A 2021 év végi jogalkotási hajrából természetesen az építésügyi kormányrendeletek sem maradhattak ki. Kivételesen elmondható, hogy a 2022. év kezdetére az építésigazgatást is érintő jogszabályokban átfogó változások nem történtek. A 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelettel jellemzően szövegpontosítások, korábbi jogszabályváltozások miatti módosítások születtek, amelyek érintették valamennyi fontosabb építésügyi kormányrendeletet. Egy igazán lényeges elemre, azért felhívjuk a figyelmet: a salátarendeletben az OTÉK új fogalommeghatározásai is megtalálhatók. Az új OTÉK fogalmak „megbolygatják” egyebek mellett az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek körét is.

A szabálytalan épületek legalizálására a fennmaradási engedélyezési eljárás keretében kerülhet sor. A gyakorlatban problémát okozott, hogy ha az ügyfél az eljárás szünetelését kéri, majd az eljárás folytatását nem, akkor az eljárás is megszűnik. Mivel a fennmaradási engedélyezési eljárás hivatalból történő folytatására nincs lehetőség, ezért az is előfordulhatott, hogy a hatóság már nem tudta a szabálytalan épületet elbontatni. Az Országgyűlés ezt a problémát oldotta meg, bár nem biztos, hogy a legmegfelelőbb módon. Az Eljárási kódex módosításával a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásának határidejét is jelentősen meghosszabbították.

Egy nagyon régi eljárásjogi probléma részleges orvoslására találhatunk új előírást a hatályba lépő Eljárási kódex módosításai között. Számos építkezés esetében megtörtént már, hogy az építtető különböző okokból, de saját hibáján kívül egészen egyszerűen nem tudta beszerezni a használatbavételi eljáráshoz megkövetelt fővállalkozói kivitelezői nyilatkozatot a felépített épületről. Egyes okokra született most az építtetők számára kedvező, de nehezen alkalmazható megoldás.

Az Építési törvény 2017. március 28. napján kihirdetett újabb módosításai közül talán már mindenki hallott az egyszerű bejelentéssel építhető, bővíthető épületek körének kiterjesztéséről, de nagyon kevesen ismerik az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokat érintő változásokat. Sok esetben a 300 négyzetméter összes hasznos alapterület mint egyszerű bejelentési kritérium feltételek melletti megszüntetésénél is lényegesebb lehet a szakszerűtlen építési tevékenység fogalmának módosítása, vagy éppen a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályainak pontosítása. Az új rendelkezések alapján az építésfelügyeleti hatóság „elveszített” több hatáskörébe tartozó esetet, azonban a rendeleti szintű szabályozás még kiegészítésre, pontosításra szorul.

A 2016. május 13-ától hatályos változásokat előíró 2016. évi XXXVI. törvény kapcsán készített tájékoztatók döntően az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó változásokat rögzítik, de az Építési törvény módosításának vannak olyan elemei is, amely valamennyi építési tevékenységet érinthetik. A módosító törvény átalakítja a fennmaradási engedélyezési eljárást, és pontosítja az építési napló vezetési kötelezettség elmulasztásának előírásait is.