Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Bányatelek létesítésének és bővítésének veszélyhelyzeti előírásai

Az orosz-ukrán háborúra tekintettel a kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt eltérő szabályokat kell alkalmazni a külfejtéses művelésű bányatelekkel kapcsolatos, továbbá a Natura 2000 területek kiemelt fontosságú közérdeknek minősülési szabályai vonatkozásában. A Kormány a nemzetgazdaság részére történő ásványi-nyersanyagellátás biztosítása érdekében az egyes törvényi és kormányrendeleti szabályoknak veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 627/2022. (XII. 30.) Korm. rendeletet alkotta meg.

Magyar Közlöny: 2022. évi 223. szám
Módosító jogszabály: 627/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet
Érintett jogszabály: 2018. évi CXXXIX. törvény, 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet
Hatályos: 2022. december 31.
 

A veszélyhelyzeti kormányrendelet megalkotásának célja és alapjogi keretei

A veszélyhelyzeti szabályozás alapjogi kereteit, az alaptörvényi és törvényi felhatalmazást és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény eltérő alkalmazását megállapító 525/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet kapcsán ebben a cikkben írtunk részletesen. A szóban forgó 627/2022. (XII.30.) Korm. rendelet kapcsán annyit érdemes mindehhez hozzátenni, hogy ebben az esetben maga a jogszabály elnevezése megmondja, hogy mi az a konkrét helyzet, aminek a kezelése érdekében az általános jogrendtől átmenetileg – a veszélyhelyzeti ideje alatt – eltérő szabályok alkalmazása vált szükségessé; ti. a nemzetgazdaság részére az ásványi-nyersanyagellátás biztosítása, vagyis az energiaválság enyhítése.

A cél érdekében átmenetileg egyrészt módosulnak országos szinten az ún. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának területén a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési törvényéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (OMaTrT.) egyes, külfejtéses művelésű bányatelek létesítésére és bővítésére vonatkozó szabályok, másrészt az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet szerinti Natura 2000 területeken bővül a kiemelt fontosságú közérdek alkalmazási köre a mélyműveléses bányászattal kitermelhető ásványvagyon vagy más energiahordozó, továbbá geotermikus energia kutatása vagy kitermelésére vonatkozó tervvel vagy beruházással.
 

forrás: mbfsz.gov.hu

A veszélyhelyzetekre vonatkozó előírásokról, illetve a már kihirdetett veszélyhelyzetekről az Építésijog.hu Fogalomtárában IDE kattintva tudnak tájékozódni.
 

Az ökológiai folyosóra vonatkozó eltérő szabályok

Az OTrT. az ún. országos ökológiai hálózat három különböző, az országos, a kiemelt és a vármegyei területrendezési tervekben egyaránt alkalmazandó övezetét határozza meg: így az ökológiai hálózat magterületének, az ökológiai folyósójának és pufferterületének az övezetét. Ezek a területek mind olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek, amelyek a területhasználatot befolyásoló jellemzőkkel bírnak, ezért a törvényi szinten megállapított országos tervben e tekintetben elsődlegesen a szabályozás védelmi és korlátozó funkciója érvényesül.

Az ökológiai hálózat magterületéhez azok a területek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek, és több védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont. Az ökológiai folyosó területéhez ehhez képest többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek – magterületek, pufferterületek – közötti biológiai kapcsolatok biztosítására.

A kijelölt pufferterületek megakadályozzák vagy mérséklik azon tevékenységek negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek [2018. évi CXXXIX. törvény 4. § 34-36. pont].

A MaTrT. a területek leírt jellegére tekintettel az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében csak olyan vármegyei területfelhasználási kategória és vármegyei övezet, valamint a településrendezési tervben csak olyan övezet és építési övezet kijelölését engedi, amely az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja. Egyéb konkrét védelmi célú korlátozások mellett – például az új beépítésre szánt területek kijelölésének korlátai – az övezetben bányászati tevékenység folytatása a MaTrT. módosuló rendelkezése szerint a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető és új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, illetve meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető [2018. évi CXXXIX. tv. 26. § (1)-(2) bek.; 2018. évi CXXXIX. tv. 26. § (5) bek.].

A 627/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet miatt előállt energiaválság kezelése érdekében a MaTrT. fent leírt szigorú és általános tiltását, illetve korlátozását a veszélyhelyzet idejére feloldja és lehetővé teszi a külfejtéses bányatelek létesítését és a horizontális bővítést is. Utóbbit azonban egyrészt a felszíni vetület változatlanul maradása feltétellel engedi, másrészt ekkor is egyedi környezeti hatásvizsgálati eljáráshoz köti, melyet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján kell lefolytatni [627/2022. (XII. 30.) Korm. rend. 1. §].
 

A Natura 2000 területekre vonatkozó eltérő szabályok

A Natura 2000 területek olyan, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, amelyek Európa-szerte egységes hálózatot képezve alapvető szerepet töltenek be a biológiai sokféleség védelmében.
 

                                                         forrás: natura.2000.hu

Hazánk uniós csatlakozásának előfeltétele volt a Natura 2000 hálózat kijelölése és a vonatkozó, a területek megfelelő szintű védelmét biztosító szabályozás kialakítása. Ezeken a területeken nem kizárt a hasznosítás vagy akár a beruházás sem, azonban garanciális szabályokkal kell biztosítani a környezetre gyakorolt hatások felmérését és azt, hogy a tervezett tevékenység a területek kijelölésének célját és értelmét nem veszélyezteti vagy lehetetleníti el.

A  275/2004. (X.8.) Korm. rendeletben meghatározott kiemelt fontosságú közérdek fogalom közvetlenül az uniós szabályozásból ered, az ún. élőhelyvédelmi irányelvből, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelvből. Kiemelt fontosságú közérdeknek minősül az emberi egészség és élet védelme, a köz biztonságának a fenntartása, valamint a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése [275/2004. (X. 8.) Korm.rend. 10/A. § (2) bek.].

A gyakorlatban – hasonlóan a MaTrT. védelmi funkciójú rendelkezéseihez az országos ökológiai hálózat övezeteire vonatkozóan – a kiemelt közérdek fogalmának a Natura 2000 területen tervezett tevékenység engedélyezhetősége szempontjából van jelentősége. Jelentős hatással járó tevékenység ugyanis alapvetően csak közérdek vagy kiemelt fontosságú közérdek esetén engedélyezhető, akkor is csak akkor, ha egyéb ésszerű megoldás (alternatíva) nincsen, és ekkor is a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással kell járnia [275/2004. (X. 8.) Korm.rend. 10. § (8) bek.; 275/2004. (X. 8.) Korm.rend. 10/A. § (1) bek.].

A szóban forgó veszélyhelyzeti szabályozás a mélyműveléses bányászattal kitermelhető ásványvagyon vagy más energiahordozó, továbbá geotermikus energia kutatása vagy kitermelésére vonatkozó tervet vagy beruházást olyan, a Natura 2000 területekre – akár meghatározott ott fellelhető fajra, akár élőhelytípusra – jelentős hatást gyakorló tevékenységnek minősíti, amelyet azonban minden esetben kiemelt fontosságú közérdeknek, és így – megfelelő módon, de – engedélyezhetőnek kell tekinteni [627/2022. (XII. 30.) Korm. rend. 1. §].
 

A veszélyhelyzeti szabályozás fennmaradó kérdései

A 627/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet veszélyhelyzeti szabályozás. Ebből eredően
a) egyrészt meg kell felelnie a veszélyhelyzeti jogalkotás alkotmányos feltételeinek,
b) másrészt szükségképpen átmeneti jellegű.

Előbbi azt jelenti, hogy a hozott rendelkezéseknek a veszélyhelyzettel szembeni védekezést kell szolgálniuk, és alkalmasnak kell lenniük a veszélyhelyzet alapjául szolgáló körülmények enyhítésére, elhárítására. Utóbbi pedig azt, hogy – átmeneti külön jogalkotás hiányában – a leírt rendelkezések csak a veszélyhelyzet idején alkalmazandóak.

Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a bányászati tevékenység nem átmeneti jellegű, a környezeti és egyéb hatások – melyek az általános szabályok alapján nem merülhetnének fel – nem fognak a veszélyhelyzettel együtt megszűnni.

Az ökológiai folyosó övezetében történő esetleges bányabővítés kapcsán eleve kérdéses ugyanakkor, hogy az a felszíni vetület – a bányatelek eredeti mérete – változatlansága mellett egyáltalán megvalósítható-e.

Mindezen körülmények nem csupán a veszélyhelyzet megszűntekori átmeneti rendelkezések megalkotásának, hanem az eredeti – jellemzően védelmi funkciójú és így környezetvédelmi alapjogi vetülettel rendelkező – szabályok módosításának a szükségességét is felvethetik.