Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A Kossuth Lajos téri beruházások során el lehet térni az OTÉK-tól

A Kormány módosította a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházásra vonatkozó jogszabályt. A jövőben a beruházás egyes elemei a hatályos településrendezési eszközökben rögzített előírásoktól, vagy akár az OTÉK-tól eltérően is megvalósíthatóak, amennyiben az a kulturális értékek megőrzése érdekében szükséges. A változások kapcsán módosították a kiemelt nemzeti emlékhelyekre vonatkozó kormányrendeletet is.

Magyar Közlöny: 2018. évi 126. szám
Érintett jogszabály: 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet, 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 145/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet
Hatályos: 2018. augusztus 14.
 

Útügyi műszaki követelményektől és OTÉK-tól való eltérés lehetősége

A Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 100/2012. (V. 16.) Korm. rendeletben a beruházás meghatározása az Alkotmány utca (24892 hrsz.-ú ingatlan) felszíni rendezésével és a Kossuth Lajos tér 11. szám (24891 hrsz.-ú ingatlan) alatti mélygarázs és a határos közterületek alatt egyéb közlekedési célú építmény építésével egészült ki. Korábban a jogszabály az Alkotmány utca nyugati vége alatt mélygarázs építését tartalmazta, ami nem írta körül pontosan a beruházás ezen részletét [145/2018. (VIII. 13.) Korm. rend. 1. § (1) bek.; 100/2012. (V. 16.) Korm. rend. 1. § (1) bekezdés f)-g) pont].

A 145/2018. (VIII. 13.) Korm. rendeletben rögzített módosítás megadta a lehetőséget a kiemelt nemzeti emlékhely kulturális értékeinek megőrzése érdekében szükséges esetekben, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) rendelkezéseinek, valamint az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet tekintetében az útügyi műszaki követelményektől való eltérésre. Csak olyan eltérésre van azonban lehetőség, amely az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelel [145/2018. (VIII. 13.) Korm. rend. 1. § (2) bek.; 100/2012. (V. 16.) Korm. rend. 1/A. §.].

A Kossuth tér felújításáról a hirado.hu oldalon itt talál képeket.
 

Kiemelt nemzeti emlékhelyek kulturális értékének megőrzése érdekében is el lehet térni az OTÉK-tól

A kiemelt nemzeti emlékhelyre, illetve annak környezetére, a településkép-védelmi területre vonatkozó településkép-védelem szabályait és eszközeit a kulturális örökség védelmére vonatkozó törvény állapítja meg. A Kormány 19/2018. (II. 14.) Korm. rendeletben állapítja meg a kiemelt nemzeti emlékhelyre és településkép-védelmi környezetére a beépítési szabályokat, valamint az ezekkel összefüggő sajátos építésügyi és örökségvédelmi követelményeket is [2001. évi LXIV. tv. 61/K. §].

A kiemelt nemzeti emlékhelyre vonatkozó beruházással érintett építményre műszaki, hatékonysági, funkcionális, fenntarthatósági okok miatt - a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – az építési tevékenység teljeskörűen végezhető, továbbá a közterületet érintő telekalakítások során sem kell majd figyelembe venni a településrendezési eszközökben foglalt előírásokat [145/2018. (VIII. 13.) Korm. rend. 2. § (1) bek.; 19/2018. (II. 14.) Korm. rend. 19. § (2) bek.].

Mivel kiemelt nemzeti emlékhely jelenleg kizárólag a Kossuth Lajos tér, így a kiemelt nemzeti emlékhelyre vonatkozó előírásokat is csak ezen beruházásra kell alkalmazni.
 

A településkép-védelmi környezetben is el lehet térni a beépítési előírásoktól

A kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetében lévő ingatlanokon is kibővült azon építési tevékenységek köre, amelyek esetében a településkép védelme, és az illeszkedés érdekében nem kell majd figyelembe venni a településrendezési eszközökben rögzített beépítési szabályokat. A településkép-védelmi környezet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata vagy véleménye szerint meghatározott azon ingatlanok területe, melyek a kiemelt nemzeti emlékhely környezetében vannak [2001. évi LXIV. tv. 61/I. § (3a) bek.].

A 145/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet a településkép-védelmi környezetében lévő ingatlanokon is megállapít speciális beépítési szabályokat, melyeket a településrendezési eszközökben foglaltak mellett figyelembe kell venni, a kiemelt nemzeti emlékhely környezetében folytatott építkezéseknél. Azonban bizonyára akadnak olyan esetek, amikor például a helyi építési szabályzatban megállapított egyes paraméterek összeütközésbe kerülhetnek a településkép-védelmi szempontokkal és előírásokkal. Ezek kiküszöbölésére a módosító kormányrendelet értelmében a településkép-védelmi környezetben történő építkezések során figyelmen kívül hagyhatóak a településrendezési eszközökben rögzített beépítési előírások a tető eredeti formájának és geometriájának, tetődíszének, illetve díszes tetőfelépítményének rekonstrukciója során, illetve azzal összefüggésben történő beruházás esetén is. [145/2018. (VIII. 13.) Korm. rend. 2. § (3) bek.; 19/2018. (II. 14.) Korm. rend. 23. § (4) bek.]. A részletes felsorolás arra enged következtetni, hogy konkrét, a tetőtérben végzendő beruházás tekintetében fogják elsőként alkalmazni az új előírásokat.

Az épülethomlokzat, homlokzatokra vonatkozó szigorú követelményeket a jövőben a közterületről látható épülethomlokzatokra, homlokzatokra kell csak alkalmazni. Homlokzati égéstermék kivezető, és légkondicionáló berendezés, illetve új kirakatszekrény csak akkor nem helyezhető el, ha a közterületről látni lehet. A településkép-védelmi környezetében lévő ingatlanokon parabola és egyéb antenna, napkollektor, egyéb berendezés, valamint egyéb műszaki berendezés – a jogszabályi kivételektől eltekintve – a közterületről nem látható módon sem helyezhető el [145/2018. (VIII. 13.) Korm. rend. 2. § (3) bek.; 19/2018. (II. 14.) Korm. rend. 23. § (4) bek.].
 

Rendezvényeket kiszolgáló építményekre nem kell településképi bejelentést tenni

A kiemelt nemzeti emlékhelyre és településkép-védelmi környezetére vonatkozó sajátos beépítési szabályokat, valamint az ezekkel összefüggő sajátos építésügyi és örökségvédelmi követelményeket, illetve településképi előírások szabályait is a 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet állapítja meg. Ezeken a területeken kötelező volt településképi bejelentési eljárást lefolytatni minden építési engedélyhez nem kötött, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) 1. mellékletében szereplő építési tevékenység esetén.

A módosításnak köszönhetően azonban - jellemzően a rendezvényeket kiszolgáló építmények kihelyezése előtt - a jövőben nem lesz szükséges a településképi bejelentési eljárás lefolytatására. Az Eljárási kódex 1. mellékletében felsoroltak közül a bejelentési eljárás alól kivételt képeznek az alábbi építési tevékenységek:
a) megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló:
aa) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
ab) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
ac) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
ad) ideiglenes fedett lovarda,
ae) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény építése;
b) mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése;
c) építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése;
d) közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése [145/2018. (VIII. 13.) Korm. rend. 2. § (4) bek.; 19/2018. (II. 14.) Korm. rend. 37. §; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. számú melléklet 14., 22., 28., 32. pont].