Védett természeti terület

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2018. január 21. vasárnap, 16:07

Közzétéve: 2018. január 21. vasárnap, 14:13

 

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény fogalmai


Védett természeti terület: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület [1996. évi LIII. tv. 4. § g) pont].

Természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek [1996. évi LIII. tv. 4. § b) pont].

Természetközeli állapot: az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak [1996. évi LIII. tv. 4. § d) pont].

Természeti területnek minősül, ha a természetközeli állapot feltételeinek megfelel:
a) az erdő, gyep, nádas, művelési ágú termőföld;
b) a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha e törvény hatálybalépésekor, véglegessé vált döntéssel jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem áll bányaművelés alatt;
c) a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület [1996. évi LIII. tv. 4. § d) pont; 1996. évi LIII. tv. 15. § (1) bek.].

Természeti emlék: valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. A törvény erejénél fogva védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül [1996. évi LIII. tv. 28. § (5) bek.].

Natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely e jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre [1996. évi LIII. tv. 4. § q) pont].

 

Védett természeti területek és értékek csoportosítása


1) Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek

a) Egyedi jogszabállyal védett természeti területek
- nemzeti parkok (NP)
- tájvédelmi körzetek (TK)
- természetvédelmi területek (TT)
- természeti emlékek (TE)

b) Egyedi jogszabállyal védett természeti értékek
- földtani, felszínalaktani képződmények
- ritka, különleges nagyságú, kifejlődésű, vagy szakmai, tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványok, ásványtársulások
- ősmaradványok [1996. évi LIII. tv. 19. § (1) bek., 52. § (1) bek.]
- mesterséges üregek, amelyek felületén utólag létrejött szakmai, tudományos szempontból jelentős képződmények alakultak ki, vagy természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségűek [1996. évi LIII. tv. 48. § (2) bek.]

c) A törvény erejénél fogva védett természeti területek [1996. évi LIII. tv. 23. § (2)-(3) bek.]:

ca) természetvédelmi területnek minősül valamennyi
- láp (olyan földterület, amely tartósan, vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik);
- szikes tó (olyan természetes, vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan, vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók)

cb) természeti emléknek minősül valamennyi
- forrás (a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha a vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad)
- víznyelő (az állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő elnyelődési helye)
- kunhalom (olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak)
- földvár (olyan védelmi céllal létesített vonalas, vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel)

d) A törvény erejénél fogva védett természeti értékek:
- barlangok (barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és - jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni - mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást) [1996. évi LIII. tv. 23. § (3) bek. a) pont; 1996. évi LIII. tv. 23. § (2) bek.].

2) Helyi jelentőségű védett természeti területek

a) természetvédelmi terület
b) természeti emlék
 

Védett természeti területek jegyzéke


A természeti területek jegyzékét a miniszter az agrárpolitikáért felelős miniszterrel együtt teszi közzé [1996. évi LIII. tv. 15. § (1)-(2) bek.]. A védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról szóló 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet képezi az országos adatbázis alapját [13/1997. (V. 28.) KTM rend. 1. §].
 

Az országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területek jegyzéke IDE KATTINTVA található meg.


A barlangok nyilvántartásának szabályait a 392/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet határozza meg.

A barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló rendelkezések a 13/1998. (V. 6.) KTM rendeletben találhatók meg.
 

Mi az a Natura 2000 terület?


Natura 2000 terület (európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület): az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletben meghatározott:
a) különleges madárvédelmi terület,
b) különleges természetmegőrzési területnek kijelölt terület,
c) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek kijelölt terület,
d) az Európai Unió által jóváhagyott különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület [1996. évi LIII. tv. 4. § h) pont; 1996. évi LIII. tv. 41/A. §].

Jelölt Natura 2000 terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amely az e rendeletben meghatározott eljárás eredményeként különleges természetmegőrzési, illetőleg kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként az Európai Bizottság részére jelölésre került, és a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 6., illetve a 7. számú mellékletében szerepel [275/2004. (X. 8.) Korm. rend. 2. § h) pont].

Jóváhagyott Natura 2000 terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyet az Európai Unió az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti bizottsági vagy tanácsi határozattal jóváhagyott, és a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 11., illetve a 12. számú mellékletében szerepel [275/2004. (X. 8.) Korm. rend. 2. § i) pont].

A Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, és - egyebek mellett - a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet tartalmazza [275/2004. (X. 8.) Korm. rend. 1. §; . 269/2007. (X. 18.) Korm. rend. 1. §].

A Natura 2000 területeken lévő földrészleteket a természetvédelemért felelős miniszter hirdette ki az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben [1996. évi LIII. tv. 41/A. § (1) bek.].

Lásd még: http://www.natura.2000.hu/hu

 

A tulajdoni lapon is szerepel a védettség ténye


Konkrét ingatlan védettségéről a www.termeszetvedelem.hu oldal IDE kattintva elérhető keresője alapján lehet tájékozódni.

A közzétett természeti terület, illetve a Natura 2000 terület kijelölésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni (vagyis a tulajdoni lapon is szerepelnie kell), a kijelölés feloldását követően a feljegyzést törölni kell. A feljegyzést, illetve annak törlését a természetvédelmi hatóság hivatalból kezdeményezi [1996. évi LIII. tv. 15. § (3) bek.; 1996. évi LIII. tv. 41/A. § (2) bek.].

Az ingatlan jogi jellegeként a természeti területek kapcsán az alábbi tények jegyezhetők fel az Inytv. vhr. 39/A. §-a alapján:
„i) védett természeti területek:
ia) országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület,
ib) országos jelentőségű, törvény erejénél fogva védett természeti terület,
ic) fokozottan védett természeti terület,
id) helyi jelentőségű védett természeti terület;
j) Natura 2000 terület;
k) természeti terület;
l) ökológiai folyosó;
m) barlang felszíni védőövezete;
n) védett mesterséges üreg felszíni védőövezete;
o) országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület védőövezete;
p) helyi jelentőségű védett természeti terület védőövezete;
q) az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület” [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 39/A. § (1) bek. i)-q) pont].
 

EZT OLVASTA MÁR?
×
2018. június 05. kedd, 16:53
2018. június 03. vasárnap, 19:05