2018. december végén az Országgyűlés elfogadta a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényt (új OTrT). Az új OTrT az indokolásában felvállaltan egy új korszakot nyit, az eddig három külön törvényben szabályozott országos és a két kiemelt térségre vonatkozó területrendezési terveket – az OTrT (2003. évi XXVI. törvény), a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv (2005. évi LXIV. törvény), Balaton-törvény (2000. évi CXII. törvény) – egy jogszabályban összefoglalva és részben új részletszabályokat alkotva. Az önkormányzatok újabb jelentős mennyiségi jogalkotási feladatot kapnak, mivel az új OTrT-vel összhangba kell hozniuk a településrendezési eszközeiket.  

Magyarország versenyképességének javítása érdekében az Országgyűlés törvényt fogadott el, amely a Kormány településrendezési és területrendezési bürokráciacsökkentést és költségcsökkentést célzó intézkedési terveivel összhangban a területfejlesztésről és területrendezésről, az épített környezet alakításáról és védelméről, az ingatlan-nyilvántartásról és a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényeket módosítja. Az Építési törvény az ipari és mezőgazdasági beruházások létesítésének egyszerűsítése érdekében is változott.

A 2013. évi CCXXIX. törvény (a jogalkalmazók által sűrűn kifogásolt salátatörvény) 2014. december 30. napjától hatályos szövege meghatározta az OTrT fogalom-meghatározásai közül hiányzó tájképi egység fogalmát és pontosította az eddig országos jelentőségű tájképvédelmi terület elnevezésű tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület fogalmát. Az Országgyűlés a fogalom-meghatározások elnevezését is átvezette az OTrT szövegében és mellékleteiben.  

Az Országos Területrendezési Tervet legalább 5 évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeit, az időközben elkészült országos szintű tervek és koncepciók, valamint ágazati stratégiák hatását, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény egyes változásait tükrözik az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) megjelenő módosítások.

Magyar Közlöny: 2013. évi 78. szám Érintett jogszabály: 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet Módosította: 151/2013. (V. 17.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 18. A 2013. évi LVI. törvény kiegészítette az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt azzal, hogy az állami főépítész a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezésére is adhat ki térségi területfelhasználási engedélyt [2003. évi XXVI. tv. 9/B. §] – lásd: Gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezésére is adható területfelhasználási engedély Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása miatt szükségessé vált a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet kiegészítése is. A 151/2013. (V. 17.) Korm. rendelet alapján az országos jelentőségű elem beillesztése a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezéséhez akkor szükséges, ha a gyorsforgalmi út és a főút a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló kormányhatározatban szerepel [76/2009. (IV. 8.) Korm. rend. 1. § (4) bek.]. A 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat itt elérhető. Az országos jelentőségű elem beillesztésére irányuló kérelem esetén – ha az 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozatban szerepel – az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi és főutak beillesztése során a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala szakhatóságként egy új szakkérdést is megvizsgál. Az országos jelentőségű elem beillesztésére irányuló kérelemhez kapcsolódóan a szakhatóság által vizsgálandó szakkérdés a közlekedési hálózat egységességének biztosíthatósága, a közlekedésfejlesztési érdekek érvényesíthetősége [76/2009. (IV. 8.) Korm. rend. 1. § (2) bek., 2. számú melléklet 2a. sor]. A 151/2013. (V. 17.) Korm. rendelet pontosította azon esetek körét is, amikor az Alkotmányvédelmi Hivatal szakhatóságkénti bevonására van szükség.

Magyar Közlöny: 2013. évi 73. szám Érintett jogszabály: 2013. évi LVI. törvény Módosította: 2013. évi XLVII. törvény Hatályos: 2013. május 10. A győri elkerülő út mielőbbi megvalósítása érdekében módosították az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt. A 2013. évi LVI. törvény indokolásában olvasható, hogy „Győr város átmenő forgalmának csökkentése, belső úthálózatának tehermentesítése, a város keleti részén létesült logisztikai park, valamint a 2014-2020 európai uniós programozás időszak fejlesztései érdekében szükséges a Győr város északkeleti részén tervezett ún. „nagy elkerülő út” megvalósítása.” Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény nem tartalmazta a tervezett elkerülő főutat. A módosítás célja, hogy az országos főutak területrendezési hatósági eljárás során bekerülhessenek az Országos Területrendezési Tervbe, valamint a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekbe. A jogszabály a 2003. évi XXVI. törvény 9/B. § (1) bekezdését egészítette kell azzal, hogy az állami főépítész a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezésére is ad térségi területfelhasználási engedélyt [2003. évi XXVI. tv. 9/B. §]. A módosítást megelőzően az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezetékek elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére adhatott az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélyt.