2018. december végén az Országgyűlés elfogadta a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényt (új OTrT). Az új OTrT az indokolásában felvállaltan egy új korszakot nyit, az eddig három külön törvényben szabályozott országos és a két kiemelt térségre vonatkozó területrendezési terveket – az OTrT (2003. évi XXVI. törvény), a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv (2005. évi LXIV. törvény), Balaton-törvény (2000. évi CXII. törvény) – egy jogszabályban összefoglalva és részben új részletszabályokat alkotva. Az önkormányzatok újabb jelentős mennyiségi jogalkotási feladatot kapnak, mivel az új OTrT-vel összhangba kell hozniuk a településrendezési eszközeiket.  

Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) egy web alapú információs rendszer, amelynek célja, hogy a településekre, területekre vonatkozó statisztikai adatok, területi és településrendezési dokumentumok és egyéb tárolt információk valamint ezek elemzése alapján segítséget nyújtson a területrendezési és területfejlesztési koncepciók, rendezési tervek előkészítéséhez, megalkotásához. A Kormány a 343/2016. (XI. 17.) Korm. rendeletében módosította többek között a TeIR-rel kapcsolatos előírásokat is.

Az Országos Területrendezési Tervet legalább 5 évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeit, az időközben elkészült országos szintű tervek és koncepciók, valamint ágazati stratégiák hatását, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény egyes változásait tükrözik az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) megjelenő módosítások.

Az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) hatályát kiterjesztette a területi önkormányzatok vidékfejlesztési és koordinációs feladatainak ellátására. Egyebek mellett jelentősen módosult a területi szervek területfejlesztési és területrendezési feladat- és hatásköre, továbbá a szervezetek közötti kapcsolattartás tartalma, formája is. A 2013. évi CCXVI. törvénnyel a Balaton Fejlesztési Tanács és a Regionális Fejlesztési Ügynökségek is új feladatokat kaptak.

Az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) hatályát kiterjesztette a területi önkormányzatok vidékfejlesztési és koordinációs feladatainak ellátására, és új alapfogalmak bevezetésére is sor került. Egyebek mellett jelentősen módosult a központi állami szervek területfejlesztési és területrendezési feladat- és hatásköre, továbbá a szervezetek közötti kapcsolattartás tartalma, formája is.

Az új Építési termék rendelet (275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet) tartalmaz egy oda nem illő rendelkezést is: hatályon kívül helyezi a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló rendeletet.

Magyar Közlöny: 2013. évi 78. szám Érintett jogszabály: 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet Módosította: 151/2013. (V. 17.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 18. A 2013. évi LVI. törvény kiegészítette az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt azzal, hogy az állami főépítész a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezésére is adhat ki térségi területfelhasználási engedélyt [2003. évi XXVI. tv. 9/B. §] – lásd: Gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezésére is adható területfelhasználási engedély Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása miatt szükségessé vált a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet kiegészítése is. A 151/2013. (V. 17.) Korm. rendelet alapján az országos jelentőségű elem beillesztése a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezéséhez akkor szükséges, ha a gyorsforgalmi út és a főút a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló kormányhatározatban szerepel [76/2009. (IV. 8.) Korm. rend. 1. § (4) bek.]. A 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat itt elérhető. Az országos jelentőségű elem beillesztésére irányuló kérelem esetén – ha az 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozatban szerepel – az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi és főutak beillesztése során a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala szakhatóságként egy új szakkérdést is megvizsgál. Az országos jelentőségű elem beillesztésére irányuló kérelemhez kapcsolódóan a szakhatóság által vizsgálandó szakkérdés a közlekedési hálózat egységességének biztosíthatósága, a közlekedésfejlesztési érdekek érvényesíthetősége [76/2009. (IV. 8.) Korm. rend. 1. § (2) bek., 2. számú melléklet 2a. sor]. A 151/2013. (V. 17.) Korm. rendelet pontosította azon esetek körét is, amikor az Alkotmányvédelmi Hivatal szakhatóságkénti bevonására van szükség.