Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény (Frissítés: 23.10.29.)

Az Építési és Közlekedési Minisztérium honlapján 2023. januárjában tették közzé az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetét. A társadalmi egyeztetés követően a törvényjavalat T/3677. szám alatt, 2023. április 19-én került az Országgyűlés elé, és 2023. június 13. napjától már csak a zárószavazásra vártunk. A zárószavazás előtt még kitolta a Kormány egy hónappal a hatálybalépést, majd az Országgyűlés 2023. július 4-én 11:04 és 11:06 óra között fogadta el a törvényjavaslatot. Az Országgyűlés elnöke pár nappal később már alá is írta a törvényt, azonban a köztársasági elnök alkotmányossági vétóval élt. Az Alkotmánybíróság 2023. július 19-én meg is hozta a döntését, ezért biztossá vált, hogy nem fog a törvény 2023. augusztus 1. napjától hatályba lépni. Ha az Országgyűlés 2023. október 25-én elfogadta a pontosított törvényszöveget, és ezt már a köztársasági elnök is aláírta, ezért az Ábtv. valamikor 2023 novemberében fog hatályba lépni. Az alábbi cikkben folyamatosan figyelemmel kísérjük a törvényjavaslat sorsát, és az egyes fontosabb témákban - már a hatálybalépés előtt - tájékoztatókat készítünk.

 

​​A társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveg (2023.01.12.)

Lázár János már több nyilatkozatában is jelezte, hogy készül az új, állami beruházásokról szóló kerettörvény, amely a közpénzből megvalósuló beruházásokat fogja újraszabályozni. Az építési és beruházási miniszter (jelenleg már építési és közlekedési miniszter) a feladat jelentőségére tekintettel 2022 szeptemberében miniszteri biztost is kinevezett, Dányi Gábor személyében.

A kormany.hu oldalon, IDE kattinva érhető el az az oldal, amelyen az Építési és Közlekedési Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezeteket lehet tanulmányozni. 

​​Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény kapcsán a kormany.hu oldalon az alábbi dokumentumokat találhatjuk meg:
- Rövid tartalmi összefoglaló (2023.01.12.)
- Normaszöveg (2023.01.12.)
- Indokolás (2023.01.12.)
- Hatásvizsgálati lap (2023.01.12.)

A rövid tartalmi összefoglalóból kiderül, hogy a törvénytervezet célja az, hogy új alapokra helyezze és egységesítse az állami építési beruházások rendszerét, növelje az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságát az energiahatékonyság elsődlegessége mellett, megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújtson a beruházások szereplői számára ezen jogviszonyok kiszámíthatósága érdekében, megerősítse és egységesítse az állami építési beruházások megvalósításában közreműködő állami szervezetrendszert. A hatásvizsgálati lap szerint a tervezet biztosítja a kivitelezési költségek kontroll alatt tartását, erősíti az állami építési beruházásokhoz való hozzáférést a transzparencia és nyilvánosság jegyében.

A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu e-mail címre lehett megküldeni 2023. január 20-ig.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott normaszöveg alapján az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény 2023. április 15-én lépett volna hatályba. Ez a dátum természetesen még változhat, hiszen még az Országgyűlés sem tárgyalta a törvényjavaslatot.

 

Benyújtották a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek (2023.04.19.)

A Kormány nevében Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes nyújtotta be az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. A T/3677. számú törvényjavaslat előadója Lázár János, építési és közlekedési miniszter.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott normaszöveg alapján az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény 2023. április 15-én lépett volna hatályba, azonban a tövényjavaslat már 2023. július 1-jei hatálybalépéssel kalkulált.
 

Az Országgyűlés 2023. július 4-én elfogadta a törvényjavaslatot

A plenáris ülés 2023. május 23-án folytatta le általános vitát. A honatyák 2023. június 13-án már az összegző módosító javaslat minősített többséget igénylő részét, és az egyszerű többséget igénylő részét is elfogadták, és már csak a zárószavazás lett volna hátra. A Kormány nevében azonban ugyanezen a napon Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes indítványozta a zárószavazás elhalasztását. Az indítvány indoka, hogy az érintett törvényjavaslathoz a Kormány a zárószavazást előkészítő módosító javaslatot kívánt benyújtani. Ez azt feltételezte, hogy a Kormány még a törvényjavaslat elfogadása előtt valamilyen módosítást fog kezdeményezni.

Az Országgyűlés a zárószavazás elhalasztását elfogadta, így a Kormány benyújotta a módosítási indítványát, amelyben az előzetes várakozásoknak megfelelően az eredetileg tervezett július 1-jei határidőt kitolták. Az érintettek azonban csak egy hónap plusz felkészülési időt kaptak, mivel a hatálybalépés 2023. augusztus 1. napja lesz. Mi azt feltételeztük, hogy hosszabb idő lesz a hatálybalépésig, mert egy ilyen horderejű változásra nem lehet elegendő pár napos felkészülési idő. Ha az Országgyűlés elnöke és a köztársasági elnök is nagyon gyorsan aláírta volna a törvényt, a Magyar Közlönyben már akkor is csak úgy tudott volna megjelenni a konkrét jogszabályszöveg, hogy körülbelül három hét lett volna a törvény áttanulmányozására és elsajátítására. Ráadasul a tervezetten 2023. augusztusi hatályba lépéssel az is eldőlt, hogy a magyar építészetről szóló törvény csak hónapokkal később tudja követni a Beruházási törvényt.
 

Az Országgyűlés elnöke aláírta a törvényt, de a köztársasági elnök alkotmányossági vétót jelentett be (2023.07.12.)

Az Országgyűlés elnöke 2023. július 8-án aláírta az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt, majd megküldte a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnöknek megküldött törvény szövege ide kattintva olvasható:  T/3677/15. irományszámú törvény. 

A Beruházási törvény két munkanap vizsgálatot követően azonban fennakadt a köztársasági elnök „szűrőjén”. Ez azért is meglepő, mert az Országgyűlés rendkívüli ülésszak keretében fogadta el, és Kövér László még szombaton is dolgozott a törvénnyel (2023.07.08. napján írta alá). Ezek a körülmények arra utalnak, hogy a jogalkotónak fontos lett volna a jogszabály mielőbbi elfogadása.
 

Az Alkotmánybíróság rekordsebességgel döntött a törvénnyel kapcsolatos alkotmányossági vétóról (23.07.19.)

 

Az alkotmányossági vétó szövege 2023. július 13-án érkezett meg az Alkotmánybírósághoz, és már július 19-én megszületett az AB határozat, vagyis a taláros testületnek elegendő volt négy munkanap ahhoz, hogy döntsön a törvényről. Azt is érdemes kiemelnünk, hogy Lázár János 2023. július 18-án készítette el a nyilatkozatát, és az még aznap meg is érkezett az AB-hez. A miniszteri nyilatkozat áttanulmányozására az AB csak pár órát szánt.

Az Alkotmánybíróság I/01564/2023. számú határozatában megállapította, hogy az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény (T/3677. számú törvényjavaslat)
- 4. § (3) bekezdése,
- 16. § (1) bekezdésének „vagy a 4. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet” szövegrésze, valamint
- az 59. § (2) bekezdés a) pontja
alaptörvény-ellenes.

A 19/2023. (VIII. 7.) AB határozat pdf-ben itt érhető el, és a Magyar Közlöny 2023. évi 114. számában jelent meg.

Az Alkotmánybíróság döntésének indokait és Lázár János álláspontját az ITT elérhető cikkben foglaltuk össze.

Mivel az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapított meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében köteles újratárgyalni. A honatyák a szükséges módosításokat már csak a szeptemberben kezdődő őszi ülésszakon tudják elfogadni, ezért már nem lehetséges a 2023. augusztus 1-jei hatálybalépés. Ha az Országgyűlés az őszi ülésszakon elfogadja a pontosított törvényszöveget, akkor a 2023 novemberi hatálybalépésre még van esély.

Az Alkotmánybíróság is hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök az állami építési beruházások rendszerére vonatkozó, a törvény szerinti szabályozási koncepcióját általánosságban nem sérelmezte, ezért arra nem számítunk, hogy az Országgyűlés ne fogadná el az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt. 

Az Országgyűlés elnöke 2023. augusztus 2-án felkérte a törvényalkotási bizottságot az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére. Lázár János 2023. szeptember 14-i előadásában (az előadás ITT tekinthető meg) elmondta, hogy a 2023. szeptember 20-i kormányülésen szó lesz a törvénytervezetről, és tervei szerint a Kormány által támogatott szöveget 2023. szeptember 25-én fogja megkapni az Országgyűlés.
  

Az Országgyűlés 2023. október 25-én elfogadta az Ábtv-t

A Törvényalkotási Bizottság – az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak alapján – az alaptörvény-ellenességet okozó rendelkezések törölte, illetve módosította (a Bizottság eljárásáról itt olvashat).

Az Országgyűlés 2023. október 25-i ülésén tárgyalta a Törvényalkotási Bizottság által módosított törvényjavaslatot, és azt el is fogadta (a szavazás részleteit itt találja).
 

Az Ábtv. várhatóan 2023 novemberében lép hatályba

A 2023. januárjában társadalmi egyeztetésre bocsátott normaszöveg még 2023. április 15-i hatálybalépéssel kalkulált, majd az Országgyűlés által tárgyalt normaszöveg eredetileg 2023. július 1-jei hatálybalépést rögzített. Az Országgyűlés a zárószavazást elhalasztotta, és a parlament által elfogadott, és az Országgyűlés elnöke által 2023. július 8-án aláírt T/3677/15. irományszámú törvény 2023. augusztus 1. napján lépett volna hatályba.

Az Országgyűlés által elfogadott törvényszövegben már nem konkrét dátum szerepel: az Ábtv. a kihirdetését követő 8. napon léphet hatályba (60. §). Mivel a köztársasági elnök 2023. október 29-én aláírta a pontosított törvényszöveget, ezért napokon - vagy órákon - belül megjelenthet a törvény a Magyar Közlönyben, és 2023 novemberében hatályba is léphet az Ábtv.
 

Az Építésijog.hu oldal ingyenes Változásértesítő szolgáltatásával folyamatosan tájékozódhat a törvénytervezet eseményeiről, az egyes új rendelkezésekre szakcikkek segítségével tud felkészülni. A Változásértesítőre az alábbi linkre kattintva tud feliratkozni:
 

 

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvénytervezethez kapcsolódó tájékoztatóink:

- Miniszteri biztost neveztek ki az állami beruházási kerettörvény elkészítésére

- Eltűnnek a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók a közbeszerzési eljárásokból? 

- Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvénytervezet: változások a biztosítási szabályokban

- Bizonyos eljárásokban 2026-ig maradhatnak a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók

- Elhalasztották az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény zárószavazását

- Az Országgyűlés elfogadta az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt

- A köztársasági elnök nem írta alá az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt

- Az Alkotmánybíróság rekordsebességgel döntött az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényről 

- A Törvényalkotási Bizottság elkészítette az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény szükséges módosításait

- A köztársasági elnök is aláírta az állami építési beruházások rendjéről szóló, módosított törvényt

 

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény az Építésijog.hu2023. szeptember 27-i konferenciájának egyik fő témája volt (MÉK 2 pont, MÜK 9 kreditpont)

 

TOVÁBBI RÉSZLETEK, JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK >>

 

A képre kattintva megnézheti a konferencia beharangozó videóját (MÉK 2 pont, MÜK 9 kreditpont)

 

A részletes programban minden előadáshoz külön is talál kedvcsináló videókat, amelyekben az előadók mondják el, hogy miről lesz szó az előadásukban >>