A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával kapcsolatos kormányrendeletek sok helyen érintik az építésigazgatási feladatokat, a feladatok címzettjét, valamint az eljárások rendjét. Az alábbi részletek azokat a különösen érdekes változásokat tárgyalják, amik újdonságként jelentek meg a szabályozásban, és így az építésügy minden részvevőjét érintik.

Az utóbbi években, évtizedekben szinte nem telt el úgy egy hónap, hogy az építésügyi jogszabályok ne változtak volna. A szakma hosszú ideje igényli, hogy egységes, ellentmondásmentes és – ami talán a legfontosabb – állandó szabályrendszer alapján történjen az építkezések engedélyezése, kivitelezése. Az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekről szóló 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat 17 pontban határozza meg, hogy melyek azok a kiemelt kérdéskörök, amelyekkel az új építésügyi jogszabályrendszerben változásokra lehet számítani. Az egyes pontok kapcsán röviden azt is felvetjük, hogy az Építésijog.hu szerzői milyen változásokat, intézkedéseket javasolnak.

Miután a belügyminisztertől a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került az építésügy, azóta várható, hogy a vonatkozó jogszabályok rendszerében is jelentős változások lesznek. Konkrét módosító javaslatok még nem ismertek, de a Kormány két 2014. novemberi döntése jelzi, hogy a jogalkotó milyen célokat kíván elérni.

Az építésügy fogalmához tartozik mindaz a tevékenység, amely az épített környezet kialakításával vagy védelmével kapcsolatos. Az építésügyi igazgatási jog magában foglalja az építésügyre vonatkozó feladatokat, az építésügyi igazgatási szervek szervezetére, hatáskörére és működésére, valamint az építési tevékenységgel kapcsolatos anyagi és eljárásjogi szabályokat. Amennyiben a jogalkalmazó az építésügy területén felmerülő kérdésre keresi a választ, az esetek döntő többségében az alábbiakban felsorolt jogszabályokban található meg a megoldás. Jelen tájékoztatóban nyomon követhetők az Étv. és az OTÉK módosításai is.