A Szakmagyakorlási kódex adja a jogszabályi keretet a mérnökök és építészek szakmagyakorlási tevékenységéhez, rendelkezései a teljes építőipari ágazatra kiterjednek. A 618/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet átfogóan módosította a szakmagyakorlás alapvető előírásait, azonban nem volt egyértelmű, hogy a változások hogyan hatnak ki a 2022. április 1. napjáig megszerzett jogosultságokra, illetve a folyamatban lévő beruházásokra, szerződésekre. A Kormány külön rendeletben hirdette ki az átmeneti rendelkezéseket. A műszaki ellenőri jogosultságon keresztül vezetjük le, hogy mit kell tennie a szakmagyakorlónak akkor, ha az új jogszabály alapján már nem járhat el egy adott építkezésen.

Egy nagyon régi eljárásjogi probléma részleges orvoslására találhatunk új előírást a hatályba lépő Eljárási kódex módosításai között. Számos építkezés esetében megtörtént már, hogy az építtető különböző okokból, de saját hibáján kívül egészen egyszerűen nem tudta beszerezni a használatbavételi eljáráshoz megkövetelt fővállalkozói kivitelezői nyilatkozatot a felépített épületről. Egyes okokra született most az építtetők számára kedvező, de nehezen alkalmazható megoldás.

A 2017. január 1. napjától hatályos Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet” a felelős műszaki vezetők és az építési műszaki ellenőrök továbbképzési kötelezettségét is érintette. A felelős műszaki vezetőknek és az építési műszaki ellenőröknek három év szünet után újra teljeskörűen kell részt venniük a szakmai továbbképzéseken.

Azt minden építtető tudta, hogy a felelős műszaki vezető nyilatkozata nélkül nem kaphat használatbavételi engedélyt. Ha a felelős műszaki vezető nem volt fellelhető, vagy megtagadta a nyilatkozat kiadását, akkor – a nem egyöntetű hatósági gyakorlat szerint – építésügyi műszaki szakértő is megtehette a nyilatkozatot. 2015. április 1. napjától könnyebbé válik az építkezés lezárásának dokumentálása, és az építtetőknek, kivitelezőknek már nem kell a nyilatkozat megtétele érdekében „üldözniük” a felelős műszaki vezetőt. Az már más kérdés, hogy a könnyítés milyen hatással lesz a kivitelezés során viselt felelősségre.

A felelős műszaki vezető feladatát a jogszabályok az építési tevékenység egyes stádiumához kapcsolódóan határozzák meg. A jogszabályban rögzített feladatokat akkor is köteles ellátni a felelős műszaki vezető, ha a felek szerződésében az adott cselekményt nem is említik.

A tavalyi évben több alkalommal is változott, hogy a felelős műszaki vezető milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét. A Szakmagyakorlási rendelet (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) 2014. január 1-jétől a korábbiaktól eltérő módon szabályozza a kérdést: más feladatköre van a megbízási szerződéssel és más a tagként vagy munkaviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki ellenőröknek. Kiss Andor, a Szentendrei Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatal vezetője fogalmazta meg ezt úgy egy előadásában, hogy kialakult az elsőrangú és a másodrangú felelős műszaki vezetők köre.

A Szakmagyakorlási rendelet (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) 2014. január 1-jétől már a felelős műszaki vezetői szerződés kötelező elemeit is meghatározza. Korábban kizárólag a Ptk. rendelkezéseit kellett alkalmazni, amelyektől el lehet térni. A Szakmagyakorlási rendelet kötelező, tehát az itt felsorolt elemeket mindenképpen tartalmaznia kell a felelős műszaki vezető megbízási szerződésének. A tájékoztató táblázatos formában összefoglalja a felelős műszaki vezető lehetséges jogviszonyait, és a kötelező foglalkoztatási formát is a hatályos előírásoknak megfelelően.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) egységesítette a szakmagyakorlási tevékenységek összeférhetetlenségére vonatkozó előírásokat. Az egységesítés mellett a településrendezési tervezési tevékenységet végzők esetében bekerült a jogszabályba egy kivétel, illetve az építési műszaki ellenőrök és a felelős műszaki vezetők által el nem végezhető tevékenységek szabályai jelentősen módosultak is. Az áttekinthetőség érdekében táblázatos formában is összehasonlítottuk a 2014. január 1-je előtti és utáni előírásokat.

Az alábbi táblázatban összehasonlítjuk a szakmagyakorlók tekintetében érvényesülő 2012. december 31-én és 2014. január 1-jétől hatályos összeférhetetlenségi szabályokat. A táblázatban pirossal és aláhúzással jelöltük az új, vagy módosuló előírásokat.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet egyik már hatályba lépett rendelkezése a cégek által végezhető szakmagyakorlási tevékenységek részletes feltételeit rögzíti. A cégek esetében a jogszabály egyebek mellett generálisan előírja az írásbeli szerződési kötelezettséget.