Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Területrendezéssel összefüggő törvénymódosítások

Az Országos Területrendezési Tervet legalább 5 évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeit, az időközben elkészült országos szintű tervek és koncepciók, valamint ágazati stratégiák hatását, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény egyes változásait tükrözik az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) megjelenő módosítások.

Magyar Közlöny: 2013. évi 214. szám
Érintett jogszabály: 2003. évi XXVI. törvény
Módosította: 2013. évi CCXXIX. törvény
Hatályos: 2014. január 1.

1. Az Országos Területrendezési Terv új fogalmai

1.1. Az OTrT. 45 – részben új vagy pontosított – fogalmat tartalmaz

Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény 2014. január 1-jével teljesen lecserélte az Országos Területrendezési Terv fogalmait. A korábbi 41 helyett már 45 fogalom-meghatározást tartalmaz a 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) 2. §-a. Több esetben csak pontosításokra került sor, de a pontosítások akár lényeges különbséget is jelenthetnek. Például erdőgazdálkodási térség fogalma érdemben nem változott, de az erdőtelepítésre alkalmas terület helyett már erdőtelepítésre javasolt területet találunk a jogszabályban [2003. évi XXVI. tv. 2. § 2. pont].

Fontos új fogalom az egyedi építmények. Az OTrT azokat az építményeket minősíti egyedi építménynek, amelyek a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint a szerkezeti tervben megállapított és alkalmazott építmények [2003. évi XXVI. tv. 2. § 2. pont]. Ehhez kapcsolódóan egyébként változott az építmények által igénybe vett térség meghatározása is. Az egyedi építmények közül a gyorsforgalmi úton, főúton és vasúti törzshálózaton lévő híd a Dunán és a Tiszán, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területi elhelyezésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait kormányrendelet fogja tartalmazni [2003. évi XXVI. tv. 31. § bd) pont].

A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület körülírásából kiderül az erdő hármas rendeltetése: védelmi, gazdasági, közjóléti (a hármas rendeltetés korábban környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi volt) [2003. évi XXVI. tv. 2. § 15. pont]. Egyebek mellett a magterület és a mezőgazdasági térség fogalma szó szerint, valamint ökológiai folyosó fogalma - egy zárójel beiktatását leszámítva – teljesen megegyezik a korábbival, csak a számozásuk változott az OTrT. 2. §-án belül.

Az Országgyűlés döntése alapján több fogalom kikerült az OTrT-ből, így például a hagyományosan vidéki települési térség (2. § 8. pont), kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület (2. § 15. pont), történeti települési terület (2. § 36. pont), városias települési térség (2. § 37. pont).

1.2. Erőmű, kiserőmű

Az egy telephelyen lévő 50 MW és annál nagyobb energiaátalakító építményt minősítették korábban erőműnek. A 2014. január 1-jétől az erőmű a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben meghatározott, egy telephelyen lévő - szélerőműpark esetében egy csatlakozási pontnál jelentkező - 50 MW és annál nagyobb villamosenergia-termelő építmény [2003. évi XXVI. tv. 2. § 7. pont]. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerint az erőmű egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel, engedélyezési szempontból ideértve az energia tározós erőművet is [2007. évi LXXXVI. tv. 3. § 14. pont]. Azt nem tudom, hogy az energia-átalakító kifejezés helyett – amelyet a villamos energiáról szóló törvény is használ – az OTrT-be miért került villamosenergia-termelő meghatározás.

Az OTrT-ben megjelenik a kiserőmű fogalma is: olyan, a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott kiserőmű, amelynek névleges teljesítménye az 5 MW-ot eléri, de az 50 MW-ot nem haladja meg, ideértve a szélerőműparkot is (a villamos energiáról szóló törvény kiserőműről akkor beszélhetünk, ha 50 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű erőműről van szó) valami, ha [2003. évi XXVI. tv. 2. § 14. pont; 2007. évi LXXXVI. tv. 3. § 32. pont]. A kiserőmű fogalmának alkalmazása során az jelenthet majd problémát, hogy az alapjául az OTrT. nem a saját, hanem a villamos energia törvény erőmű meghatározását vette át, így az OTrT. szempontjából az erőmű kapcsán egyszerre kell használni az OTrT. és a villamos energia törvény erőmű fogalmát is. A jogalkotónak az ilyen esetekben lenne érdemes megfontolnia, hogy ugyanarra a fogalomra érdemes-e úgy eltérő meghatározást adnia két jogszabályban, hogy egyidejűleg hivatkozást is tartalmaznak egymásra.

1.3. Műszaki infrastruktúra-hálózat

Az OTrT. 2014. január 1-jőtől tartalmazza a műszaki infrastruktúra-hálózat fogalmát: a területrendezési tervekben megállapított és alkalmazott nyomvonal jellegű építmények összessége, amelybe
a) a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemei, így a gyorsforgalmi út, a főút, a mellékút, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pálya, valamint a kerékpárút,
b) az energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei, így a villamosenergia-átviteli és elosztó hálózat távvezetékelemei, a szén-dioxid-szállítóvezeték, a földgázszállító vezeték, a kőolajszállító vezeték, valamint a termékvezeték,
c) a vízi létesítmények közül az országos és térségi jelentőségű csatornák, valamint az elsőrendű és másodrendű árvízvédelmi fővédvonal
tartozik [2003. évi XXVI. tv. 2. § 19. pont].

Az OTrT-ban az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó előírásokban is több változás következett be. Az OTrT. rögzíti az országos jelentőségű csatornákat, az országos jelentőségű vízi építményeket, a földgázszállítóvezetékeket, a kőolajszállító-vezetékeket és a termékvezetékeket.

A természetvédelmi hatóság 2014. január 1-jétől elveszítette azt a jogosultságát, hogy magterület, ökológiai folyosó területén áthaladó közlekedési, elektronikus hírközlési, villamos energia és más energiahordozók vonalas infrastruktúra-hálózatainak engedélyezési eljárásaiban – a magterületet vagy az ökológiai folyosó területét érő legkisebb mértékű környezetterhelés és környezet-igénybevétel előidézése érdekében –, a környezethasználatot feltételhez kösse, valamint kiegyenlítő intézkedést írjon elő (2003. évi XXVI. tv. 9. § (6) bek.) [2013. évi CCXXIX. tv. 9. § (2) bek.].

1.4. Tájképi egység, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület

2014. december 30-át követően megszűnik a kétszintű (országos és térségi) tájképvédelmet, és egy új, országos tájképvédelmi övezetet hoznak létre. Az alábbi két új fogalom – ha addig a parlament nem fogad el ezt kizáró törvényt – 2014. december 30-án lép hatályba:
a) tájképi egység: tájban előforduló és vizuálisan összetartozónak tekinthető természetes és antropogén tájelemek együttese, amely a látvány szempontjából meghatározott karakterrel jellemezhető [2003. évi XXVI. tv. 2. § 32a. pont];
b) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak [2003. évi XXVI. tv. 2. § 32a. pont; 2003. évi XXVI. tv. 39. § (2) bek.].

A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területre vonatkozó speciális előírás lesz például, hogy a helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni [2003. évi XXVI. tv. 14/A. §; 2003. évi XXVI. tv. 39. § (2) bek.].

Érdekesség, hogy a településkép-védelmi terület (a településrendezés eszközeiben megállapított olyan terület, melynek szerkezete, karaktere, utcaképe, sziluettje (külső településképe), illetve a táji környezettel való látványbeli kapcsolata (kilátás, rálátás) megőrzésre, védelemre érdemes érték) meghatározása 2014. január 1-jével kikerült az OTrT-ből.

2. Új országos övezetek

A 2013. évi CCXXIX. törvény indokolásából kiderül, hogy a jogszabály előkészítése keretében lefolytatott „szakmai egyeztetés során a véleményezésre jogosult 85 szervezet közül 71% élt véleményezési lehetőségével”, majd szakértők bevonásával a megyei és fővárosi önkormányzatokkal is egyeztetés történt. Az igények és tapasztalatok átfogó összegyűjtését követően kiderült, hogy a térségi területfelhasználási kategóriák módosítására nincs szükség, az OTrT. módosítása a települési térség differenciálásának megszűntetésére irányult.

A jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete egy új országos övezet: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak [2003. évi XXVI. tv. 2. § 11. pont]. A másik új országos övezet a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe.

Egyebek mellett további változás, hogy a kiemelt térségi és megyei szintről országos szintre került a világörökségi és világörökségi várományos terület övezete: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény szerinti világörökségi listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a világörökségi listára jelöltek legyenek [2003. évi XXVI. tv. 2. § 42. pont]. A kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetét pedig törölték az OTrT-ből.

A jelenleg hatályos országos övezetek a fentiek alapján a következők:
a) országos ökológiai hálózat,
b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület,
c) jó termőhelyi adottságú szántóterület,
d) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület,
e) országos jelentőségű tájképvédelmi terület,
f) világörökségi és világörökségi várományos terület,
g) országos vízminőség-védelmi terület (a korábbi két, vízminőség-védelmi célokat szolgáló országos övezet egyesítésével jött létre)
h) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe,
i) kiemelt fontosságú honvédelmi terület [2003. évi XXVI. tv. 12. § (1) bek.].

3. Ajánlott megyei övezetkategóriák

Az OTrT. változásai a megyei övezeteket is érintette, főként úgy, hogy új övezeteket állapítottak meg. Új megyei (ajánlott) övezetkategóriaként bekerült az OTrT-be:
a) szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület: azon megyei területrendezési tervekben ajánlott övezet, amely azon területeket jelöli, amelyek a szélerőműpark telepítésére a természeti, a táji, a kulturális adottságok és értékek megőrzése mellett, a természeti erőforrások védelme szempontjából a leginkább alkalmasak [2003. évi XXVI. tv. 2. § 29. pont],
b) tanyás térség: ajánlott övezet, amelyet egyes kijelölt megyék területrendezési terve tartalmazhat [2003. évi XXVI. tv. 2. § 31. pont],
c) tájrehabilitációt igénylő terület: a megyei területrendezési tervekben ajánlott övezet, amelybe jelentős területi kiterjedésű, esetenként több települést érintő felhagyott ipari és bányászati üzemi területek, továbbá az ipari és bányászati tevékenység okozta tájsebek - zagytározók, meddőhányók, ipari hulladéklerakók - tartoznak [2003. évi XXVI. tv. 2. § 32. pont],
d) térségi árvízi kockázatkezelési terület: megyei területrendezési tervben ajánlott övezet, amelybe azok a területek tartoznak, amelyek árvízvédelmi szempontból egységes kezelést igényelnek, vagy a kockázatkezelés szempontjából elkülöníthetőek [2003. évi XXVI. tv. 2. § 36. pont].

Az OTrT. előírásainak keretein belül a megyei önkormányzatok döntésétől függ az adott övezet szabályrendszerének meghatározása. A megye területrendezési tervében tanyás térség övezete kijelölhető, amelybe Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összes települése, továbbá Pest megye Ceglédi, Dabasi, Gyáli, Monori, Nagykátai, Nagykőrösi, Ráckevei, Szigetszentmiklósi és Vecsési járások tanyás települései sorolhatók be [2003. évi XXVI. tv. 27/B. §].

A szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület kapcsán az OTrT. annyi előírást tartalmaz, hogy a megye területrendezési terve - a települési térség védelme érdekében - a belterület határától legalább 1000 m, de legfeljebb 2000 m védőtávolságot határozhat meg, amelyen belül szélerőműpark nem létesíthető [2003. évi XXVI. tv. 27/D. § (2) bek.].

Az OTrT. másik új előírása, hogy a megye területrendezési terve rendelkezhet arról, hogy az övezet által érintett települések településrendezési eszközeit az Országos Árvízi Kockázatkezelési Koncepció és a kockázatkezelési tervek figyelembevételével kell elkészíteni [2003. évi XXVI. tv. 27/E. § (2) bek.].

4. Az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata: 7 év múlva

Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a korábbi 5 év helyett – a jelenlegi módosítást követően – legkésőbb hét év múlva kell felülvizsgálni az OTrT. rendelkezéseit [2003. évi XXVI. tv. 29. §]. A későbbi felülvizsgálat indoka, hogy az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálatára is csak a 2014-2020 közötti támogatási periódushoz kapcsolódóan hét év múlva kerül sor.

Az Országgyűlés egyébként a 2013. december 17-i ülésnapján fogadta el „a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról” szóló határozatot. A Koncepció kialakítása egyebek mellett hazánk jövőképére tekintettel történt: „Magyarország 2030-ra Kelet–Közép Európa gazdasági és szellemi központjává válik, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal”. A 1/2014. (I. 3.) OGY határozat innen letölthető.

5. Átmeneti rendelkezések

A fentiekben közölt módosítások mellett az OTrT. több szabályozási előírásának a pontosításra, kiegészítésére is sor került. Például a megyei övezeteknél megszűnt a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség közötti különbségtétel, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák között az egyik a legalább 10 ha területű települési térség [2003. évi XXVI. tv. 5. § b) pont].

A rendszeresen belvízjárta terület fogalma nem, viszont az övezet szabályozása módosult. A jövőben a rendszeres belvízjárta terület övezetében beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul [2003. évi XXVI. tv. 23. §]. Korábban az övezet településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is kellett készíteni, és az övezet területén beépítésre szánt terület kijelölésére csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén kerülhetett sor. A korábbi szabályok alapján a képviselő-testület döntött a beépítésre szánt területről, a hatályos OTrT. szerint viszont a vízügyi igazgatási szerv (vagyis az illetékes vízügyi igazgatóság, például a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság) hozzájárulása nélkül ilyen döntést nem lehet hozni.

A változások átültetésére az Országgyűlés valószínűleg elegendő időtartamot biztosított. Az OTrT-nek a 2013. évi CCXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseivel a megyei területrendezési terveket 2015. december 31-ig kell összhangba hozni. Fontos kiemelni, hogy az új 1/1-11. mellékleteket viszont már a 2014. január 1. napját követően indult államigazgatási ügyekben alkalmazni kell [2003. évi XXVI. tv. 31/A. §].

Az OTrT. 31/B. §-a részletes rendelkezéseket ad arra, hogy a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az OTrT-vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál milyen átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni [2003. évi XXVI. tv. 31/B. §].