Veszélyhelyzet - A kihirdetett veszélyhelyzetek felsorolása, veszélyhelyzeti rendelkezések (Frissítve: 2026.05.14.)

A veszélyhelyzet Alaptörvény szerinti fogalma

Az Alaptörvény kilencedik módosításával került sor a különleges jogrend alkotmányos szabályozásának reformjára. A 2022. november 1. napjától hatályos előírások egyebek mellett pontosították a védelemmel és biztonsággal összefüggő alkotmányos kötelezettségeket, valamint a korábbi hat helyett[1] három esetkörre szűkült a különleges jogrend.

Az Alaptörvény szerinti ún. különleges jogrend esetkörei
- Hadiállapot (49. cikk)
- Szükségállapot (50. cikk)
- Veszélyhelyzet (51. cikk)

Látható, hogy a veszélyhelyzet az ún. különleges jogrendek közé tartozó olyan jogintézmény, amely nem fegyveres konfliktushoz, vagy az állam elleni fegyveres támadáshoz kapcsolódik. A veszélyhelyzet időszakára vonatkozó fontosabb szabályokat az Alaptörvény, illetve a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.) tartalmazza.

Lényeges, hogy az Alaptörvény szerinti veszélyhelyzetről csak akkor beszélhetünk, ha azt a Kormány kihirdette. A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény - különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség - esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki [Magyarország Alaptörvénye 51. cikk (1) bek.].

 

A veszélyhelyzetre vonatkozó fontosabb előírások

A veszélyhelyzet harminc napra hirdethető ki. A Kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll (erről a felhatalmazásról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt) [Magyarország Alaptörvénye 51. cikk (2)-(4) bek.].

Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása - a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)-(6) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható [Magyarország Alaptörvénye 52. cikk (2) bek.].

A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg [Magyarország Alaptörvénye 52. cikk (5) bek.].

A Kormány a veszélyhelyzetet megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn [Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (4) bek.].
 

A veszélyhelyzeti rendeletalkotás

A Kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat [Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (1) bek.]. Ez azért lényeges, mert egyébként a Kormánynak nincs jogosultsága arra, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó témakörökben rendeletben alkosson jogszabályt.

Az Országgyűlés a Kormány által különleges jogrend idején a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott rendeletet hatályon kívül helyezheti. A hatályon kívül helyezett rendeletet a Kormány azonos tartalommal nem alkothatja meg újra, kivéve, ha azt a körülmények jelentős változása indokolja [Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (3) bek.].

Fontos tudni, hogy a Kormány által különleges jogrend idején a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott rendelet a különleges jogrend megszűnésekor hatályát veszti [Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (5) bek.]. Ha a Kormány a veszélyhelyzeti rendeletben foglalt előírásokat fenn kívánja tartani, és ez törvényalkotási hatáskör, akkor arra csak az Országgyűlés által elfogadott törvényben van lehetőség. 

A 2026. májusában megalakult új Országgyűlés első döntései között tekintette át a veszélyhelyzeti rendeleteket, és számos olyan belügyi, építési, közlekedési, gazdasági ágazatba tartozó rendelkezést talált, amelyek törvényi szintre emelését, illetve törvényi szintű átmeneti szabályok megalkotását tartotta szükséges. A 2026. évi XIV. törvény részletesen szabályozza többek között a fogyasztói hitelek és jelzáloghitelek átmeneti feltételeit, az önkormányzati számlavezetés díjait, az üzemanyagellátás és árak rendkívüli szabályait, a bírósági végrehajtás egyes előírásait, valamint a kiskereskedelmi árrés- és saját márkás termékek arányának korlátozását élelmiszerek és drogériai termékek esetén. Lásd: A kőolaj- és üzemanyag-ellátásbiztonságot támogató projektek a veszélyhelyzetet követően is lehetnek kiemelt beruházások
 

Kihirdetett veszélyhelyzetek

Veszélyhelyzet esetén végzett építési tevékenység tudomásulvételi eljárás

A 2024. szeptember 30-ig hatályos Étv. alapján kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával, építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának megszüntetésével, megelőzésével összefüggő kivételes építési követelményeket, engedélyezési, tudomásulvételi és kötelezési eljárási szabályokat, a tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivételes tervellenőrzési, tervpályázati és tervtanácsi szabályokat, továbbá az építőipari kivitelezési tevékenység eltérő szabályait a kormány külön rendeletben határozhatta meg [1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (1) bek. 10. pont]. 

Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) veszélyhelyzet esetén végzett építési tevékenységekre speciális előírásokat állapít meg. Az építésügyi hatóság veszélyhelyzet esetén fennmaradási engedélyezési eljárás és – ami az építtetők számára még fontosabb – építésügyi bírság kiszabása nélkül „engedélyezi” a már elkészült bontásokat, karbantartásokat, átalakításokat. A tudomásulvételi eljárás nem csak a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzetek esetében kezdeményezhető.

A tudomásulvételi eljárási szabályokat 2014. március 14-ig a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő kivételes építésügyi szabályokról szóló 227/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet is meghatározott (részben egyébként a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szabályaival átfedésben). 2014. március 15. napjától szeptember 30-ig a régi Eljárási kódexben találhattuk meg a veszélyhelyzet esetén végzett építési tevékenységek tudomásulvételi eljárás szabályait.

A hatályos Méptv. szerint a veszélyhelyzet elhárítása érdekében történő vagy összehangolt védelmi tevékenység során vagy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben nemzetbiztonsági érdekből végzett építési tevékenységek, valamint az építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának jogszerűtlen építési tevékenységgel történő, halasztást nem tűrő elhárítása vagy részleges elbontása esetén az építésügyi hatóság a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását vagy elbontását – ha az az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelel – kérelemre tudomásul veszi [2023. évi C. tv. 177. § (12) bek.].

A kihirdetett veszélyhelyzet következtében, az összehangolt védelmi tevékenység során vagy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén nemzetbiztonsági érdekből végzett jogszerűtlen építési és bontási tevékenységekre az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) 50. §-ában található jogszerűtlen építési tevékenység tudomásulvételi eljárását lehet lefolytatni [281/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 50. §].

Lásd még: Összehangolt védelmi tevékenység