Előfizetés
Az összeférhetetlenségi szabályok változásai. A településrendezési tervezés és az építésügyi műszaki szakértő
Közzétéve: 2014.02.08. 09:01 | Utolsó frissítés: 2014.02.08. 09:08
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) egységesítette a szakmagyakorlási tevékenységek összeférhetetlenségére vonatkozó előírásokat. Az egységesítés mellett a településrendezési tervezési tevékenységet végzők esetében bekerült a jogszabályba egy kivétel, illetve az építésügyi műszaki szakértők részére tiltott tevékenységek listája kibővült.
Magyar Közlöny: 2013. évi 119. szám
Érintett jogszabály: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, 104/2006. (IV. 28.) Korm. rend
Új jogszabály: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet
Hatályos: 2014. január 1.
1.
A településrendezési tervezési tevékenység új összeférhetetlenségi szabályai
A Szakmagyakorlási rendelet alapján főszabály szerint nem folytathat településrendezési tervezési tevékenységet illetékességi területén a településrendezési eszközök előkészítésében, véleményezésében, döntéshozatalában közreműködő személy (ez az előírás nem változott). Az illetékességi területen valószínűsíthetően azt az önkormányzatot kell érteni, ahol a szakember valamilyen tevékenységet végez. Ha például valaki önkormányzati képviselő, akkor részt vesz a döntéshozatalban, de vele kapcsolatosan az illetékességi területet mint hatósági eljárási fogalmat nem lehet értelmezni [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 14. § (8) bek.]. Csak valószínűsíthető, hogy az általa képviselt önkormányzat közigazgatási területével azonos a képviselő illetékességi területe.
A jogszabály egyetlen kivételt biztosít. Ha az önkormányzat mint jogi személy településrendezési tervezési tevékenységet is folytat (vagyis az önkormányzat alapít tervező céget), akkor akár saját önkormányzatának is csinálhat településrendezési tervet az tervező, aki az önkormányzati cég személyesen közreműködő tagja, vezető tisztségviselője vagy munkavállalója [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 14. § (8) bek.]. Vagyis például az önkormányzat főépítésze csak akkor készítheti el a településrendezési tervet és a helyi építési szabályzatot, ha az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló cégnek a munkavállalója vagy ügyvezetője.
Kérdésként az is felmerül, hogy mi van abban az esetben, amikor a helyi építési szabályzatot készítő tervezőt később az önkormányzat megbízza a főépítészi feladatok ellátásával is. Ilyenkor az az alapelv sérül, hogy a tervező ne ellenőrizze a saját terveit. A jelenlegi jogszabály rendelkezése alapján ez a helyzet nem összeférhetetlen, hiszen, amikor a terv készült, a tervező még nem volt önkormányzati főépítész.
2.
Bővült az építésügyi műszaki szakértő által el nem látható tevékenységek listája
Az építésügyi műszaki szakértők összeférhetetlenségi szabályait nem a Kivitelezési kódex, hanem a 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet tartalmazta 2012. december 31-ig. Ennek megfelelően annyi volt a kikötés, hogy nem folytathat építésügyi műszaki szakértői tevékenységet azon építmény vonatkozásában az, aki az építmény építési-szerelési munkáit ellenőrizte, mint építési műszaki ellenőr, vagy kivitelezte, mint felelős műszaki vezető (104/2006. (IV. 28.) Korm. rend. 10. § (2) bek.). A felelős műszaki vezető lehet egyben kivitelező is, de valószínűleg a jogalkotó itt arra gondolt, hogy a kivitelező és a felelős műszaki vezető se legyen a saját építkezésének építésügyi műszaki szakértője.
A 2014. január 1-jétől hatályos rendelkezéseket már a Szakmagyakorlási rendelet rögzíti, és lényegesen bővült az összeférhetetlen tevékenységek listája. Az alábbi tevékenységeket nem láthatja el az építésügyi műszaki szakértő ugyanazon építmény tekintetében:
a) építési műszaki ellenőr,
b) tervező műszaki ellenőr (a jogszabály tervezési műszaki ellenőrt említ, azonban a cím pontos megnevezése a Szakmagyakorlási rendelet egyéb pontja szerint: tervező műszaki ellenőr),
c) beruházási tanácsadó,
d) kivitelező,
e) felelős műszaki vezető
f) tervező (vagy aki az építmény engedélyezési vagy kivitelezési tervének készítésében mint tervező részt vett)
Az összeférhetetlenségi ok csak az azonos építmény (terv) vonatkozásában áll fenn [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 20. § (7) bek.]. Fontos kiemelni, hogy az összeférhetetlenségi ok építményhez vagy a tervező esetében tervdokumentációhoz kötött, a jogszabály nem ugyanazon beruházás esetében rögzíti a tilalmat.
A szakmagyakorlási tevékenységek összeférhetetlenségi szabályait összehasonlító táblázatban, illetve az összeférhetetlenségi előírások megsértésének új jogkövetkezményeit itt megismerheti.
