A 2026. szeptember 22-én elfogadott Méptv.-módosításokkal felhatalmazást nyert a Kormány, hogy meghatározza azt az időtartamot, ameddig a kiemelt beruházások megvalósításához építési vagy létesítési engedély nem adható ki. A törvénymódosítás hatálybalépésével egyidőben a Kormány már ki is jelölte az első három érintett beruházási helyszínt. A társadalmi elvásároknak és a választási ígéreteknek megfelelően a debreceni Déli Gazdasági Övezetben található, valamint a gödi és az iváncsai akkumulátorgyárak kapcsán lépett hatályba az engedélyezési moratórium. A cikkünkben körüljárjuk, hogy a jogalkalmazás során milyen kérdéseket, problémákat vethet fel a moratórium, amelyek megválaszolásával a jogalkotó egyelőre adós maradt. Például felel-e az anyacég a leányvállalata természetszennyezéséért? Mi a következménye annak, ha nem a beruházás építtetője követ el környezetvédelmi szabálysértést a telephelyen? Az eljáró hatóságoknak különösen gondosan kell eljárniuk, hogy a moratórium a környezetszennyezést csökkentő, megszüntető műszaki beavatkozásokat ne akadályozhassa.

A szabálytalan épületek legalizálására a fennmaradási engedélyezési eljárás keretében kerülhet sor. A gyakorlatban problémát okozott, hogy ha az ügyfél az eljárás szünetelését kéri, majd az eljárás folytatását nem, akkor az eljárás is megszűnik. Mivel a fennmaradási engedélyezési eljárás hivatalból történő folytatására nincs lehetőség, ezért az is előfordulhatott, hogy a hatóság már nem tudta a szabálytalan épületet elbontatni. Az Országgyűlés ezt a problémát oldotta meg, bár nem biztos, hogy a legmegfelelőbb módon. Az Eljárási kódex módosításával a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásának határidejét is jelentősen meghosszabbították.