Ezek a programpontok valószínűleg az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény, és a kapcsolódó kormányrendeleti szintű szabályozás átalakítását is előre vetítik.

A fenti programpontok valószínűleg az állami építési beruházásokkal kapcsolatosak, ettől függetlenül azért tartjuk lényegesnek, mert a költségvetéssel kapcsolatos tervezői felelősség bevezetését említi, azzal, hogy – ha jól értjük – az építészek ehhez egy kötelezően alkalmazandó költségvetési programot is kapnak.

A BÉK Elnökének 2026. április 14-i, a díjszámítási szabályzatra vonatkozó tájékoztatója IDE kattintva olvasható.

Feltételezzük, hogy a fenti felvetések a kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezéseket érint, amelyeket döntően a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatunk meg.

A megfogalmazásból úgy tűnik, hogy a kiemelt beruházások rendszere nem szűnik meg, csak a kiemelések feltételrendszere fog átalakulni, szigorodni.

A fenti programpont valószínűleg a kiemelő rendeletekben rögzített eltérési lehetőségekre gondol, és nem az országos településrendezési és építési követelmények elsőbbrendűségének megszüntetése a cél. A leglátványosabban az Otthon Start Programhoz kapcsolódó kiemelt beruházások esetében ütköznek egymással a települések helyi építési szabályzatai és a kormányrendeletben történő egyedi követelmények.

A kamarai szerepvállaláshoz kapcsolódik a Magyar Mérnöki Kamara elnökének 2026. április 13-i közleménye, amelyet IDE kattintva olvashatnak el.

Az építtetők gyakran nem tekintik partnernek az érintett szomszédokat, és nem is osztják meg velük az épület terveit, így a szomszédok már csak akkor szembesülhetnek az épülettel, amikor az „kinő a földből”. Az ÉTDR általános tájékoztatási felületét 2013-ban hozták létre, és egy minimális információt nyújtott az érintettek számára, itt ugyanis legalább a beruházás léptéke, és az utcakép változása felmérhető volt. 2024. augusztus 16. napjától – megszűnt az ÉTDR általános tájékoztatási felülete. Érdekesség, hogy az ÉTDR általános felületének korábbi adatait is törölték, vagyis a 2013 óta a felületre felkerült tájékoztatásokat is elérhetetlenné tették.

Az Építésijog.hu rendkívül sajnálatosnak tartotta az ÉTDR általános tájékoztatási felületének kivezetését, és bízunk benne, hogy a fenti programpont azt jelenti, hogy a jogalkotó újra lehetővé fogja tenni a helyszínrajz és a látványtervek megismerhetőségét, mert a lakókörnyezetet és az épített környezetet több évtizedre meghatározó beruházásokat kizárólag a megvalósításukat megelőzően lehet csak érdemben befolyásolni.

A nyilvánosság és az átláthatóság biztosítása érdekében az ügyfélkör és az iratbetekintési jog korlátozását jelentő rendelkezések megszüntetése is szükséges. A 2024 augusztusi változásokról szóló tájékoztatóinkat az Építésijog.hu előfizetői az alábbi címekre kattintva olvashatják el: A törvényi előírásoknál is szűkebb lett az építésügyi engedélyezési eljárások ügyféli köre; Korlátozták az ügyfelek iratbetekintési jogát
 

2010. január 1-jén még 394 elsőfokú építésügyi hatóság működött, amelyből 284 volt ún. építésügyi körzetközpont, vagyis már ekkor sem volt minden településen építésügyi hatóság. A jegyzők építésügyi igazgatási feladataikat 2020 márciusában kellett átadniuk az illetékes kormányhivatalnak, a települési önkormányzatok ettől az időponttól nem vehettek részt az építésügyi engedélyezési eljárásokban. Lényegesnek tartjuk, hogy a települések érdemi beleszólást kapjanak a területükön zajló építkezésekbe, de véleményünk szerint csak differenciáltan – a beruházás volumenétől függően – lehet a településekkel megosztani az építésügyi hatósági hatáskört. Meg kell szüntetni az egyes építési tevékenységekhez kötődően a párhuzamos hatásköröket, így például a rendeltetésmódosítás hatósági eljárása és kérdése újra visszakerülhetne az építésügyi hatóság feladatai közé.

Számos alkalommal találkozunk azzal, hogy egy közegészségügyi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi követelményt megszegő, közérdeket is sértő állapot rendbetétele ügyében egyszerű nem lehet érdekérvényesíteni, mert az önkormányzat hatásköreit már elvették, a kormányhivatalban működő hatóságok pedig hatásköri (vagy kapacitásbéli) hiányra hivatkozva szintén nem tudnak eljárni. Ez nemcsak az építésügyben, de a környezetvédelmi ügyekben is igaz és mindennapi problémákat okoz.

Az fokozattan kiemelendő, hogy sem szakemberei, sem szaktudása nem lenne ehhez a kisebb településeknek, és valószínűleg elegendő ügy sem lenne, ami indokolná a nagyobb számú hatóságot. Az állam részére való átadás fokozatos volt, és együtt járt az engedélyezési eljárások jelentős szűkítésével (például húsz évvel ezelőtt még az utcafronti kerítési is engedélyhez kötött volt). A jelenlegi hatósági rendszer (megyei illetékesség és területi osztályok) megfelel az ügyféli követelményeknek – különösen a teljeskörű elektronikus ügyintézés miatt –, egyes ügyek elhúzódása nem a hatósági rendszer miatt következik be.

A településeknek jelenleg a településképi véleményezési eljárásokban lehetőségük van – akár vétóval is – beleszólni az engedélyek megadásába, de sokszor ezzel a jogukkal nem a településképi követelményeket szem előtt tartva élnek. A hatékony főépítészi rendszer fontos lenne, de főleg a kistelepüléseken sok helyen nincs meg az a képzett főépítész, aki be tudná tölteni a jogszabályi feladatát. Azt viszont kiemelten fontosnak tartjuk, hogy minden egyes település ügyfélként részt vehessen azokban az engedélyezési eljárásokban, amelyeknél nem eljáró hatóság.

A szabálytalanságok felderítésben sem tud mindig objektív lenni az önkormányzat – gondoljunk csak arra, ha például a település az építtető –, ezért is különösen lényeges lenne, ha létrejönne egy kifejezetten a szabálytalan építési tevékenységek felkutatására szolgáló hatósági rendszer.

Tapasztalataink szerint a hatósági döntések végrehajtásának hatékonysága nem olyan fokú, ami kellőképpen visszatartó erőt jelentene a szabálytalanságot szándékosan elkövetőknél. Nem csak jogalkotási feladat, hogy egy bontási vagy átalakítási kötelezésnek minden esetben érvényt is szerezzen az állam.

A településkép-védelmi rendszer legnagyobb problémája nem az, hogy a településképi rendeleteken egyes kiemelt beruházások átléphetnek, hanem az, hogy nincs kellően kidolgozva a településképi kötelezési eljárás szabályrendszere, és a települések nem kapnak segítséget a döntések végrehajtásában. Bízunk benne, hogy a fenti programpont alatt ezen problémák is orvoslára kerülnek.

Az ÉTDR rendszer elfogadható megbízhatósággal működik, az E-Tér felületről azonban ez még nem mondható el, a településrendezési eljárások kezelése nehézkes, nem átlátható, logikátlan és nem követi a jogszabályban rögzítetteket.

Jelenleg az építésügyi/településképi eljárások kezdeményezésére és lefolytatására különböző utak vannak előírva: van amit ÉTDR-ben, van amit e-papiron, vagy asp-n kell kezdeményezni, és van olyan amit lehet akár E-térben is (ami erre nem alkalmas). Egységesíteni szükséges a digitális ügyintézési felületeket ezekben az eljárásokban.

Arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy 2024. augusztusától már azok a hatóságok sem biztosíthatnak ÉTDR hozzáférést az ügyfeleknek, amelyek – esetleg osztották az Építésijog.hu véleményét, és – úgy gondolták, hogy az érdemi iratbetekintés csak elektronikus úton, az ÉTDR-en keresztül történhet meg. Az ÉTDR-en keresztüli iratbetekintés megszüntetését az Építésijog.hu változatlanul nem látja indokoltnak.

A központi hatóságok távol kerültek az építési helyektől, az ügyfelektől, emiatt a kapcsolattartás, az ügyfélfogadás - a közigazgatási szolgáltatás része - gyakorlatilag megszűnt, illetve – önkéntesen és hatáskör nélkül – az önkormányzatok, főépítészek látták el ezt a feladatot.

2020 márciusa óta több lépésben szűkültek az ügyfelek számára az érdekérvényesítési és jogorvoslati lehetőségek (lásd például: 2020. március 1.: fellebbezés helyett peres eljárás indítható a hatósági döntésekkel szemben), ezért a hatósági rendszer korszerűsítése során mi is szükségesnek tartjuk az érdemi jogorvoslati lehetőségek biztosítását is.

A fenti programpont egy általános vállalás, de nagyon reméljük, hogy az építésügyi hatósági eljárásokban is érvényesülni fog. A lakossági jogérvényesítésnek megfelelő súlyt kell kapnia, hiszen a fellebbezések kivezetésével a mérleg átbillent az építtetői oldalra: a jogos érdeksérelmek vizsgálata szinte ellehetetlenült a kizárólagos közigazgatási peres eljárások irányába terelésével, illetve a beruházás megvalósítását követő polgári jogi igények esetleges érvényesítésével.

Bízunk benne, hogy a hatósági eljárások egyszerűbbé tétele azzal is jár, hogy jelenlegi formájában megszűnik az egyszerű bejelentés. Nincs szükség egy olyan hatósági eljárási típusra, amely csak látszatbiztonságot nyújt az építtetőknek, de az előzetes érdemi hatósági kontroll helyett az építtetőt teszi felelőssé a jogszabályértelmezési problémákért. Kijelenthető, hogy az állampolgárok védelmében az állam, a közigazgatás nem vonulhat ki az építésügyből és nem mondhat le az előzetes kontrollról!

2024. október 1-jén egy átfogó, minden építésügyi jogszabályra kiterjedő módosításra került sor (az Építésijog.hu összefoglaló cikk IDE kattintva érhető el). 2025. december 29-én jelent meg egy, a TÉKÁ-t és további 10 építésügyi, terület- és településrendezési, valamint egy-egy földmérési, földügyi és vagyonkezelési tárgyú kormányrendeletet módosító „salátarendelet” (az összefoglaló cikk ITT olvasható). Az építésügy szerepelői még mindig csak tanulják azt a keretrendszert, amelyben az OTÉK három időállapota és a TÉKA hatályos rendelkezései alapján derül ki, hogy egyáltalán milyen településrendezési és építési követelményeket kell alkalmazni (lásd: Mikor kell az OTÉK korábbi időállapotát és mikor kell a TÉKA előírásait alkalmazni?).

Az utóbbi időben rendkívül sok változást éltek át az építésügyben dolgozó szakemberek, ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy a TISZA program megvalósításához szükséges jogszabálymódosításokra lehetőség szerint egy hatálybalépési időpontban, és kellő felkészülési idővel kerüljön sor.

A fenti programpontok lényegében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz hasonló szerv létrehozását jelentheti. A szakmai és civil szervezetek tiltakoztak a KÖH 2012. évi megszüntetésével szemben (lásd például az epiteszforum.hu cikkét: A KÖH megszüntetése helyett erős örökségvédelmi központra van szükség, vagy a Levegő Munkacsoport közleményét).

Véleményünk szerint az energiahatékonyság mint prioritás leginkább felújítási, korszerűsítési támogatási programok indításával, és a zöldenergia szabályozásának könnyítésével, valamint az energetikai követelmények szigorításával valósítható meg.

2025. december 24-i hatálybalépéssel jelent meg a TÉKA és a Vet. Vhr. (a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet) rövid módosítása, amely több vonatkozásban is könnyített a szélerőművek és a szélerőmű-parkok elhelyezhetőségét és engedélyezését illetően (a tájékoztatónk IDE kattintva olvasható). A fenti programot alapján további szabályozási könnyítések várhatók.