Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított per (TSZSZ per)

Szerző: Dr. Jámbor Attila

Közzétéve: 2025.01.06. 08:39 | Utolsó frissítés: 2025.01.07. 13:19

Olvasási idő: 12 perc
Teljesítésigazolási Szakértői SzervTSzSz

 

A TSZSZ eljárására vonatkozó szabályok


A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása és a szakvéleménye az átlagos szakértői véleménytől eltérő előnyöket biztosít a kérelmezőnek (illetve annak, akinek az álláspontját alátámasztja). Ezeket az előnyöket érdemes pontosan ismerni és alkalmazni, hogy kihasználjuk a jogszabály adta lehetőségeket. Az biztos, hogy ha van esély az adósság behajtására, a TSZSZ szakvéleménye alapján könnyebben lehet a követelést érvényesíteni, de azért vannak olyan rendelkezések, amelyek alkalmazása (alkalmazhatósága) sok kérdést vet fel.

A TSZSZ eljárására vonatkozóan az alábbi tájékoztatókat érheti el az Építésijog,hu oldalon:
 

01. Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a lánctartozás megakadályozásáért
02. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának szabályai
03. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának előnyei és jogkövetkezményei

 

A TSZSZ szakvéleményre alapított per


A TSZSZ szakvélemény egyik legfontosabb következménye, hogy a TSZSZ törvény szerinti, speciális peres eljárást lehet kezdeményezni. A 2013. évi XXXIV. törvény 2013. szeptember 1-jei hatállyal kiegészítette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (régi Pp.). A TSZSZ bevezetésével a peres eljárások szabályai közé egy teljesen új jogszabályi fejezet épült be, mivel a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított pernek speciális szabályai vannak.

2018. január 1-jétől a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) tartalmazza a polgári peres eljárás szabályait, amely mellett szintén megmaradt a TSZSZ szakvéleményére alapított per speciális szabályrendszere. A Pp. rendelkezéseit a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben a TSZSZ törvény 5/A. alcímében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni [2013. évi XXXIV. tv. 8/B. §].

Érdemes tudni, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben a jogi képviselet kötelező [2013. évi XXXIV. tv. 8/C. § (4) bek.].

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított peres eljárás szabályai legutóbb 2024. november 1-jei hatállyal módosultak, amelyek a jogalkotói indokolás szerint azt a célt szolgálják, hogy az érintett eljárások hatékony és gyors lefolytatása fokozódjon.
 

2024 novemberétől kizárólag a szakvélemény szerinti követelés érvényesíthető


A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben a felperes az érvényesíteni kívánt jog alapjául a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére hivatkozik, vagyis a kereseti követelésnek legalább részben a TSZSZ szakvéleményben megállapított követelésnek kellett lennie. Ez a rendelkezés azonban nem zárta el attól a felperest és az alperest sem, hogy a felek közötti jogviszonyból eredő igényeket a TSZSZ szakvéleményre alapított perben érvényesítse.

2024. november 1. napját követően induló peres eljárásokban már kizárólag olyan követelés érvényesíthető, amelyre a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye kiterjed [2013. évi XXXIV. tv. 8/A. §]. Vagyis kizárólag a TSZSZ szakvéleményben megállapított vállalkozói díj lehet a kereseti követelés tárgya, egyéb igényt a keresetlevél nem tartalmazhat. Ez értelemszerűen korlátozza a másik fél viszontkeresetét vagy beszámítási kifogását is, hiszen ezeket csak akkor állíthatják szembe a keresettel, ha a TSZSZ szakvélemény ezen igényekre kiterjedt. A jogalkotó valószínűleg azért döntött a TSZSZ perek tárgyának leszűkítése mellett, mert egyrészt a viszontkeresetek, beszámítások bonyolultabbá tették az ügyek elbírálását, másrészt a felperesek által érvényesített egyéb igények (pl. kötbér, kártérítés) elbírálása elhúzta a vállalkozói díj kérdésében a bírósági döntést.

A vállalkozói díjat érvényesítő vállalkozóknak ez mindenképpen előnyös, kivéve azt az esetet, ha nem csak vállalkozói díjat követelnek, mert az egyéb igényekre vonatkozóan külön pert kell indítaniuk.

A megrendelők, megrendelő vállalkozók részére ez az előírás hátrányos, mivel a vállalkozói díjjal szembeállítható követeléseiket csak külön perben érvényesíthetik a fővállalkozó kivitelezővel, alvállalkozóval szemben. A 2024 novemberétől hatályos előírások miatt is érdemes a megrendelőknek, megrendelő vállalkozóknak is TSZSZ eljárást kezdeményezniük, hogy a szakvélemény szerint visszafizetendő vállalkozói díjra vonatkozóan viszontkeresetet tudjanak előterjeszteni (vagy ők maguk adjanak be keresetet).   
 

Nem szükséges előzetesen fizetési meghagyást indítani


Ha a TSZSZ perben érvényesíteni kívánt díjkövetelés összegéhez igazodó pertárgyérték a hárommillió forintot nem haladja meg, e körülmény nem akadálya annak, hogy a felperes igényét - a fizetési meghagyásos eljárás mellőzésével - közvetlenül perben érvényesítse [2013. évi XXXIV. tv. 8/C. § (1) bek.].

 

60 napon belül be kell nyújtani a keresetlevelet


A keresetlevelet a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményének kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani. Fontos, hogy 2024. november 1-jét követően a határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, vagyis nem lehet igazolni akkor sem a késedelmet, ha egyébként bizonyítani tudja a felperes, hogy rajta kívül álló okból mulasztotta el a határidőt.

Ha a TSZSZ szakvélemény alapján 60 napot követően nyújtják be a keresetlevelet, akkor a bíróság a pert az általános szabályok szerint folytatja le. A TSZSZ szakvélemény a késedelem mellett is szakvéleménynek minősül, csak a felperes nem élhet a TSZSZ perhez kapcsolódó egyéb jogosultságokkal [2013. évi XXXIV. tv. 8/C. § (2) bek.].

 

A keresetlevél kötelező melléklete: a szakvélemény és a tértivevény


A keresetlevélhez - a Pp-ben meghatározott mellékleteken túl - csatolni kell a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményét, az annak kézbesítési időpontját igazoló okiratot (a TSZSZ az eljárás végén külön megküldi a kérelmezőnek a tértivevényt). Ezek csatolásának elmaradása esetén a bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadása nélkül - visszautasítja [2013. évi XXXIV. tv. 8/C. § (3) bek.].

Akár a TSZSZ szakvélemény, akár annak kézbesítését igazoló tértivevény marad el a bíróságnak vissza kell utasítania a keresetlevelet. Annak nincs akadálya, hogy ha még nem telt el a 60 nap, akkor a felperes újra beadja a keresetet, és annak sincs, hogy az általános szabályok szerinti eljárást indítson.

 

A kivitelezők, tervezők egyik nagy előnye: az ideiglenes intézkedés


A bíróság kérelemre - a rendelkezésre álló iratok alapján, a felek meghallgatása nélkül - ideiglenes intézkedéssel elrendeli a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglalt azon összeg bírósági teljesítési letétbe helyezését, amely a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye szerint teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési, építési és kivitelezési munkák szerződés szerinti értéke [2013. évi XXXIV. tv. 8/D. § (1) bek.].
 

A bíróság a bírósági letét elrendelése során nem mérlegelhet: ha a TSZSZ szerint van teljes bizonyossággal megállapítható vállalkozói díj tartozás, akkor azt a megrendelőnek, vagy megrendelő vállalkozónak letétbe kell helyeznie. Ezzel garantálható, hogy legyen értelme pereskedni, és a per lezárultakor – legalább a követelés tőke összege – biztosan rendelkezésre álljon.


Az ideiglenes intézkedés elrendelése – ellentétben az általános szabályokkal – biztosítékadáshoz nem köthető [2013. évi XXXIV. tv. 8/D. § (1) bek.].

Fontos azonban, hogy a bírósági gyakorlat alapján a kötelező ideiglenes intézkedést csak a vállalkozói díj tartozásra rendeli el a bíróság, ha a fővállalkozónak vagy az alvállalkozónak kellene vállalkozói díjat visszafizetnie, arra a TSZSZ törvény szerinti letétbe helyezési kötelezettség nem vonatkozik.

 

Ha nincs letétbe helyezés, azonnal indulhat a végrehajtás


A bíróság az ideiglenes intézkedést elrendelő végzésében határidőt tűz a bírósági teljesítési letétbe helyezésének teljesítésére [2013. évi XXXIV. tv. 8/D. § (2) bek.].

A letétbe helyezés teljesítését vagy nem teljesítését a bíróság végzéssel állapítja meg. Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés a letétbe helyezés nem teljesítésének tényét megállapító végzés meghozatalával válik előzetesen végrehajthatóvá [2013. évi XXXIV. tv. 8/D. § (3) bek.]. Ez azt is jelenti, hogy ha a másik fél fellebbez az ideiglenes intézkedést elrendelő végzéssel szemben, az a végrehajtást nem befolyásolja.

 

Az általánosnál lényegesen rövidebb határidők


A bíróság a perben soron kívül jár el, ez érdemben annyit jelent, hogy a TSZSZ szakvéleményre alapított perekben nincs ítélkezési szünet. A bíróságokon július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-ig terjedő időszakban van ítélkezési szünet, amely időszakok nem számítanak bele a Pp. szerinti határidőkbe. A TSZSZ szakvéleményre alapított perekben az ítélkezési szünet időszakaiban is telnek a határidők [2013. évi XXXIV. tv. 8/G. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 148. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 148. § (3) bek. a) pont].

Az írásbeli ellenkérelem, illetve a viszontkeresetlevél beszámítást tartalmazó irat előterjesztésére vonatkozó határidő tizenöt nap. Ez a határidő nagyon rövid, az általános határidő 45 nap, amelyet ráadásul 45 nappal meg lehet hosszabbítani. Különösen a bonyolultabb, nagyobb pertárgyértékű ügyekben méltánytalan, hogy a felperesnek 60 napja van összeállítani a keresetet, míg az alperesnek 15 nap áll rendelkezésére a védekezésének összeállítására. Szerencsére a bíróság kivételesen legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja a nyilatkozattételi határidőket [2013. évi XXXIV. tv. 8/G. § (2) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 179. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 179. § (5) bek.].

2024. november 1-jét követően indult ügyekben már van lehetőség válaszirat, viszontválasz elkészítésére is [2013. évi XXXIV. tv. 8/G. § (2) bek.]. Véleményem szerint korábban a jogalkotó teljesen indokolatlanul zárta ki ezt a lehetőséget. A válaszirat, viszontválasz elkészítésével legalább esély van arra, hogy az első perfelvételi tárgyalásra már érdemben is fel tudjanak készülni a felek, hiszen így megismerhetik a másik fél álláspontját.

A másik, az ügy érdemi tárgyalását megnehezítő szabály volt, hogy a perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nem volt helye. Teljesen életszerűtlen, hogy a felek – az általában összetett, nagy pertárgyértékű ügyekben – a tárgyaláson, szóban reagáljanak a másik fél előadására. Az írásbeli perfelvétel elrendelésének tiltása szintén 2024. november 1-jét követően szűnt meg.

A TSZSZ perekben a tárgyalási időköz - az általános 15 naptól eltérően - nyolc nap [2013. évi XXXIV. tv. 8/G. § (3) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 189. § (2) bek.].

Az általános szabályok szerint a tárgyalásokat - ideértve a folytatólagos tárgyalást is - úgy kell kitűzni, hogy az a kitűzésre okot adó perbeli cselekménytől számított legkésőbb négy hónapon belül megtartható legyen. A TSZSZ szakvéleményre alapított perekben a bíróságoknak kéthónaponként kötelező tárgyalást tartaniuk [2013. évi XXXIV. tv. 8/G. § (3) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 226. §]. A tárgyalást akkor is meg kell tartani, ha azon érdemben semmi sem történhet (például ha még nem készült el az új szakértői vélemény), ezért ebben az esetben érdemes a feleknek közös kérelemmel kérni a tárgyalás elhalasztását [2016. évi CXXX. tv. 229. § (1) bek.].

 

A TSZSZ szakvélemény nem az egyedüli bizonyítási eszköz


A TSZSZ perben felmerülő szakkérdésben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye ugyanolyan bizonyítéknak minősül, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő [2013. évi XXXIV. tv. 8/E. § (1) bek.]. Ha tehát a TSZSZ szakvélemény ellentmondásos, hiányos, vagy a tartalmával kapcsolatosan egyéb kétség merül fel, a bíróságnak nem kell ragaszkodnia ehhez, más bizonyítékot is felhasználhat, egyéb szakértői véleményt is beszerezhet.

Amennyiben a szakvélemény tartalmával kapcsolatosan kétség merül fel, akkor a bíróság a szakértői tanács elnökét és tagjait is megidézheti (a szakvéleményükkel kapcsolatos bizonyítási eljárásra, költségigényükre a kirendelt szakértőre vonatkozó perjogi szabályok az irányadók) [2013. évi XXXIV. tv. 8/E. § (2) bek.].

Ha a bíróság nem fogadja el a TSZSZ szakvéleményt, akkor a szakértő kirendelésével kapcsolatosan annyi kikötés van, hogy a perben más vagy új szakértőként a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője és vezető-helyettese akkor sem járhat el, ha az eljáró szakértői tanácsban nem vett részt [2013. évi XXXIV. tv. 8/E. § (3) bek.].

 

A kivitelezők, tervezők másik nagy előnye: az elsőfokú ítélet már végrehajtható


Lényeges előnye a vállalkozóknak, hogy az ítéletet fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani a szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére kötelező részében, ha az a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményében meghatározott összeget (részben vagy egészben) mint pénzbeli marasztalást tartalmazza [2013. évi XXXIV. tv. 8/F. §].

Ha tehát a TSZSZ szakvélemény a vállalkozói díj tartozást tartalmazott, és ezt a bíróság – akár részben – megállapította, akkor a megrendelő vállalkozó, vagy megrendelő fellebbezésére tekintet nélkül az ítéletben szereplő összeget meg kell kapnia a vállalkozónak.

A bírósági gyakorlat szerint ez az előzetes végrehajthatóság nem vonatkozik a megrendelő számára visszajáró vállalkozói díjra, vagy bármelyik félnek egyéb jogcímen járó összegre (pl. kötbérre, kártérítésre).

Ha a bíróság az elsőfokú döntésében az ideglenes intézkedést kérő keresetét elutasítja, ítéletében rendelkezik a letétbe helyezett összegnek a kérelmező ellenfele részére történő visszaadásáról. A kérelmező pernyertessége esetén a bíróság a letétbe helyezett összeg kérelmező részére történő kiadásáról rendelkezik, vagyis az ítélet arról szól, hogy a kérelmező kapja meg a letétbe helyezett összeget. Ha részben lesz csak pernyertes a kérelmező, akkor értelemszerűen a letétet is a felek a pernyertesség arányában kapják meg [2013. évi XXXIV. tv. 8/D. § (4)-(5) bek.].

 

A TSZSZ-nek meg kellene kapnia a bírósági döntéseket


A TSZSZ törvény 2024. november 1-jétől hatályos rendelkezése kötelezi a bíróságokat arra, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv számára megküldjék az ügy érdemében hozott jogerős döntés másolati példányát. Az irat megküldésének kötelezettsége a bíróságot akkor is terheli, ha a szakértő szakvéleményét a bizonyítékok köréből alkalmatlanság vagy más ok miatt kirekesztette [2013. évi XXXIV. tv. 8/G. § (4) bek.].

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény hatályba lépése óta tartalmazza, hogy a kirendelő hatóságok, bíróságok kötelesek a szakértő számára elektronikus úton megküldeni az ügy érdemében hozott jogerős vagy véglegessé vált döntés másolati példányát, akkor is, ha a szakértő szakvéleményét nem használták fel bizonyítékként (mert a bizonyítékok köréből alkalmatlanság vagy más ok miatt kirekesztették) [2016. évi XXIX. tv. 56. §; 2016. évi XXIX. tv. 2. § 8. pont].

Sajnálatos módon a kirendelő hatóságok, bíróságok csak nagyon ritkán küldik meg a szakértők számára a döntéseket, reméljük, a TSZSZ több ítéletet fog kapni. A TSZSZ munkáját is nagyban segítené, ha a szakértői vélemények bírósági „megítéléséről” visszajelzést kaphatna.
 

Építésijog.hu 2025 - Minden, amit a TÉKA szabályairól tudni kell

Konferencia 2025. június 12-én, személyes és online részvételi lehetőséggel

A TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) 2025. január 1-én hatályba lépett rendelkezéseinek nagy részét ténylegesen 2025. július 1-től kell alkalmazni. Az Építésijog.hu konferenciája lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők átlássák, júliustól mit kell másképpen csinálniuk, mennyiben változnak meg a munkájuk keretei.
Helyszín: AVKF Budapesti Campus
Online részvétel: https://epitesijog.hu/tanfolyam/268
Időpont: 2025. június 12., 10.00 órától (regisztráció 9.30-tól). Az előadásokról készült videófelvételeket június 30-ig meg lehet tekinteni.

Hasznos segédanyagok 

National Fire Protection Regulation in Hungary

National Fire Protection Regulation in Hungary

A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat eddig nem volt megtalálható angol nyelven, egységesen összeállítva.

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Az Építésijog.hu szerzői által összeállított szerződésminta az építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapj...

07.3.1. Kivitelezési szerződés felújításokhoz, átalakításokhoz - Szerződésminta

07.3.1. Kivitelezési szerződés felújításokhoz, átalakításokhoz - Szerződésminta

Jelen tájékoztató mellékleteként letölthető az Építésijog.hu által összeállított Kivitelezési szerződés mintáj...

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Az Építésijog.hu portálon elérhető szerződésminta hatályos jogszabályoknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz...

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Az építési műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó megbízási szerződésmintát az Építésijog.hu portálról tölth...