Az ÉTDR általános tájékoztatási felületének megszüntetéséről szóló jogszabályban egyéb, az ügyféli jogokat korlátozó módosítás is megjelent. A 241/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet jelentősen korlátozza, hogy ki lehet ügyfél egy építésügyi engedélyezési eljárásban.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) egyik 2024. október 1-jén hatályba lépett előírása rögzíti, hogy az épület belső kialakítására vonatkozó tervekbe kizárólag az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa és haszonélvezője tekinthet bele. A jogalkotó ennek a rendelkezésnek az alkalmazását előrehozta, és már 2024. május 18-át követően életbe lépett az ügyféli jogokat is korlátozó előírás. A cikk címében feltett kérdésre az előző mondatban már meg is adtuk a választ, de fontosnak tartjuk áttekinteni, hogy ez a változás miben érintheti az engedélyezési eljárások kapcsán az ügyfelek jogérvényesítését, vagy éppen a szakértői munkát.

Az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy sérül-e az Alaptörvényben biztosított jogorvoslathoz való joga a telekalakítási eljárással érintett ingatlannal szomszédos ingatlannal rendelkezni jogosult személynek, ha a telekalakítási eljárásban nem vehet részt ügyfélként. A taláros testület tehát 12/2015. (V. 14.) AB határozatával abban a kérdésben döntött, hogy a telekalakítási eljárással érintett ingatlannal szomszédos ingatlanok tulajdonosait be kell-e vonni az eljárásba, vagy sem.

Egyre több esetben merül fel ez a kérdés, azonban egyértelmű válasz álláspontom szerint jelenleg még nem adható a kérdésre.

Az ügyfél fogalmának konkrét meghatározásának hiánya, illetve a kötelező ügyféli kör szűkítése az építésügyi eljárásokban komoly fejtörést okoz a hatósági ügyintézőnek és az eljárás egyéb szereplőinek is. Az ügyfél kiemelten fontos az eljárásban, hiszen egyebek mellett fellebbezhet az engedély kiadása ellen, ezért abszolút nem mellékes, hogy valaki élhet-e az ügyféli jogokkal. Az ügyfél fogalmának és jogosultságainak meghatározása gyökeresen megváltozott 2013. január 1-jétől.

Az Ákr. az eljárás résztvevőjének biztosítja az iratbetekintési jogot. Az eljárási pozíciókon belül ezen jog tartalma azonban eltér, így fontos arról beszélnünk, hogy egy hatósági eljárás során ki és milyen iratokat nézhet meg, és milyen feltételek mellett. Az építésügyi hatósági eljárásokban az iratbetekintésnek sajátos szabályai is vannak.