Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Jogszerűen pótolható a hiányzó fővállalkozó kivitelezői nyilatkozat

Egy nagyon régi eljárásjogi probléma részleges orvoslására találhatunk új előírást a hatályba lépő Eljárási kódex módosításai között. Számos építkezés esetében megtörtént már, hogy az építtető különböző okokból, de saját hibáján kívül egészen egyszerűen nem tudta beszerezni a használatbavételi eljáráshoz megkövetelt fővállalkozói kivitelezői nyilatkozatot a felépített épületről. Egyes okokra született most az építtetők számára kedvező, de nehezen alkalmazható megoldás.

Magyar Közlöny: 2020. évi 294. szám
Módosító jogszabály: 700/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet
Érintett jogszabály: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
Hatályos: 2021. január 1.

 

Használatbavétel kivitelezői nyilatkozat nélkül?

A használatbavételi engedélynek és tudomásulvételnek is feltétele, hogy az építtető rendelkezésére álljon a fővállalkozó kivitelezőnek az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex) 14. §-a szerinti nyilatkozata – ezt hívják a gyakorlatban kivitelezői nyilatkozatnak. A fővállalkozói kivitelezői nyilatkozat a hatóság számára egy bizonyíték, amivel a fővállalkozó kivitelező egyebek mellett rögzíti, hogy az engedélyeknek, dokumentációknak, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően zajlott le az építkezés, és a szakszerű munka eredményeképpen az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 14. §].

Számos építkezés esetében megtörtént már, hogy az építtető különböző okokból, de saját hibáján kívül egészen egyszerűen nem tudta beszerezni a használatbavételi eljáráshoz megkövetelt fővállalkozói kivitelezői nyilatkozatot. Ennek több oka lehetett, de az egyik leglehetetlenebb helyzet az, amikor a vállalkozás megszűnik, vagy az egyéni vállalkozó halála miatt lehetetlenné válik a nyilatkozat beszerzése. Ilyen esetekben - a hatóság rugalmasságával - a helyzetet sokszor egy műszaki szakértői vélemény bemutatásával próbálhatta meg az építtető kezelni. Mivel ennek jogszabályi feltételei nem voltak egyértelműen rögzítve, ezért ilyen esetben csak kényszermegoldásról beszélhettünk (már, ahol ezt elfogadták).

Ahol ez nem volt alternatíva, ott az építtető kétségbeesésében igyekezett más felelős műszaki vezetői nyilatkozatot beszerezni, de ez sem volt teljesen szabályozott lehetőség. Végső esetben a fennmaradási engedélyezési eljárás jelentheti (jelenthette) a megoldást.

2021-től építésügyi műszaki szakértő pótolhatja a kivitelezői nyilatkozatot

A fennmaradási engedélyezési eljárás és egyéb lehetőségek alkalmazása mellett 2021. január 1-jétől az Eljárási kódex kifejezetten lehetővé teszi a kivitelezői nyilatkozat pótlását, de csak két esetben: (1) a használatbavételi eljárások mellékleteként benyújtandó iratoknál a lejárt hatályú építési engedéllyel rendelkező építmény esetében, illetve (2) a fővállalkozó kivitelező halála vagy megszűnése esetében építésügyi műszaki szakértői nyilatkozat is csatoltható a Kivitelezési kódex 14. §-ában meghatározott tartalommal [700/2020. (XII. 29.) Korm. rend. 14. §, 15. §, 19. §, 20. §, 21. §; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (8) bek. c)- d) pontok, 40. § (2) bek. f) pont, 54. § (1a) és (9) bek.].

Látható, hogy a lejárt hatályú építkezéseknél nincsen további feltétel, ott akkor is pótolható a kivitelezői nyilatkozat, ha a vállalkozás még nem szűnt meg.
 

Sajnos csak néhány esetben jelent érdemi segítséget a változás

Az jó hír, hogy történt előrelépés a kivitelezői nyilatkozat pótlásában, azonban végső és hatékony megoldást csak a bajba került építkezések szűk körében hoz ez a módosítás. Az egyéni vállalkozók esetében gyakoribb, hogy az egyéni vállalkozói jogosultság szűnik meg. Ezt ráadásul közhiteles nyilvántartásból bárki ellenőrizheti, ellentétben a magánszemély halálával.

A kft-k, bt-k esetében még szomorúbb a helyzet, mivel egy felszámolás, kényszertörlés akár évekig is eltarthat. Mivel a jogszabály a vállalkozó megszűnését rögzíti feltételként, így az építtetőnek akár évekig kell várnia arra, hogy végre töröljék a céget, és csak ezt követően pótolhatja a kivitelezői nyilatkozatot.

Az Eljárási kódex szerint ugyanis kizárólag akkor pótolható műszaki szakértői nyilatkozattal a fővállalkozó kivitelező nyilatkozata, ha a nevesített okok (megszűnés vagy halál) fennállnak. Tehát ha egyéb jogvita vagy rosszhiszemű cselekmény alapján a fővállalkozó kivitelező ezt egész egyszerűen nem adja ki, úgy az eljárásban ez nem cserélhető le szakértői nyilatkozattal. Itt a vitás helyzetet a vonatkozó polgári jogi előírások alapján sajnos előbb rendezni szükséges építtető és kivitelező között.

Továbbá érdekességént érdemes megemlíteni, hogy a fővállalkozói kivitelezői nyilatkozat gyakorlatilag a vele alkalmazásban vagy szerződéses jogviszonyban álló felelős műszaki vezető nyilatkozatán alapul, akinek az esetleges halála esetén szintén előáll az a helyzet, hogy nem az adja ki a nyilatkozatot, aki az építkezés egy részén e tevékenységet ellátta. Az Eljárási kódex azonban kizárólag a fővállalkozó kivitelező nyilatkozatát követeli meg, így a felelős műszaki vezető halála esetén a kivitelezői nyilatkozatot egy másik felelős műszaki vezető is megteheti, aki jogviszonyt létesít a fővállalkozó kivitelezővel, de ebben az esetben érdekes felelősségi kérdések merülnek fel [700/2020. (XII. 29.) Korm. rend. 14. §, 15. §, 19. §, 20. §, 21. §; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (8) bek. c) és d) pontok, 40. § (2) bek. f) pont, 42. § (4a) bek., 54. § (1a) és (9) bek.].

 

Hogyan lehetséges a használatbavétel kivitelezői nyilatkozat nélkül?

Az biztos, hogy az a jogalkotói szándék, hogy elkerülhető legyen az az abszurd helyzet, hogy egy egyébként rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas épületet az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti elszámolási vita miatt évekig ne lehessen legálisan használni. Ebből kiindulva a jogszabály hagyott még lehetőséget a hatóság és az építtető részére a kivitelezői közreműködés hiányában is. Azt is hozzá kell tenni azonban, hogy jogos elvárás a kivitelező részéről, hogy az általa elvégzett munka ellenértékét megkapja.

Itt fontos kiemelnem azt az Építési törvényi előírást is, hogy az építésügyi hatóság engedélye az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönt el [1997. évi LXXVIII. tv. 37. § (2) bek.].

A fennmaradási engedélyezési eljárás mint megoldás tekintetében is történt változás, csak nem biztos, hogy jó irányba. A hatóság mozgástere azzal ugyanis csökkenhet, hogy a kivitelezői nyilatkozat pótlási lehetőségeinek esetei a fennmaradási engedélyezési eljárásba is bekerültek [700/2020. (XII. 29.) Korm. rend. 15. §; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 42. § (4a) bek.].