Visszaállhat a 2024 augusztusa előtti ügyféli kör az építésügyi hatósági eljárásokban

A Kormány 2024. augusztus 16. napjával előzmények nélkül és érdemi indokolás nélkül szűkítette le az építésügyi hatósági eljárásokban a lehetséges ügyfelek személyi körét. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter 2026. június 5-én jelentette be, hogy felülvizsgálják ezt a rendelkezést, és kibővítik azon személyek körét, akik ügyfelek lehetnek például egy építési engedélyezési eljárásban (a Facebook videó IDE kattintva nézhető meg). Az Építésijog.hu mindenképpen üdvözli ezt a változást, de fontosnak tartjuk, hogy a korábbinál is bővebb legyen az ügyfélnek minősíthetők köre.

 

2024. augusztusától a közös határvonalú ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője lehet ügyfél

Lényeges, hogy egy építésügyi hatósági eljárásban kétféle ügyféli kör lehet:
a) az ún. kötelező ügyfelek, aki mindenképpen ügyfelek lesznek az eljárásban,
b) az ún. mérlegelés alapján megállapítható ügyfelek, akik csak a hatóság értékelése alapján lehetnek ügyfelek.

Az ÉTDR általános tájékoztatási felületének megszüntetéséről is szóló 241/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet jelentősen korlátozta, hogy ki lehet mérlegelés alapján ügyfél egy építésügyi engedélyezési eljárásban. Az ÉTDR általános tájékoztatási felületének megszüntetéséről szóló jogszabály indokolása még említést sem tesz arról, hogy a kormányrendelet az engedélyezési eljárások alapvető szabályát is érintette: meghatározza, hogy ki lehet ügyfél egy eljárásban. Egy ilyen óriási jelentőséggel bíró változás esetében, amely az ügyféli jogok gyakorlását és garanciáit érintette, jó lett volna megtudni a szigorítás indokát.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (régi Eljárási kódex) 4. §-a 2024. augusztus 15-éig az alábbi rendelkezéseket tartalmazta [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 4. § (1)-(2) bek.]:

(1) Az építésügyi hatóság engedélyezési és tudomásulvételi eljárásában, az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárásában külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az építtető és az építési tevékenységgel érintett telek - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek, építmény, építményrész tulajdonosa. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokban minden esetben vizsgálni kell az ügyféli jogállását annak, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték

Látható, hogy a régi Eljárási kódex 4. § (1)-(2) bekezdése az Ákr. 10. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfélfogalomhoz képest speciális rendelkezéseket tartalmaz, de csak azt határozza meg, hogy
a) ki az aki minden esetben ügyfél (4. § (1) bekezdés), és
b) ki az, akinél a hatóságnak minden esetben vizsgálnia kell, hogy a jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti-e (4. § (2) bekezdés).

Ha valaki nem tartozott a régi Eljárási kódex 4. § (1)-(2) bekezdése szerinti személyi körbe, attól még lehetett ügyfél egy engedélyezési eljárásban, ha bizonyította például azt, hogy a jogszabályi előírást meghaladó épületmagasságú épület a jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti.

2024. augusztus 16-a óta a hatóságnak meg van kötve a keze. A régi Eljárási kódex új 4. § (2a) bekezdése az alábbiakat tartalmazta (312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 4. § (2a) bek.):

„Az építésügyi hatósági engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárásban – kivéve, ha az építtető vagy az építési tevékenységgel érintett telek tulajdonosa részben vagy egészben az állam vagy valamely önkormányzat – az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően kizárólag az építési tevékenységgel érintett telekkel közös határvonalú ingatlan – ide nem értve a közterületi ingatlant – tulajdonosa, haszonélvezője lehet ügyfél.”

 

Kép forrása: Jámbor Attila


Az Építésijog.hu módosításokat követően is közzétett álláspontja szerint ez indokolatlanul szűkítette le az ügyfelek körét, hiszen így például az a szomszéd se lehet ügyfél, akit az építkezéssel érintett ingatlantól egy árok választ el.

 

Ki minősül ügyfélnek 2024. október 1. napjától?

Az is különös, hogy a jogalkotó olyan lényegesnek és sürgősnek tartotta a hatósági mérlegeléssel megállapítható ügyféli kör korlátozását, hogy nem várta be a magyar építészetről szóló törvény (Méptv.) és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletek 2024. október 1-jei hatályba lépését. A másfél hónappal korábban bevezetett előírásokat vette át a jelenleg is hatályos Eljárási kódex (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet):
 

„Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban, valamint az egyszerű bejelentési eljárásban – kivéve, ha az építtető vagy az építési tevékenységgel érintett telek tulajdonosa részben vagy egészben az állam vagy valamely önkormányzat – az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően kizárólag az építési tevékenységgel érintett telekkel közös határvonalú, közterületnek nem minősülő telek tulajdonosa, haszonélvezője lehet ügyfél.” [281/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 5. § (3) bek.].

 

A kötelező ügyféli kör viszont a 2024. augusztusi előírásokhoz képest bővült: az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban, valamint az egyszerű bejelentési eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül
a) az építtető és az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa, valamint
b) – új elemként – az építési tevékenységgel érintett telekhez, építményhez zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épület tulajdonosa [281/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 5. § (1) bek.].

A 2024. október 1-jétől hatályos szabály legalább azt rögzíti, hogy a hatósági eljárás tárgyát képező ingatlannal zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épület tulajdonosa tekintetében az építésügyi hatóság ne állapíthassa meg, hogy őt nem érinti a tervezett beruházás, az ő ügyféli minőségét mindenképpen meg kell állapítani.
 

Az ügyféli jogállásra vonatkozó rendelkezések változásait az alábbi ábrán mutatjuk be:
 

 

2024.08.15. – Ákr. 10. §-a szerinti ügyféli kör (nincs további megkötés, korlátozás)	2024.08.16. – Mérlegelés alapján kijelölhető ügyféli kör (sárgával jelölt ingatlanok tulajdonosai, haszonélvezői)	2024.10.01. – Kötelező ügyfél (pirossal jelölt ingatlanok tulajdonosai); – Mérlegelés alapján kijelölhető ügyféli kör (sárgával jelölt ingatlanok tulajdonosai, haszonélvezői)

 

 

A hatályos ügyféli fogalom ellentétes több törvényi rendelkezéssel

A 2024. augusztus 16. napjától alkalmazott új előírás egyebek mellett kizárná a civil szervezeteket is az ügyféli körből, amely véleményünk szerint ellentétes a 2001. évi LXXXI. törvénnyel kihirdetett Aarhusi egyezményben foglaltakkal.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 10. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak [2016. évi CL. tv. 10. §]. Tehát az Ákr. 10. § (1) bekezdése szerint az, akinek valamilyen módon a jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, ügyfélnek minősül.

Az Ákr. rendelkezéseitől jogszabályok csak akkor térhetnek el, ha azt az Ákr. kifejezetten megengedi [2016. évi CL. tv. 8. § (2) bek.]. Az Ákr. 10. § (2) bekezdés értelmében törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek és szervezetek körét, akik (amelyek) a jogszabály erejénél fogva ügyfélnek minősülnek.
 

A mérlegeléssel megállapítható ügyféli kör jelenleg is hatályos szűkítése véleményünk szerint az Ákr. előírásával is ellentétes, hiszen itt nem arról van szó, hogy a kormányrendelet azt határozza meg, hogy ki biztosan ügyfél, hanem azt, hogy – akár a jogos érdek mellett is – ki van kizárva az ügyféli körből.

Amennyiben van vagy lesz olyan személy, akit az Eljárási kódex 4. § (2a) bekezdése miatt zárnak ki az ügyből, akkor véleményünk szerint – az Alkotmánybíróság által lefolytatott normakontrollt követően – a kiadott építési engedély semmisségét kell majd megállapítani, amely indokolatlan kockázatot jelent a beruházónak is.

Lényegesnek tartjuk, hogy 2024 novemberében Dr. Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős helyettese figyelemfelhívást tett közzé az ügyféli kör szabályozása és az ÉTDR általános tájékoztatási felületének megszüntetése kapcsán. Az ügyféli kör és az építésügyi adatokhoz való hozzáférés szűkítése számos gyakorlati szempontból vet fel kérdéseket, az alapvető jogok és a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülése szempontjából egyebek mellett a környezeti ügyekben való társadalmi részvétel gátjai miatt aggályos. A figyelemfelhívás teljes terjedelmében www.ajbh.hu oldalon ITT érhető el.

 

Hamarosan bővülhet az ügyféli kör!

Vitézy Dávid 2026. június 5-én nyilatkozott arról, hogy megszüntetik az ügyféli jogok korlátozását (a Facebook oldalon megjelent közleményt IDE kattintva nézhetik meg). A közlekedési és beruházási miniszter tájékoztatása szerint az ügyféli minősítés tekintetében a korábbi állapotot fogják visszaállítani. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a 2024. augusztusi módosítások előtti rendelkezésekkel fogják szabályozni az ügyféli jogállást.

Az Építésijog.hu mindenképpen üdvözli ezt a változást, lényeges, hogy ne legyenek még kormányrendeleti szinten se kizárva olyan érintettek egy engedélyezési eljárásból, akiknek a jogát vagy jogos érdekét a beruházás érinti.

 

Javasoljuk, hogy a települési önkormányzatok is legyenek ügyfelek

Van azonban egy fontos szerepelője az építésügyi hatósági eljárásoknak, amelyeknek nem tisztázott az ügyféli minősége, és a korábbi jogszabályszövegben sem szerepelt: a települési önkormányzatok.

A TISZA választási programja (az Építésijog.hu összefoglalója ITT érhető el) szerint a Kormány a települési önkormányzatokat valamilyen építésügyi hatósági jogkörrel ruházná fel, azonban véleményünk szerint a települések - főként a kisebb városok, községek - úgy tudnák hatékonyan érvényesíteni az érdekeiket, ha ügyféli jogokat kapnának az építésügyi hatósági eljárásokban.

A településeknek jelenleg a településképi véleményezési eljárásokban ugyan lehetőségük van – akár vétóval is – beleszólni az engedélyek megadásába, de sokszor ezzel a jogukkal nem tudnak élni, vagy nem a településképi követelményeket szem előtt tartva élnek, illetve nincs olyan fórum, ahol a nem településképi követelmények tekintetében jelezhetnék a problémákat, kifogásokat. Ha a települések ügyfélként részt vehetnének – a nem általuk elbírálandó engedélyezési eljárásokban –, akkor ez egy újabb kontrollt jelentene a hatósági eljárásban, és ebben a formában a települések érdekei is megjelenhetnének.

Az Építésijog.hu véleménye szerint az ügyféli jogállás szabályozásának átalakításához szorosan kapcsolódik a 2020 márciusában megszüntetett kétfokú engedélyezési eljárás visszaállításának igénye (lásd: 2020. március 1.: fellebbezés helyett peres eljárás indítható a hatósági döntésekkel szemben). A jelenlegi, fellebbezés nélküli jogorvoslati rendszerben nincs érdemi szakmai kontroll a kiadott építési engedélyek felett, és így a megmaradt jogi (közigazgatási bírósági) kontroll csak polgári pereket generál, de a jogszabálysértő és a közösségi érdekeket sértő beruházások megvalósítását érdemben nem akadályozza.
 

______________________________________________________________________________________


Amint megjelenik a kormany.hu oldalon a társadalmi egyeztetésre bocsájtott jogszabályszöveg, arról haladéktalanul hírt adunk. Javasoljuk, hogy IDE kattintva iratkozzanak fel az Építésijog.hu - ingyenes és garantáltan reklámmentes - Változásértesítő szolgáltatására.