Településrendezési szerződés

1.
Fogalma

A települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval [1997. évi LXXVIII. tv. 30/A. § (1) bek.]. A településrendezési szerződés adja a keretet ahhoz, hogy a közjogi jogalany (a települési önkormányzat) és magánjogi jogalanyok (az ingatlan tulajdonosa vagy a beruházó) együttműködjenek a helyi településrendezési eszközöknek a megvalósítani kívánt beruházáshoz szükséges módosítása érdekében.

Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az önkormányzat a szerződést írásban köteles megkötni [1997. évi LXXVIII. tv. 30/A. § (6) bek.].

2.
Mi lehet a szerződés tárgya és tartalma?

Az Étv. csak a legjellemzőbb megállapodási kereteket rögzíti, ezért elméletileg az alábbiakat kiegészítve más is lehet a településrendezési szerződés tárgya (a kétféle tárgy egyszerre is megjelenhet a szerződésben). A szerződés tárgya lehet különösen

a) A telepítési tanulmányterv alapján a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök kidolgozásának finanszírozása.

Az ilyen tárgyú szerződés esetén
a) az önkormányzat arra vállal kötelezettséget, hogy a szükséges településrendezési eljárást a megállapított határidőn belül megindítja és azt az előírásoknak megfelelően lefolytatja,
b) a szerződésben rendelkezni kell a településrendezési eszközök véleményezési eljárása során a véleményezők részéről felmerülő, jogszabály által alátámasztott észrevétel kapcsán szükséges intézkedésekről, a településrendezési eszközökön végrehajtandó változtatások kötelezettségéről, a változtatás miatti esetleges ismételt véleményeztetési kötelezettségről.

b) Azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalása, amelyek a cél megvalósításának
ba) előfeltételei – az érintett terület előkészítése, ennek keretében a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása – vagy
bb) következményei - a szükséges kiszolgáló intézmény és infrastruktúra-fejlesztések -, és azok megvalósítása az önkormányzatot terhelné [1997. évi LXXVIII. tv. 30/A. § (3)-(4) bek.].

Az ilyen tárgyú településrendezési szerződésben kikötött vagy vállalt kötelezettségek és a megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie (ha nincs összefüggés, nem lehet létrehozni a megállapodást).

A településrendezési szerződésben a telek tulajdonosa vagy annak hozzájárulásával a beruházó által vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a településrendezési kötelezettség tényét a települési önkormányzat jegyzőjének megkeresésére a mellékelt szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyeztetni. A kötelezettség megszűnését követő 15 munkanapon belül az önkormányzat jegyzője megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a tény törlése érdekében [1997. évi LXXVIII. tv. 30/A. § (5) bek.].

3.
Mi a szerződés aláírásának alapfeltétele?

A településrendezési szerződés megkötése előtt a települési önkormányzat képviselő-testületének döntenie kell a cél megvalósítója által készített telepítési tanulmánytervről. Vagyis az önkormányzat előzetesen határoz arról, hogy a tulajdonos, beruházó fejlesztési céljával egyetért-e.

Az Étv. 2015. július 16. napjától hatályos előírása szerint[1] az önkormányzati döntésnek a fejlesztési cél (a telepítési tanulmányterv) hiánytalan benyújtásától számított 30 napon belül meg kell történnie [1997. évi LXXVIII. tv. 30/A. § (2) bek.].

A telepítési tanulmányterv alapján a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök kidolgozásának finanszírozására létrehozandó szerződést az önkormányzatnak a fejlesztési cél támogatásáról szóló képviselő-testületi döntést követő 30 napon belül alá is kell írni (törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet ettől eltérhet). A kizárólag a költségek átvállalására vonatkozó településrendezési szerződés aláírásának törvényi határideje nincs [1997. évi LXXVIII. tv. 30/A. § (6) bek.][2].