A TÉKA és az OTÉK országos előírásaitól a helyi építési szabályzatok csak szigorú feltételek mellett térhetnek el. Az egyes telkekre (konkrét beruházásokra) vonatkozó eltérési lehetőséget már a 2009. évi Eljárási kódexben találhattunk. A 2013. január 1-jétől 2024. szeptember 30-ig hatályban volt Eljárási kódex (a 312/2012. Korm. rendelet) az OTÉK IV. Fejezetében foglalt egyes előírásaitól való eltérés lehetőségét engedélyezési eljárásként vezette be: ez volt az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése. A Méptv. az OTÉK-től való eltérés engedélyezési eljárását megszüntette, azonban 2025. július 1-jétől egy új jogintézmény újra lehetőséget ad az országos előírásoktól való eltérésre: az egyedi eltérés. Az egyedi eltérést a TÉKA és a HÉSZ-ek meghatározott követelményei tekintetében lehet kérelmezni.

Elsődlegesen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) határozza meg azokat az előírásokat, amelyek alapján az építmények tervezése, engedélyezése zajlik. Az OTÉK az elmúlt 27 évben számtalan alkalommal módosult, azonban valószínűleg nem fogja megélni a 30 éves kort, mivel 2025. január 1-jétől leváltja a TÉKA, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló új kormányrendelet. A 2024. szeptember 30-án kihirdetett jogszabály az OTÉK szerkezetét követi, de több fejezetet tartalmaz, illetve számos előírás tekintetében lényeges változásokra kell felkészülnie a tervezőknek, építtetőknek.

A településrendezés gyakorlati részleteit is érintő egyik legfontosabb kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK). A jogszabályi hierarchia szerint az OTÉK magasabb rendű jogszabály, mint a helyi építési szabályzatok, azonban vannak olyan esetek, amikor maga az OTÉK engedi meg a rendelkezéseitől eltérő HÉSZ előírás megalkotását. Az OTÉK és a HÉSZ-ek viszonyát szabályozó előírások is változtak 2021. júliusában.  

A Kormány módosította a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházásra vonatkozó jogszabályt. A jövőben a beruházás egyes elemei a hatályos településrendezési eszközökben rögzített előírásoktól, vagy akár az OTÉK-tól eltérően is megvalósíthatóak, amennyiben az a kulturális értékek megőrzése érdekében szükséges. A változások kapcsán módosították a kiemelt nemzeti emlékhelyekre vonatkozó kormányrendeletet is.

Módosították a Melis Investment Kft. szálloda kialakításával, üzemeltetésének beindításával kapcsolatos beruházásának kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 251/2015. (IX. 8.) Korm. rendeletet. A kiegészítés alapján a beruházó a helyi építési szabályzat több kikötését is figyelmen kívül hagyhatja.

A Kormány döntése értelmében a Miniszterelnökség budavári elhelyezéséhez szükséges felújítási és építési feladatokhoz kapcsolódó hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek lettek. A 227/2014. (IX. 4.) Korm. rendeletben találhatjuk meg, hogy a beruházáshoz kapcsolódó eljárásokban milyen speciális rendelkezéseket lehet alkalmazni. Érdekesség, hogy például az ügyben nem lesz tervpályázati eljárás és építészeti-műszaki tervtanácsi vélemény sem, továbbá a megvalósítás során az OTÉK-tól és az Országos Tűzvédelmi Szabályzattól is el lehet térni.