Előfizetés
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény átfogó módosítása
Közzétéve: 2014.01.19. 16:41 | Utolsó frissítés: 2014.01.19. 17:30
Az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) hatályát kiterjesztette a területi önkormányzatok vidékfejlesztési és koordinációs feladatainak ellátására, és új alapfogalmak bevezetésére is sor került. Egyebek mellett jelentősen módosult a központi állami szervek területfejlesztési és területrendezési feladat- és hatásköre, továbbá a szervezetek közötti kapcsolattartás tartalma, formája is.
Magyar Közlöny: 2013. évi 208. szám
Érintett jogszabály: 1996. évi XXI. törvény
Módosító jogszabály: 2013. évi CCXVI. törvény
Hatályos: 2013. december 14., 2014. január 1.
1. Újabb alapfogalmak a Tftv-ben
A Tftv. új alapfogalmai:
a) operatív program: az Európai Unió pénzügyi tervezési időszakaihoz kapcsolódó, összefüggő prioritások mentén fejlesztési stratégiát meghatározó, strukturális és kohéziós alapok felhasználásával ágazati vagy területi szempontú fejlesztéseket megvalósító terv, amelyet a Kormány döntése alapján, a tagállami benyújtást követően az Európai Bizottság hagy jóvá;
b) ipari park: általános ipar- és területfejlesztéssel foglalkozó, infrastruktúrával ellátott területtel rendelkező, fejlesztő, termelő és szolgáltató tevékenységet folytató működésre és innovációra törekvő, Ipari Park címmel rendelkező szervezet;
c) területfejlesztési terv: a térségre készülő területfejlesztési koncepció és program;
d) ágazati tervek: a szakpolitikai stratégia, a szakpolitikai program és a hálózati fejlesztési terv;
e) területi terv: a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv;
f) térségi gazdaságfejlesztő szervezet: a térségi partnerséget megvalósító, helyileg optimálisnak ítélt működő szervezeti forma, mely rendelkezik az ipari parkokkal és a szabad vállalkozási zóna fejlesztéséhez szükséges képességekkel [1996. évi XXI. tv. 5. §].
Az ipari park Tftv-ben rögzített fogalma egyébként szó szerint megegyezik az ipari parkokról szóló 297/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben megtalálható meghatározással [297/2011. (XII. 22.) Korm. rend. 1. § 1. pont]. Az ipari park fogalma ezért nem újdonság, kizárólag a jogalkotó döntése értelmében a Tftv-ben is meg kell jelennie.
2. Pontosították a területcsere fogalmát
A területcsere hatályos fogalma: a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény (2005. évi LXIV. törvény) hatálya alá tartozó települések területén olyan területrendezési hatósági eljárás, amely lehetőséget biztosít a településrendezési eszköz módosítása során arra, hogy a településszerkezeti tervben a visszasorolni kívánt beépítésre szánt területtel, megegyező területi kiterjedésű új beépítésre szánt területet lehessen máshol kijelölni [1996. évi XXI. tv. 5. § t) pont].
A 2013. december 13. napjáig hatályos fogalom szerint a visszasorolni kívánt beépítésre szánt terület helyett a területcserére a visszavonttal megegyező területi kiterjedésű új beépítésre szánt terület máshol történő kijelölése érdekében kerülhetett sor.
3. Bővült a Kormány feladata a regionális politika érvényesítése körében
A jövőben a Kormány határozza meg a kedvezményezett területfejlesztési-statisztikai kistérségek és települések besorolását, valamint a besorolás feltételrendszerét, továbbá felülvizsgálja a kedvezményezett kistérségek és települések körét [1996. évi XXI. tv. 7. § n), o) pont].
Azt a gyakorlatot, hogy az országos fejlesztési koncepciót a területfejlesztési koncepcióval együtt, továbbá a kiemelt térségek körét, valamint a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit az Országgyűlés a Kormány előterjesztése alapján határozattal fogadja el, a törvény 6. § és 7. § szövegezésének kiigazításával tette egyértelművé a módosítás [1996. évi XXI. tv. 6. § a), c), e) pont, 7. § aa), ac) pont].
4. Mi az az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum (OTÉF)?
Az OTÉF a területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásáért felelős egyik központi állami szerv, mely az Országos Területfejlesztési Tanács jogutódja.
Az OTÉF elnöke a nemzetgazdasági miniszter (a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter), tagjai:
a) a területfejlesztésért felelős miniszter (a nemzeti fejlesztési miniszter), a területrendezésért felelős miniszter (a belügyminiszter), a vidékfejlesztésért felelős miniszter (a vidékfejlesztési miniszter), a helyi önkormányzatokért felelős miniszter (a belügyminiszter), az energiapolitikáért felelős miniszter (a nemzeti fejlesztési miniszter), a közlekedésért felelős miniszter (a nemzeti fejlesztési miniszter), a településfejlesztésért felelős miniszter (a belügyminiszter), a szociálpolitikáért és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter (az emberi erőforrások minisztere),
b) Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a főpolgármester, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke [1996. évi XXI. tv. 8. § (4)-(5) bek.].
A fentiek alapján látható, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter több terület felelőseként is részt vesz az OTÉF munkájában. Amennyiben az adott területért felelős miniszter megnevezés változik, vagy más lesz a Kormányban az illetékes, az OTÉF tagjait meghatározó rendelkezést nem kell módosítani, ezért praktikus a miniszter felelősségéhez kapcsolódóan meghatározni az OTÉF tagjait.
Az OTÉF feladata a kormányzat, valamint a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési, területrendezési és vidékfejlesztési érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások létrehozása, információcsere, javaslatok, alternatívák vizsgálata, továbbá a megyei jogú városok és fővárosi kerületi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek és célkitűzéseinek összehangolása.
Az OTÉF közreműködik:
a) a területfejlesztési politika kialakításában,
b) a területfejlesztési, a területrendezési, a vidékfejlesztési, az ágazati és a megyei, valamint a fővárosi fejlesztési elképzelések és célkitűzések összehangolásában,
c) a területfejlesztési, a területrendezési és vidékfejlesztési célú ágazati eszközök összehangolásában,
d) az ágazati tervek véleményezésében,
e) az országos, az országos jelentőségű, valamint az országhatárokon átnyúló infrastruktúra-tervezés (létesítmények, hálózatok elhelyezése) összehangolásában [1996. évi XXI. tv. 8. § (2)-(3) bek.].
Az OTÉF ülésén egy szavazattal rendelkeznek a kormányzati és egy szavazattal rendelkeznek az önkormányzati tagok. Az OTÉF konszenzussal hozza meg döntéseit, ügyrendjét maga határozza meg [1996. évi XXI. tv. 8. § (6), (8) bek.].
5. Mikor lesz az OTÉF alakuló ülése?
A 2013. évi CCXVI. törvény alapján a nemzetgazdasági miniszter (aki a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter) 2014. február 28-ig fogja összehívni az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum alakuló ülését [1996. évi XXI. tv. 29. § (1) bek.; 212/2010. (VII. 1.) Korm. rend. 73. § p) pont].
6. Hogyan változott a miniszterek felelősségi köre?
A területfejlesztésért felelős miniszter vagyis a nemzeti fejlesztési miniszter
helyett a továbbiakban a nemzetgazdasági miniszter (vagyis a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter) kezeli a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatot és koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetetten szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását. A nemzetgazdasági miniszter feladata, hogy összehangolja a közigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, és szakmai irányítást gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett.
A területfejlesztésért felelős miniszter feladatköréből törölve lett a területfejlesztési jogszabály-előkészítési és végrehajtási feladat, továbbá a regionális fejlesztési ügynökségek feletti tulajdonosi jogok gyakorlása is [1996. évi XXI. tv. 9. § (1) bek.; 212/2010. (VII. 1.) Korm. rend. 84. § b) pont].
Új feladatként a településfejlesztésért felelős miniszter tesz javaslatot a kedvezményezett települések besorolásának feltételrendszerére és besorolására a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter közreműködésével [1996. évi XXI. tv. 9/C. §].
A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter feladata az alábbiakkal bővült:
a) gondoskodik a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás rendjéről és területfejlesztés szakmai követelményeiről;
b) a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével kidolgozzaa területi szempontú fejlesztéseket tartalmazó operatív programokat, gondoskodik megvalósításukról, érvényesülésük érdekében nyomon követi és értékeli azok végrehajtását;
c) javaslatot tesz a kedvezményezett területfejlesztési-statisztikai kistérségek besorolásának feltételrendszerére és besorolására, a településfejlesztésért felelős miniszter közreműködésével;
d) javaslatot tesz a szabad vállalkozási zónák kijelölésére, működésük szabályozására [1996. évi XXI. tv. 9/B. §].
7. Milyen a kapcsolat az állami és a területi szervezetek között?
A megyei önkormányzat és a térségi fejlesztési tanács a Tftv-ben meghatározott területfejlesztési feladataival összefüggésben végzett munkájáról évente tájékoztatja a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztert, valamint a területrendezési feladataival összefüggésben a területrendezésért felelős minisztert [1996. évi XXI. tv. 14. § (5) bek.].
8. Ki állapítja meg a kedvezményezett kistérségek és települések besorolását?
A Tftv. záró rendelkezéseiben felhatalmazást kapott a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a központi államigazgatási szervek területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatait, a miniszterek közötti folyamatos koordináció szempontjait; továbbá a kedvezményezett területfejlesztési-statisztikai kistérségek és települések besorolásának feltételrendszerét és besorolását [1996. évi XXI. tv. 27. § (1) bek.].
A Tftv. 27. § (1) bekezdése – az eddigieken túl – felhatalmazta a Kormányt arra is, hogy a rendeletben határozza meg:
a) a területfejlesztési tervezési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban előírt kötelezettségek elmulasztása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter feladatának segítését ellátó minisztériumi háttérintézmény kijelölését [1996. évi XXI. tv. 27. § (1) bek. w) és x) pont].
A Tftv. felhatalmazta a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztert (a nemzeti fejlesztési miniszter), hogy a területrendezésért felelős miniszterrel (a nemzetgazdasági miniszterrel) egyetértésben, rendeletben állapítsa meg a megyei önkormányzatok és a térségi fejlesztési tanácsok e törvény alapján ellátott tevékenységéről szóló éves beszámolási, illetve tájékoztatási kötelezettség szabályait [1996. évi XXI. tv. 27. § (3) bek.].
Fontos új előírás, hogy a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter évente, a tárgyévet követő június 15-éig beszámol a Kormánynak a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatairól, valamint a térségi fejlesztési tanácsok működéséről [1996. évi XXI. tv. 27. § (5) bek.].
