Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Paradigmaváltás a településrendezésben: településfejlesztési terv és településrendezési terv készül

Korábban már tájékoztatást adtunk arról, hogy az Országgyűlés elé 2021. március 10-én benyújtott törvénymódosítási javaslat alapján átfogó változás várható a településrendezés területén, melynek nyomán a településeknek a településrendezési eszközeik komplett felülvizsgálatát kell elvégezniük. Az 2021. évi XXXIX. törvény alapján 2021. július 1. napjától már hatályba is lépnek a településrendezést érintő, jelentős változások.
 

Magyar Közlöny: 2021. évi 84. szám
Módosító jogszabály: 2021. évi XXXIX. törvény
Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény
Hatályos: 2021. július 1.
 

Új tervtípusok kerülnek bevezetésre

Az Országgyűlés 2021. április 27-én elfogadta a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvényt (a jogalkotási folyamatról szóló cikkünk itt olvasható).

Az új jogszabállyal több, mint 30 törvény kerül módosításra, amelyek közül a településrendezés szempontjából a legfontosabb az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.). A jogszabálymódosítás indokolása szerint a módosítás célja, hogy az építésügyi szabályozás ésszerűsítése részeként a helyi építési szabályzat elkészítési rendje és tartalmi elemei is egyszerűsítésre kerüljenek. Ez tehát az építésügyet érintő, az elmúlt években tapasztalható egyszerűsítési folyamat következő lépése, amely a településrendezési dokumentumok és eszközök számát és rendszerét is jelentősen érinti, megváltoztatja.

Az egyszerűsítési folyamat a településrendezésben első lépésként a tervdokumentumok számának csökkentésével valósul meg, vagyis a jelenlegi rendszer szerinti, településenkénti négy dokumentumot (településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat) két dokumentum váltja majd fel:
- a településfejlesztési terv, illetve
- a településrendezési terv.
 

A településrendezés új szabályai alapján a jövőben településeken egy fejlesztési és egy rendezési típusú terv fog készülni. A két dokumentum közös neve településterv lesz. Az új meghatározások miatt megszűnik a településrendezési eszköz fogalma is.

A törvénymódosítások végrehajtására külön kormányrendeleteket kell még elfogadni, amelyek tartalmazzák majd a településtervek részletes tartalmi követelményeit, véleményezésük és elfogadásuk rendjét. Jelen cikk megjelenésekor (2021.06.21.) a kormányrendeleteket még nem hirdették ki.

 

Településfejlesztési terv

Az önkormányzat a település fenntartható és gazdaságos fejlesztése és üzemeltetése érdekében – a korábban alkalmazott településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia helyett – településfejlesztési tervet kell, hogy készítsen, mely egy integrált, stratégiai és területi alapú fejlesztési dokumentum.

Az Étv-ben meghatározásra kerülnek a településfejlesztési terv átfogó tartalmi követelményei. A településfejlesztési tervben az önkormányzat a rövid, közép- és hosszú fejlesztési szándékait foglalja rendszerbe. Ennek keretében a dokumentumban meghatározásra kerül a település jövőképe, annak megvalósítása érdekében meghatározott integrált fejlesztési célok és ezek eléréséhez szükséges feladatok, valamint ezen feladatokhoz rögzített fejlesztési akcióterületek is. A településfejlesztési tervet a települési önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) normatív határozattal állapítja majd meg [2021. évi XXXIX. tv. 15. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 9/A. §].

 

Településrendezési terv

Az Étv. módosított normaszövegét nézve szembetűnő, hogy a településrendezésben egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntartható fejlődés és a zöldinfrastruktúra fejlesztése, ennek érdekében a településrendezés feladatai között – az építés helyi rendjére vonatkozó szabályok megállapítása mellett – megjelenik a fenntartható fejlődés térbeli-fizikai kereteinek meghatározása, és a zöldinfrastruktúra biztosítása is.

A településfejlesztési tervben foglaltakkal összhangban a önkormányzat településrendezési tervet készít, mely a települési önkormányzatok esetében:
- a helyi építési szabályzat (HÉSZ),
- a fővárosban a fővárosi rendezési szabályzat (FRSZ), a Duna-parti szabályzat (DÉSZ) és a Városligeti építési szabályzat (VÉSZ),
- a fővárosi kerületekben pedig a kerületi építési szabályzat (KÉSZ).

Az építés helyi rendjének szabályozása tekintetében nincs nagy változás az eddig megszokott rendszerhez képest, azzal a különbséggel, hogy teljesen megszűnik a településszerkezeti tervforma, a fővárosban pedig megszűnik a fővárosi településszerkezeti terv (TSZT), ezzel párhuzamosan megszűnik a terület felhasználási egység fogalma.

A helyi építési szabályzatok részét fogja képezni továbbra is a szabályozási terv, mely az építési helyi rendjének, szabályainak vizuális, térképi megjelenítését szolgálja.

Érdemes megemlíteni, hogy alapesetben egy településre csak egy helyi építési szabályzat lehet érvényben, kivéve a fővárosban, ahol a főváros mérete és sajátosságai okán továbbra is lehet több helyi (kerületi) építési szabályzatot készíteni.

A településrendezési terv és a településfejlesztési terv egymással összhangban kell, hogy készüljön, módosításuk is alapvetően egy időben történhet, kivéve, ha a képviselő-testület úgy dönt, hogy a településrendezési terv módosítása nem indokolja a településfejlesztési terv módosítását is.

A településrendezési terveket a települések képviselő-testületei (közgyűlései) rendelettel fogadják el, melyeknek részét képezi a térképi munkarész. A módosuló Étv. meghatározza a településrendezési terv minimális, kötelező tartalmi elemeit, amelyek részletesen a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet(ek)ben fognak majd megjelenni.
 
Az Étv.-ből kivezetésre kerülő településszerkezeti terv szükségessé teszi az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (OTÉK) meghatározott településrendezési követelmények felülvizsgálatát is, melynek során az Étv-hez igazodva a területfelhasználási egységek helyett az építési övezetek és övezetek kerülnek majd meghatározásra [2021. évi XXXIX. tv. 17. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 10. §].

 

Településrendezés a fővárosban

Budapest sajátosságaihoz, és a kétszintű önkormányzati rendszerhez igazodva továbbra is megmarad a főváros esetében a településtervek kétszintűsége. A fővárosi önkormányzat fővárosi településfejlesztési tervet, a fővárosi kerületi önkormányzatok kerületi településfejlesztési terveket fognak alkotni. A kerületi településfejlesztési tervnek természetesen összhangban kell állniuk a fővárosi településfejlesztési tervvel.

A fővárosi önkormányzat által alkotott településrendezési terv a fővárosi rendezési szabályzat (FRSZ), mely közvetlenül építési jogot nem keletkeztet, csak – a korábbi településrendezési rendszerben megszokott módon – a kerületi településrendezési tervek elkészítéséhez ad keret jellegű előírásokat. Az FRSZ-el összhangban, szintén a fővárosi önkormányzat alkotja meg a Duna parti és a Városligeti építési szabályzatot (DÉSZ, VÉSZ).

A fővárosi kerületi önkormányzatok a kerület teljes területére kerületi építési szabályzatokat (KÉSZ) készítenek, melyek nem lehetnek ellentétesek az FRSZ-el, azzal szintén összhangban kell lenniük [2021. évi XXXIX. tv. 19. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 14. §].

 

Új fogalmak a településrendezésben

Az új tervtípusok mellett új fogalmakkal is bővült az Étv., illetve sok közülük pontosításra, kiegészítésre került az eltel évek tapasztalatai alapján. A módosítás nyomán az Étv-ben és a többi módosuló jogszabályban is következetesen átvezetésre kerülnek az új fogalmak, tervtípusok.

Az építési terület fogalmát felváltja a Fejlesztési terület fogalma, mely a településen belül lehatárolt rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési célok megvalósítását szolgáló terület. Ehhez kapcsolódóan meghatározásra került a fejlesztési célhoz rendelt a fejlesztési cél eredményét jelző mérőadat, a Fejlesztési céladat is, amely eléréséért a fejlesztési cél, feladat meghatározásra kerül.

Az új rendszer szerint a településszerkezeti tervet felváltja a Településterv fogalma, a Fővárosi Településszerkezeti terve helyett a Fővárosi településfejlesztési terv fogalma kerül bevezetésre.

További új fogalomként meghatározásra kerül a Településrendezési illeszkedés követelménye és a Települési zöldinfrastruktúra fogalma is [2021. évi XXXIX. tv. 8. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 2. §].

 

2027. július 1-ig el kell készülniük az új településterveknek

A településrendezésben legutóbb 2012. évben került sor átfogó reformra, melynek következtében szükségessé vált a településrendezési eszközök, településrendezési tervek átdolgozása, az új jogszabályi környezetnek megfelelő helyi építési szabályzatok kidolgozása. Erre a munkára nyitva álló határidő évről évre kitolásra került, mivel a helyi tervek megalkotása előtt a megyei tervek aktualizálását is sok esetben meg kellett várni, hogy ahhoz tudjanak igazodni a települések településrendezési eszközeikkel. Az igen sok munkával járó, időigényes folyamat mára a legtöbb településen lezárult, azonban mai napig vannak még települések, melyeknek még a 2012. augusztus 6-i jogszabályi környezethez illeszkedő, régi településrendezési eszközei vannak hatályban. Fontos, hogy ezeket legkésőbb 2021. december 31-ig lehet használni.

Az Étv. 2021. július 1. napjával hatályba lépő változása nyomán ismét szükségessé válik a településrendezési tervek helyett a bevezetett új típusú településtervek megalkotása, amely újra nagy feladat elé állítja a településeket.

A településrendezés kétszintűsége miatt a fővárosra szigorúbb határidők vonatkoznak, ugyanis itt a kerületek településterveiket csak akkor tudják elkészíteni, ha előbb a Fővárosi Önkormányzat is megalkotja azokat az új előírások szerint. Annak érdekében, hogy a 2027. július 1. határidőt a kerületek is be tudják tartani, a főváros esetében 2025. július 1-ig kell megalkotni a településterveket, ugyanis a meglévő fővárosi településrendezési eszközök, illetve a településfejlesztési koncepció és stratégia 2025. június 30-ig alkalmazható.

Azon települések, ahol már elkészítették a 2012. augusztus 6-a utáni jogszabályi környezetnek megfelelő településrendezési eszközöket, legkésőbb 2027. július 1. napjáig el kell készíteniük az új Étv. rendelkezések szerinti településterveket.

Azon településeknek, ahol még a 2012. augusztus 6-i OTÉK szerinti települési szintű tervek vannak hatályban, de 2021. június 30-ig megkezdték az új településrendezési eszközök megalkotását 2022. június 30-ig el kell, hogy fogadják azt. Az így elfogadott, 2021. augusztus 6-a utáni jogszabályi környezetnek megfelelő településrendezési eszközök 2027. június 30-ig alkalmazhatóak és módosíthatók is, vagyis eddig a határidőig ezen települések esetében is meg kell alkotni az új Étv. rendelkezések szerinti településterveket [2021. évi XXXIX. tv. 29. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 60. § (8)-(15) bek].

 

A helyi építési szabályzatok tartalmi előírásai is változnak

Az Étv. új előírása kimondja, hogy a helyi építési szabályzatban megállapított követelmények - ideértve a minimális tartalmi követelményeket is - nem lehetnek megengedőbbek az OTÉK-ban, valamint az egyedi építési követelményeket meghatározó kormányrendeletekben foglaltaknál (kivéve, ha azt kormányrendelet kifejezetten megengedi) [2021. évi XXXIX. tv. 18. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 13. § (4) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 4. § (3a) bek.].

Az OTÉK-nál megengedőbb szabályok megállapításához eddig is a Településrendezési kódex szerinti OTÉK alóli felmentést kellett kérni, úgyhogy ez érdemben nem jelent változás. Valószínűleg az új kormányrendeletben ennek a pontos eljárása is meg lesz határozva, és az állami főépítészi külön engedélye kell majd a megengedőbb építési követelmény elfogadásához.

A helyi építési szabályzatban jelenleg is lehetnek ún. „tájékoztató jellegű szabályozási elemek”. Az Étv. új rendelkezése igyekszik pontosabban szabályozni ezeket az elemeket. Az Étv. szerint a helyi építési szabályzatban - különösen a helyi építési szabályzat térképi megjelenítése során - megjeleníthető olyan tény vagy adat, amely a helyi építési szabályzat tartalmának értelmezését elősegíti. Ha a helyi építési szabályzatban ilyen tény vagy adat szerepel, egyértelműen meg kell határozni az ilyen adatok vagy tények körét. A helyi építési szabályzatban a tény vagy adat szerepeltetése további joghatás kiváltására alkalmas normatív jelleggel nem rendelkezik [2021. évi XXXIX. tv. 18. §;  1997. évi LXXVIII. tv. 13. § (8)-(9) bek.].

 

Életbe lép az E-TÉR felület

Régóta ismert célja a Kormánynak az elektronikus ügyintézések minél szélesebb körű bevezetése mellett a településrendezésben is a teljes elektronikus ügyintézés megvalósítása, melynek köszönhetően az adatszolgáltatástól az egyeztetésekig a teljes folyamat egy egységes, digitális felületen tud megtörténni. Az Étv. módosításával bevezetésre kerül az E-TÉR felület, vagyis az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer, mely – az ÉTDR-hez hasonlóan – a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett, elektronikus ügyintézésre alkalmas digitális egyeztető felület lesz (a felület ITT ELÉRHETŐ). Ide kerülnek feltöltésre azok az adatállományok, dokumentumok, melyek a településtervek elkészítéséhez vagy módosításához szükségesek, vagyis a jövőben közvetlenül innen kérhető meg egyszerűen és digitálisan, szerkeszthető formában a szükséges adatszolgáltatás.

Szintén az E-TÉR felület szolgál majd a településtervek elkészítése vagy módosítása során az egyeztetési folyamatok lefolytatására is, így a korábbi postai úton folytatott papíralapú folyamatok alapjaiban megszűnnek. A településterveket elfogadásuk után fel kell tölteni az E-TÉR-be, így azokat egységesen, digitális nyilvántartásra alkalmas módon kell majd elkészíteni. A digitális forma bevezetése remélhetőleg a folyamatok egyszerűsítését, felgyorsulását és az adminisztratív terhek csökkenését eredményezi majd [2021. évi XXXIX. tv. 13. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 8. § (1) és (2) bek.].

A településtervek megalkotásának vagy módosításának folyamatában az adatszolgáltatás és egyeztetés lefolytatására 2022. január 1-től kötelező lesz az E-TÉR felület alkalmazása. Ezen időponttól az E-TÉR felületet kell alkalmazni a meglévő, korábbi szabályok szerinti településrendezési eszközök, koncepció és stratégia módosításánál is azzal a különbséggel, hogy a 2021. december 31-ig megindított eljárás esetében az eljárás végén a polgármester mentesül az elfogadott koncepció, stratégia vagy településrendezési eszköz feltöltésének kötelezettsége alól [2021. évi XXXIX. tv. 29. §; 1997. évi LXXVIII. tv. tv. 60. §].

 

A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvényről szóló tájékoztatókat itt olvashat:

- Átfogó változás várható a településrendezés és településfejlesztés rendszerében

- Új „csonka HÉSZ” az egyszerű bejelentéseknél

- Új fogalom az Étv-ben: településrendezési illeszkedés követelményei

- 2021. júliusától a telken áthaladó szabályozási vonal már nem akadályozza az építkezést

- Jelentős változások a településképi jogszabályokban

- Október 31-ig kell megalkotni az új településképi rendeletet