Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az épületenergetikai és a tanúsítási rendelet változásának háttere és lényege

Az épületenergetikai rendeleteket illetően lényegi változások történtek. A 2023 novemberétől hatályos módosítások jelentősen érintik a számítási módszert, a követelményeket és a tanúsítást egyaránt. Sokan kíváncsiak a változások okára és lényegi elemeire, ezért ebben a cikkben ezekről adunk tájékoztatást a BPMK oldalán megjelent szakmai tájékoztatás alapján. Ebben a cikkben nem térünk ki a számítás és tanúsítás részleteit érintő változásokra, azokról külön tájékoztatást adunk.

Magyar Közlöny: 2023. évi 78. szám
Érintett jogszabály: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 200/2023. (V. 25.) Korm. rendelet
Új jogszabály: 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet
Hatályát vesztő jogszabály: 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet
Hatályos: 2023. november 1.
 

Miért változnak az épületenergetikával kapcsolatos rendeletek?

A 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet felváltja az építési és közlekedési miniszter 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról. A 200/2023. (V. 25.) Korm. rendelet pedig a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletben ír elő jelentős módosításokat, vagyis változnak a tanúsítás szabályai is.

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet és az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 2006. illetve 2008. évi megjelenése óta több mint tízszer módosult, de a 2006 és 2023 közötti változások többnyire speciális esetekre vonatkozó kivételeket vagy alternatívákat fogalmaztak meg, vagy a közel nulla energiaigényű épületek határidejét halasztották. A rendeletek kihirdetése óta eltelt másfél évtizedben számos korszerűsítési igény lépett fel, például a számítási módszertannal kapcsolatban, de átfogó módosítás nem történt.

2017-ben az MMK (Magyar Mérnöki Kamara) FAP (Feladat Alapú Pályázatok) pályázata keretében megvalósult egy átfogó tapasztalatgyűjtés, ami alapján egy ad-hoc munkacsoport elkészített egy módosító anyagot, és eljuttatta az illetékes minisztériumhoz.

„2019-ben minisztériumi oldalról a BME felé jött felkérés egy átfogó felülvizsgálat elkészítésére, melynek indoka a 2018-as EPBD irányelv módosítás elsősorban, de kérték, hogy a szakmai észrevételeinket is vezessük át.” - Dr. Csoknyai Tamás és dr. Szalay Zsuzsa

A 2018-as EPBD irányelv (Energy Performance of Buildings Directive – az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv) módosítás számos egyéb eleme mellett bevezette az ún. EPB (Energy Performance of Buildings – az épületenergetikai telesítménye) szabványrendszerhez való igazodás kényszerét a számítási módszerek tekintetében. Nem tette kötelezővé a szabványok alkalmazását, de egyfajta kompatibilitást írt elő. Emiatt lesz a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet leváltó új rendeletben új jelölésrendszer és részben a számítás logikája is emiatt változik.
 

Elkerülhetetlen volt az EPB szabványok jelölésrendszerének részleges átvétele. Valószínűleg a szakembereknek ezt lesz a legnehezebb megszokniuk, elsajátítaniuk.

Az összehangolás kezdetben kényelmetlenséget okozhat, de előnye is lesz. Például egy nagyon összetett vagy speciális épület esetén, ha az egyszerűsített módszer nem vezet eredményre, akkor lehetővé válik a szabványok részletes módszerként való alkalmazása.

 

A 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet váltja fel a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet

Az új rendelet a jelenlegi információink alapján 2023. november 1-én lép hatályba, ami az Építésijog.hu szerint nem hagy elegendő időt a szakemberek képzésére, a folyamatban lévő beruházások és a szoftverfejlesztők felkészülésére. Véleményünk szerint indokolt lenne a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet hatályba lépését elhalasztani.

Az egyszerű bejelentéshez, illetve építési engedélyhez kötött építési tevékenységeknél 2023. október 31-ét követő bejelentések, illetve kérelmek esetén kell alkalmazni az új előírásokat. Ez azt jelenti, hogy hosszú évek halasztásai után végre valóban bevezetésre kerülnek a közel nulla épületekre vonatkozó követelmények, melyeket az EU irányelv szerint 2020. december 31. óta kellene alkalmazni.

A rendelet csak a törzsszöveget és mellékletként a követelményeket, a számítási módszer alapelveit, illetve a súlyozó tényezőket tartalmazza. Fontos strukturális változás még, hogy a számítási módszertan kikerül a rendelet fő szövegéből, és online kerül közzétételre [9/2023. (V. 25.) ÉKM rend. 7. §]. 

A cikkünk megjelenésekor (23.08.23.) még azt írtuk – tévesen –, hogy még mindig nem érhető el a számítási módszertan. Az Energiaügyi Minisztérium egyik vezető munkatársa olvasta a cikkünket, és Ő hívta fel a figyelmünket arra, hogy az új számítási módszert az előre jelzett időpontig közzétették, csak nem az Energiaügyi Minisztérium honlapján, hanem a kormany.hu oldalon. Ezúton is köszönjük a tájékoztatást!

Ugyan a jogszabály szerint az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján kell közzétenni a módszertant, de ez egyelőre a kormany.hu oldalon jelent meg: A Magyarország kormany.hu oldalon található a Dokumentumtár, ahonnan az új számítási módszer letölthető:



A dokumentumok innen is elérhetők: Meteo, Előterjesztés TNM 2., Előterjesztés TNM 1.

 
A legfontosabb változás a követelményeket érinti, valamint megváltozott és új fogalmakkal egészült ki a rendelet fogalomjegyzéke is. A követelményrendszer elemeinek nagy része megmarad, de a megújuló energia részarányt felváltja a korszerűbb, életciklus alapú CO2-kibocsátás követelménye. A követelmények struktúrája kis mértékben átalakult: külön lett választva az általános követelmény, valamint a kifejezetten a közel nulla energiaigényű (KNE) új épületekre, illetve a jelentős felújításra vonatkozó követelmény (melyre eddig a „költségoptimalizált” követelményszint vonatkozott) [9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 1. és 2. melléklet].
 

A 200/2023. (V. 25.) Korm. rendelet módosítja a tanúsításról szóló 176/2008 (VI. 30.) Korm. rendeletet

Az energetikai rendelet módosításának hírére az elsők között jelent meg az a sajtóhír, hogy a tanúsítvány kiállítása önkéntessé válik. Valójában az energetikai tanúsítvány elkészíttetése továbbra is kötelező marad: „Az e rendelet hatálya alá tartozó épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása vagy bérbeadása eseten – a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével – az eladónak vagy a bérbeadónak a szerződés megkötésének napjáig be kell mutatnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a leendő vevőnek vagy bérlőnek, es legkésőbb a birtokbaadás napjáig át kell adnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a vevőnek vagy a bérlőnek.” [176/2008. (VI. 30.) Korm. rend. 3. § (3) bek.].

A változás annyi a jelenleg hatályos előírásokhoz képest, hogy a HET-számot már nem kell beírni a szerződésbe. E tekintetben az unió által felállított minimum előírás valósul meg a jövőben. Az Építésijog.hu a témáról itt írt részletesebben.

Fontos és véleményünk szerint kedvező változás, hogy az energetikai tanúsítvány tíz éves hatálya öt évre csökken. Közel tíz éves tanúsítványok esetén sajnos sok esetben elavult a tanúsítvány, például utólagos hőszigetelések, a fűtési rendszer változása vagy a használati melegvíztermelő berendezés cseréje miatt. A rövidebb hatály miatt aktuálisabbak lesznek a tanúsítványok, ami ezen dokumentumok hitelességét is növeli. [176/2008. (VI. 30.) Korm. rend. 8. §].

A módosítással megszűnik az energiafogyasztás mérésén alapuló tanúsítás lehetősége, mivel ez a gyakorlatban pontatlan értékelési adatokat eredményezhetett [176/2008. (VI. 30.) Korm. rend. 3. §].

Jelentős változás, hogy a követelmények és a számítási módszer megváltozása indokolttá tette új energiahatékonysági kategóriába sorolási szabályok és új skála bevezetését is. Megszűnik a megújuló részarányra vonatkozó követelmény és megjelenik a széndioxid-emisszió követelményértéke, ezért az új kategóriába sorolás is ehhez igazodik. Eddig a „BB” volt a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynek megfelelő, ezt a logikusabb „A2023” kategória váltja fel [176/2008. (VI. 30.) Korm. rend. 3. számú melléklet].

1. ábra: Az eddigi egy skála helyett két skála lesz. Kép forrása: 176/2008. (VI. 30). Korm. rendelet

„Az eddigi egy skála helyett két skála lesz. Az egyik skála a nem megújuló primer energiafelhasználást, a másik a széndioxid emissziót veszi alapul.” - Dr. Csoknyai Tamás és dr. Szalay Zsuzsa

A közel nulla szintnek megfelelő épület mindkét skálán teljesíti legalább az „A2023” kategóriát. A skála viszonyítási alapja továbbra is a közel nulla követelményszint, azt tekintjük 100%-nak, és az lesz az „A2023” kategória felső határa. A kategóriák betűjeléhez kapcsolt indexben található 2023-as érték jelzi, hogy az új skála szerint történt a besorolás, megszüntetve ezzel a dupla betűs jelölést. Megszűnik minden további besorolási kritérium (pl. részletes módszer vagy szimuláció, időjárásfüggő szabályozás), ami többletmunkát eredményezett jobb kategóriák esetén, ezért sokszor nyilvánvalóan jobb épületek rosszabb kategóriába kerültek, mint az indokolt volt.

2. ábra: Példa, az épületszerkezetek korszerűsítési javaslatai áttekinhetőbbek lesznek. Kép forrása: 176/2008. (VI. 30). korm. rendelet

A tanúsítvány felhasználói szempontjából hasznos előrelépés lesz, de némi többletmunkát eredményez a tanúsító számára, hogy bevezetésre kerülnek a rendszerelemek értékelési skálái, valamint a részletesebb, kötött struktúrájú tanúsítási javaslatok. Ezután a fő szerkezeti elem- és gépészeti rendszertípusokat be kell sorolni egy ötfokozatú skálán. Például, a külső falakat átlagos hőátbocsátási tényezőjük alapján, a fűtési rendszert a tényleges és a szabványos gépészethez tartozó hatásfokok viszonyszáma alapján kell besorolni. Ez a szoftverekkel nagyrészt automatizálható lesz. Többletmunka ott fog jelentkezni, hogy kétféle javaslatot kell tenni rendszerelemenként a „jó” és a „kiváló” szint megugrására. Várhatóan ehhez is a szoftverek jelentős támogatást nyújtanak majd, de a gépészetnél végső soron a tanúsítónak kell meghozni a döntést [176/2008. (VI. 30.) Korm. rend. 7. §].

3. ábra: Példa, az épülettechnikai rendszerek korszerűsítési javaslatai áttekinhetőbbek lesznek. Kép forrása: 176/2008. (VI. 30). Korm. rendelet

Bár a fotódokumentáció eddig is kötelező eleme volt az energetikai tanúsítványnak, ez a jövőben még fontosabb lesz. Kötelező lesz egy ún. „felújítási útlevél” szövegmező kitöltése, ami már a következő EU irányelv módosítás irányába mutat. Ennek lényege, hogy javaslatot kell tenni a korszerűsítési intézkedések ajánlott sorrendjére, ha nincs lehetőség azokat egyszerre végrehajtani, illetve fel kell hívni a figyelmet azok kockázataira (pl. állagvédelem) [176/2008. (VI. 30.) Korm. rend. 6. § (2a) bek.].

4. ábra: Felhasználóbarátabb lesz az épületenergetikai tanúsítvány. Kép forrása: 176/2008. (VI. 30). Korm. rendelet

A részletes adatok a végfelhasználót kevésbé érdeklik majd, de nagyon hasznosak lesznek a szakma számára, segítik a tanúsítványok ellenőrzését. Ezáltal jelentősen bővül a rögzítésre kerülő számítási adatok köre. Így sokkal pontosabb és használhatóbb adatbázis jön létre a hazai tanúsított épületállományról, hiszen eddig ezen adatok többsége nem került adatbázisba, csak a számítási melléklet részét képezte. A részletesebb adatbázis segíti a megalapozottabb fejlesztési tervek, pályázatok előkészítését.
 

Összefoglalás

Az energetikai jogszabályokban összességében nem lettek sem lényegesen szigorúbbak, sem lényegesen enyhébbek a követelmények, de sok apró változás történt, melyeknek hatása épülettípusonként és műszaki megoldásonként változó mértékű lesz. Inkább ésszerűsítések történtek és nőtt a flexibilis választás lehetősége az alkalmazható megoldások tekintetében. A jelentős felújítások követelményei egyértelműen enyhültek.

A tanúsítvány esztétikusabb és felhasználóbarátabb lesz, és jobban használható felújítási tanácsokkal fogja segíteni az épület tulajdonosát, ezért remélhetőleg javul majd a tanúsítványok megítélése is.

Az épületenergetikai rendeletek változása számos újdonságot hoz. Az építőipari szereplőknek, energetikai tanúsítóknak feladata lesz az új számítási metódus elsajátítása, és az új szoftver beszerzése, megismerése. Nagyrészt az ő feladatuk lesz a változások kommunikálása is a befektetők, tulajdonosok felé. Jó hír, hogy az új módszertan korszerűbb, a tanúsítványok áttekinthetőbbek lesznek.

A jogszabályok szakmai részének kidolgozása és a megjelenés között több mint három év telt el. Eközben az uniós jogalkotás sem állt meg, és hamarosan egy újabb EPBD módosítás várható (lásd még: A mérhető épületek segítik a nagyvállalatok kötelező zöld jelentését (2. rész). Az ESG jelentés környezetvédelmi pillére). A tervezetekből már látszik, hogy jelentős további változások várhatók, melyek újra mélyen érinteni fogják a magyar épületenergetika témájú rendeleteket is. Ennek ellenére a 2023 novemberben életbe lépő változások többsége az új EPBD irányába mutat, ezért a változások bevezetése mindenképpen előremutató és elkerülhetetlen.

A bpmk.hu oldalon elérhető tanulmányt – a szerzők hozzájárulásával – Kurucz Regina átszerkesztette, és részben kiegészítette.
 

Folyamatosan közöljük a tanulmányokat, tájékoztatókat

Az Építésijog.hu folyamatosan tájékoztatást ad az energetikai tanúsításra és energetikai követelményekre vonatkozó jogszabályváltozásokról. A témával kapcsolatos tudnivalókat az alábbi vezércikkben gyűjtjük össze: Kihirdették az új energetikai tanúsítványról és új energetikai szabályozásról szóló jogszabályokat
 

Az Építésijog.hu és az Artifex Kiadó Kft. egy fél napos konferenciát szervez a 2023 novemberétől hatályos épületenergetikai változásokról