2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.). A Ptk. a polgári jog szinte valamennyi területét, így az ingatlan-nyilvántartást is szabályozza. Jelen cikk csak az ingatlan-nyilvántartást érintő jogintézmények nagyobb horderejű módosításainak figyelemfelhívására tesz kísérletet.

A tulajdonosnak a jogszabályokban rögzített kötelezettségeket is teljesítenie kell. Amellett, hogy a tulajdonost terhelik például bizonyos közterhek és költségek, vannak olyan esetek is, amikor nem lehet olyan beruházást végezni az ingatlanon, mint amilyet a tulajdonos szeretne.

A polgári jog az a jogág, amellyel mindenki nap mint nap találkozik, de ezt tudatosan nem is észleli. A Polgári Törvénykönyv - amelynek rövidítése: Ptk. - a leggyakrabban alkalmazott törvényünk, ezért nem árt megismerkedni a felépítésével. A Ptk. elején található alapelvek meghatározzák az egyes szerződések során és a szerződésen kívül tanúsítandó magatartás kereteit is.

A közmű- és nyomvonal jellegű építmények egységes elektronikus nyilvántartásának létrehozásához kapcsolódóan több jogszabályban is találhatunk rendelkezéseket. A 2010. évi CXVI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosította, egyebek mellett az e-közmű bevezetése érdekében. Több fontos fogalom – például a közmű meghatározása – 2014. január 1-jei hatállyal jelenik meg az Építési törvényben (ha megjelenik), részben sajnos az OTÉK szabályaitól eltérően. A nyomvonal jellegű építményre viszont maga az Étv. tartalmaz két egymástól eltérő fogalmat. Jelenleg azonban az sem biztos, hogy egyáltalán léteznek az Építési törvényben ezek a fogalmak. Egy olvasónk valószínűleg megfejtette az Étv. rejtélyét.

Az Országos Területrendezési Tervet legalább 5 évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeit, az időközben elkészült országos szintű tervek és koncepciók, valamint ágazati stratégiák hatását, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény egyes változásait tükrözik az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) megjelenő módosítások.

Az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) hatályát kiterjesztette a területi önkormányzatok vidékfejlesztési és koordinációs feladatainak ellátására. Egyebek mellett jelentősen módosult a területi szervek területfejlesztési és területrendezési feladat- és hatásköre, továbbá a szervezetek közötti kapcsolattartás tartalma, formája is. A 2013. évi CCXVI. törvénnyel a Balaton Fejlesztési Tanács és a Regionális Fejlesztési Ügynökségek is új feladatokat kaptak.

Az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) hatályát kiterjesztette a területi önkormányzatok vidékfejlesztési és koordinációs feladatainak ellátására, és új alapfogalmak bevezetésére is sor került. Egyebek mellett jelentősen módosult a központi állami szervek területfejlesztési és területrendezési feladat- és hatásköre, továbbá a szervezetek közötti kapcsolattartás tartalma, formája is.

A 2013. évi CCXVII. törvény több ponton módosította a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (Vötv.) rendelkezéseit.

2013. december 15-én részben hatályba lépett a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (továbbiakban: Fétv.). A Fétv. egyebek mellett az előhaszonbérletre jogosultakra és a haszonbérleti szerződésekre tartalmaz rendelkezéseket.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény 53/F. § rendelkezése (a „Plázastop-törvény”) 2012. január 1. napjától a kereskedelemért felelős miniszter felmentéséhez köti a 300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény létesítését vagy ezt meghaladó méretre bővítését. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) – e törvényi rendelkezés szelleméhez igazodva, de ettől részben eltérve – 2014. január 13. napjától megszünteti a 4. számú mellékletben a 100 m2 feletti árusító terület fölötti (minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után) kedvezményt.

Az egy éve teljesen átalakított munkajogi kódexet (Mt.) már idény nyáron toldozni kellett, több helyen pontosított vagy vitás értelmezést tisztázott a jogalkotó, de azért vannak újdonságok is. A változások – két jelzett kivétellel – augusztus 1. napjától élnek.

Az Építési törvény kiegészítése adott felhatalmazást arra fővárosi önkormányzat képviselő-testületének, hogy elfogadja Duna-parti építési szabályzatot. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletbe (a Szakmagyakorlási rendelet) építve találhatjuk meg a Duna-parti építési szabályzat bevezetése miatti jogszabálymódosításokat.