A Kormány első alkalommal az akkumulátgyárakkal szemben alkalmazta az új engedélykiadási moratóriumot

A 2026. szeptember 22-én elfogadott Méptv.-módosításokkal felhatalmazást nyert a Kormány, hogy meghatározza azt az időtartamot, ameddig a kiemelt beruházások megvalósításához építési vagy létesítési engedély nem adható ki. A törvénymódosítás hatálybalépésével egyidőben a Kormány már ki is jelölte az első három érintett beruházási helyszínt. A társadalmi elvásároknak és a választási ígéreteknek megfelelően a debreceni Déli Gazdasági Övezetben található, valamint a gödi és az iváncsai akkumulátorgyárak kapcsán lépett hatályba az engedélyezési moratórium. A cikkünkben körüljárjuk, hogy a jogalkalmazás során milyen kérdéseket, problémákat vethet fel a moratórium, amelyek megválaszolásával a jogalkotó egyelőre adós maradt. Például felel-e az anyacég a leányvállalata természetszennyezéséért? Mi a következménye annak, ha nem a beruházás építtetője követ el környezetvédelmi szabálysértést a telephelyen? Az eljáró hatóságoknak különösen gondosan kell eljárniuk, hogy a moratórium a környezetszennyezést csökkentő, megszüntető műszaki beavatkozásokat ne akadályozhassa.

Magyar Közlöny: 2026. évi 142. szám
Módosuló jogszabályok: 75/2015. (III. 30.) Korm. rendelet; 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet; 359/2020. (VII. 23.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 222/2026. (IX. 30.) Korm. rendelet
Hatály: 2026. október 1.
 

A Méptv. szerinti moratórium első alkalmazása: a 222/2026. (IX. 30.) Korm. rendelet

2026. október 1-jétől több ponton változtak a kiemelt beruházások engedélyezésének szabályai. Az Otthon Start Programhoz kapcsolódó kiemelt lakásfejlesztéseknél az év végéig korlátozták az építési engedélyek kiadását, és egyes építtetői határidők szünetelnek. A környezetvédelmi vagy természetvédelmi szabályok megsértése az engedélyezési eljárás felfüggesztésével, illetve külön rendelkezés alapján legalább hat hónapos engedélykiadási tilalommal járhat. A 2026. évi LVII. törvényben rögíztett Méptv.-módosításokkal a Kormány további engedélyezési moratóriumok meghatározására is felhatalmazást kapott (lásd még: Új engedélyezési korlátozások a kiemelt beruházásoknál).

Az egyes gazdaságfejlesztési célú kiemelt beruházásokról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 222/2026. (IX. 30.) Korm. rendelet három akkumulátoripari beruházás esetében új, az építési és létesítési engedélyek kiadását korlátozó jogkövetkezményt vezetett be. A módosítás a debreceni Déli Gazdasági Övezetben található és a gödi akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásokat, valamint az Iváncsa külterületén megvalósuló ipari park fejlesztését érinti.

A Méptv. szerint engedélyezési moratóriumot az alábbi jogszabályok módosításával, kiegészítésével vezették be 2026. október 1. napjától:
- a Debrecenben megvalósuló ipari telephely kialakításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 75/2015. (III. 30.) Korm. rendelet;
- az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet egy-egy, Gödöt érintő bekezdéssel és szakasszal egészült ki:
- Iváncsa község külterületén megvalósuló ipari park fejlesztéssel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 359/2020. (VII. 23.) Korm. rendelet.

Kép: Akkumulátoripari moratóriummal érintett iváncsai térség (Kép forrása: Google Maps)

 

Környezeti jogsértés esetén legalább hat hónapig nem kaphat új építési engedélyt három akkumulátoripari beruházás

Az új szabályozás lényege mindhárom beruházás esetében azonos. Ha a beruházással összefüggésben a hatóság környezetvédelmi vagy természetvédelmi szabályok megsértését állapítja meg, a hatósági döntés véglegessé válásától a jogsértő állapot megszüntetéséig, de legalább hat hónapig nem adható ki építési vagy létesítési engedély a beruházás megvalósításához kapcsolódó építményre.

 

A moratórium jelentősége, hogy a környezet- vagy természetvédelmi jogsértés közvetlenül akadályozhatja a beruházás további, építési vagy más létesítési engedélyhez kötött elemeinek megvalósítását is.

 

A tilalom csak a jogsértés megszüntetésével szűnik meg

Fontos, hogy a jogszabályokban meghatározott hat hónap nem a tilalom maximális, hanem a minimális időtartama. Ha a környezet- vagy természetvédelmi jogsértő állapot hat hónapon belül nem szűnik meg, az építési, illetve létesítési engedély kiadásának akadálya ezt követően is fennmarad, egészen a jogsértő állapot megszüntetéséig. Vagyis nem elegendő, hogy leteljen a hat hónap, új építési vagy más létesítési engedély csak a jogsértő állapot megszüntetése után adható ki.

 

A 2026. április 1-je után megállapított környezetvédelmi vagy természetvédelmi szabálysértés is indokolhatja a moratórium alkalmazását

Mindhárom érintett kormányrendelet kifejezett átmeneti rendelkezést tartalmaz, amely szerint az új engedélyezési korlátozást a módosítás hatálybalépésekor már folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell [75/2015. (III. 30.) Korm. rend. 20. §; 141/2018. (VII. 27.) Korm. rend. 186. §; 359/2020. (VII. 23.) Korm. rend. 12. §]. Ez azt jelenti, hogy már a moratórium elfogadását megelőzően megindult, de a hatályba lépését követően még le nem zárt engedélyezési eljárásokban sem születhet pozitív döntés a jogsértő állapot megszüntetéséig.

Valamennyi érintett hatóságnak 2026. október 1-től azonnali feladatai is jelentkeznek, figyelemmel arra az átmeneti törvényi szabályra, amely szerint mind az építésügyi hatósági eljárások felfüggesztésére, mind a moratóriumra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a környezetvédelmi vagy természetvédelmi hatóság jogsértést megállapító döntése a 2026. október 1-jét megelőző hat hónapon belül vált véglegessé, és a jogsértő állapot még fennáll. A jövőben meghozandó környezetvédelmi vagy természetvédelmi, szabálysértést megállapító döntésekkel szemben, a 2026. április 1. és szeptember 30. között meghozott, szabálytalanságot megállapító döntéseknek tehát csak akkor van a moratóriumot azonnal életbe léptető jogkövetkezménye, ha a jogsértő (természet- és/vagy környezetszennyező, -veszélyeztető) állapot még fennáll [2023. évi C. tv. 234. § (9) bek.].

Azt, hogy az építésügyi hatóságok előtt 2026. október 1-jén már folyamatban lévő valamennyi kiemelt eljárásra is alkalmazni kell az eljárás-felfüggesztési kötelezettséget (a környezetvédelmi vagy természetvédelmi hatóság jelzése alapján), a Méptv. mondja ki; míg a moratórium alatti építési és létesítési engedélykiadási tilalmat a folyamatban lévő ügyekre kimondja mind a Méptv., mind a módosult kormányrendeletek [2023. évi C. tv. 234. § (8) bek.; 75/2015. (III. 30.) Korm. rend. 20. §; 141/2018. (VII. 27.) Korm. rend. 186. §; 359/2020. (VII. 23.) Korm. rend. 12. §].


 

Jogalkalmazási dilemmák: milyen hatósági döntés eredményezheti a moratórium alkalmazását?

Hangsúlyozandó, hogy feltételtől függő moratóriumokról van szó: ha az érintett beruházások és/vagy működő üzemek vonatkozásában a környezetvédelmi vagy természetvédelmi hatóság nem állapítja meg a környezetvédelmi vagy természetvédelmi szabályok megsértését hatósági döntésében, a moratóriumokra vonatkozó fenti rendelkezések nem alkalmazandóak. Miután a normaszövegek nem „véglegessé vált hatósági döntésről” írnak, álláspontunk szerint – amennyiben az adott döntés ellen van fellebbezési lehetőség –, a moratórium (mint jogkövetkezmény) már az első fokú környezetvédelmi vagy természetvédelmi hatósági döntés közlésével beáll.

Azonban a hatósági döntést hatósági eljárás kell megelőzze, és erről a szintén 2026. október 1-től hatályos Méptv.-jogszabályhely így rendelkezik: „A környezetvédelmi vagy a természetvédelmi hatóság a környezetvédelmi vagy a természetvédelmi szabályok megsértése okán az előtte indított eljárás megindulásáról, az eljárásban hozott döntés véglegessé válásáról, valamint a szabálytalanság megszüntetésének tényéről haladéktalanul tájékoztatja az eljáró építésügyi hatóságot. Az eljáró építésügyi hatóság a környezetvédelmi vagy a természetvédelmi hatóságnak az eljárás megindulásáról szóló tájékoztatására az engedélyezési eljárását felfüggeszti a környezetvédelmi vagy a természetvédelmi hatóság döntésének véglegessé válásáig” Azt, hogy e rendelkezést nem kell valamennyi hazai építési és létesítési engedélyezési eljárásra alkalmazni, csak onnan tudhatjuk, hogy e bekezdést a kiemelt beruházásokra vonatkozó egyik Méptv.- szakaszba illesztette az Országgyűlés [2023. évi C. tv. 194. § (15) bek.].

 

Az engedélyező hatóság milyen cseleményeket, intézkedéseket tehet a moratórium időtartama alatt?

A Méptv. fenti utalásával ellentétben a kormányrendeleti módosítások azt nem mondják ki, hogy az általános és sajátos építmények építési vagy létesítési engedélyezését végző hatóságoknak a moratórium időtartama alatt is fent kellene tartaniuk az eljárás-felfüggesztésüket. Azaz, közbenső eljárási cselekményekre és végzések kibocsátására az építésügyi hatóságoknak a moratórium alatt – amennyiben nem tartják fenn az eljárásuk felfüggesztését – lehetőségük volna.

A kérelmezővel együttműködő építésügyi hatósági eljárás – véleményünk szerint – azt is lehetővé tenné, hogy az építési vagy létesítési engedélyt akár kiadmányozásra is előkészítsék. Az már az általános közigazgatási eljárásól szóló törvény (Ákr.) alkalmazásának (azaz egyes rendelkezései összevetésének) a kérdése, hogy a legalább hat hónapos engedélykiadási moratóriumra és az ügyintézési időtartamra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket össze lehet-e más módon hangolni, mint az eljárás felfüggesztésével?

Az Ákr. szerint az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama [2016. évi CL. tv. 50. § (5) bek.].

Sem felfüggesztés, sem szünetelés alatt eljárási cselekményt a hatóság nem végezhet, azaz ekkor legfeljebb az addig megtett tényállás-tisztázási lépései nyomán, a leendő építési vagy létesítési engedélyhatározatot készítheti elő (azaz, ha szükség van még például helyszíni szemlére vagy hiánypótlásra, ez nem járható út). Vitatható az is, hogy az építésügyi hatóság eljárási határidejébe szintén be nem számítandó „ügyfél mulasztása vagy késedelme” Ákr.-meghatározásba, kiterjesztő módon, bele lehet-e érteni a természet- és/vagy környezetszennyező, -veszélyeztető állapot előidézését, különösen a kérelem benyújtása előtti előidézését?

Ezek jelenleg csak az érintett három település területén illetékességgel rendelkező, az általános és sajátos építmények építési és létesítési engedélyezését végző hatóságokat foglalkoztató kérdések, de szakmai irányítói megválaszolásuk, iránymutatások készítése számos tárca összehangolt feladata lenne.

A vonatkozó Méptv.-módosításról szóló cikkünkben jeleztük a hulladékgazdálkodási hatóság, mint „jelző szerv” bizonytalan megítélését és a tűzvédelmi hatóság vitatható érintettségét létesítési engedélyező hatóságként. Ezek is csak a jogalkotó által kiadott iránymutatással – vagy a jogszabály pontosításával – kezelhetők.

 

Hogyan kezeli a jogszabály, ha eltérő elhelyezkedésű a telephely, az építési helyszíni és a szennyezés által veszélyeztetett ingatlan?

A telephelyi, építéshelyszíni és szennyezési-veszélyeztetési lokációk kérdései: amíg az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó épületek, infrastrukturális fejlesztések megvalósítására irányuló beruházások – legalább részben – ugyanaz(oka)t a földrészlete(ke)t érintik, mint a környezetvédelmi vagy természetvédelmi hatóság döntésében megállapított környezet- vagy természetvédelmi szabálysértés, és utóbbi elkövetője az építésügyi hatóság eljárásában a kérelmező, nincs probléma.

Az eltérő telephelyi, építéshelyszíni és szennyezési-veszélyeztetési lokációk jogalkalmazási dilemmáinak lehetséges főbb esetkörei:
a) Ha a beruházó egy másik telephely vonatkozásában követett el környezet- vagy természetvédelmi szabálysértést. Például az iváncsai cégnek Komáromban is van akkumulátorgyára; csak feltételezzük, hogy nem erre az esetre gondolt a jogalkotó – de akár ugyanazon településen is fenntarthat több telephelyet egy akkumulátoriparban érdekelt vállalkozás;
b) Ha a leendő akkumulátor- vagy akkumulátor-részegység gyártó üzem építéskivitelezést végző valamely fő- vagy alvállalkozója, működő vagy próbaüzemet végző gyáregység esetén a veszélyes anyagok beszállítója, hulladék-elszállítója vagy -előkezelője, illetve egyéb cég vagy magánszemély– nem a beruházás építtetője vagy annak munkavállalója – követ el környezetvédelmi vagy természetvédelmi szabálysértést a telephelyen;
c) A „kapcsolódó épületek, infrastrukturális fejlesztések” mekkora hatásterületen lehetnek érintettek az eljárás-felfüggesztéssel, illetve a kormányrendeleti moratóriummal (például másik településen, szélső esetben másik megyében is; meghatározható-e minden esetben objektíven a „kapcsolódás”, például a más ágazatokat is kiszolgáló út, közmű esetén);
d) A cégkapcsolatok, leányvállalatok esetköre: felel-e az anyacég a leányvállalata természet- és/vagy környezetszennyezéséért, -veszélyeztetéséért (vagy fordítva); ha igen, milyen mértékű tulajdonosi vagy irányítási összefonódás vezethet egy másik jogi személyt érintő eljárás-felfüggesztésre vagy kormányrendeleti moratóriumára, annak építési vagy létesítési engedélykérelme vonatkozásában? A szigorúan egy-egy jogi személyre értelmezendő eljárás-felfüggesztés, moratórium esetén (feltételezzük, hogy az építésügyi hatóságok így járnak el) kiskapuk nyílhatnának.

Az országos érvénnyel, a Méptv.-módosításból következően 2026. október 1-től kötelező (és valamennyi építésügyi hatósági eljárástípusra kiterjedő) felfüggesztések tekintetében a hasonló telephelyi és építéshelyszíni, illetve természet- és/vagy környezetszennyezési, -veszélyeztetési helyszín-eltérési jogalkalmazási dilemmák még fokozottabban jelentkezhetnek, hiszen az akkumulátor-vertikumon kívül is számos példát ismerhetünk természet- és/vagy környezetvédelmi szabálysértésekre olyan cégek részéről, akik – akár az ország másik részén – valamely kiemelt beruházás keretében éppen építtetők-kérelmezők, esetleg fő- vagy alvállalkozó kivitelezők, veszélyesanyag-beszállítók vagy hulladék-elszállítók, -előkezelők.

 

A moratórium a környezetszennyezést csökkentő, megszüntető műszaki beavatkozásokat is akadályozhatja

A jogalkotói céllal nehezen igazolható eljárás-felfüggesztések és moratóriumok is bekövetkezhetnek, ha az építési vagy létesítési engedélyhez kötött, a természet- és/vagy környezetszennyezést csökkentő, megszüntető műszaki beavatkozásokat is késlelteti az építésügyi hatóság.

Ahogyan a zajszennyezést pótlólagos zajvédő létesítmények nélkül nehéz megszüntetni, úgy a légszennyezés határértékek alá szorítása sem képzelhető el – adott esetben építési vagy létesítési engedélyköteles – korszerűbb szűrők nélkül. Hasonló példák más közegek, hatásviselők vonatkozásában is hozhatóak. A hivatalból indítható kötelezési eljárások a moratórium időtartama alatt is lefolytathatók, ezért egyes építményfajták esetében egy már esetleg előkészítés alatt álló ártalomcsökkentő létesítmény jogszerű létesítését is lehetővé tehetik.

Az Építésijog.hu azt ajánlja, hogy az érintett hatóságok fokozottan egyeztessenek egymással – ahol szükséges a (leendő) beruházóval, építtetővel is – minden eljárás-indítás előtt. Hatósági proaktivitással elejét lehet venni a jogalkotói céllal ellentétes környezeti és jogkövetkezményeknek.