A Kormány a kiemelt nemzeti emlékhelyek védelme érdekében korábban a kulturális örökség elemei közé emelte a kiemelt nemzeti emlékhely és ahhoz szorosan kapcsolódó településkép-védelmi környezetének fogalmát is. Ezekre a településkép szempontjából fokozottan védett, kiemelt területekre vonatkozó egyedi településképi követelményeket, valamint azok érvényesítése érdekében a sajátos településképi eszközöket a kiemelt nemzeti emlékhely és településképi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet tartalmazza, amely 2019. április 24. napjától módosult.

A Kormány módosította a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházásra vonatkozó jogszabályt. A jövőben a beruházás egyes elemei a hatályos településrendezési eszközökben rögzített előírásoktól, vagy akár az OTÉK-tól eltérően is megvalósíthatóak, amennyiben az a kulturális értékek megőrzése érdekében szükséges. A változások kapcsán módosították a kiemelt nemzeti emlékhelyekre vonatkozó kormányrendeletet is.

A kiemelt nemzeti emlékhelyek, illetve környezetük fokozottabb védelme érdekében a Kormány módosította a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt, egyebek mellett bővült a kulturális örökség elemeinek felsorolása. A változásokkal összhangban a Településképi törvény is kiegészítésre került.

A muzeális intézmények működésének alapjait, illetve a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit, valamint a kulturális javak körének pontosabb meghatározását, új kategóriák bevezetését (nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény, közérdekű kulturális érték) célzó 2013. évi CCXVII. törvény érintette a régészeti szerződéseket és a műemlékek hasznosításának szabályait is. Az új törvény létrehozott egy, az Országgyűlés elnöke által vezetett testületet: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottságát.