Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Változik az uniós energiahatékonysági irányelv

A 2018/844/EU Irányelv módosítja a 2010 óta érvényben lévő, az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvet (EPBD). A módosításokat 2020. március 10-ig kell átvezetni a magyar energiahatékonysági rendeletekbe. Cikkünk célja, hogy az Építésijog.hu olvasói tájékozottak legyenek a közeljövőben várható jogszabályi változásokról.

A 2018/844/EU Irányelv 2018. június 19-től hatályos

Az Európai Unió elkötelezett a 2050-re fenntartható, versenyképes, biztonságos és dekarbonizált energiarendszer kialakítása mellett. A rövid távú (2030), középtávú (2040) és hosszú távú (2050) célok elérése érdekében az Unió energiahatékonysági mérföldköveket és intézkedéseket ír elő a tagállamok számára.

A 2018/844/EU Irányelv az épületek szén-dioxid kibocsátásának csökkentése érdekében többek között előírja jelentősen több elektromos jármű töltőhely kialakítását, a fűtési és szellőzőrendszerek rendszeres ellenőrzését, a helyiségenkénti hőmérsékletszabályozást és a jelentősen felújított épületek egészséges beltéri klimatizálását.
 

Több töltőállomás elektromos járművek részére

Az elektromos közlekedés terjedésének támogatása érdekében növelik a kötelezően biztosítandó elektromos gépjármű töltőhelyeinek számát. Elektromos gépjármű az autón kívül például az elektromos kerékpár és a mozgáskorlátozott személyek elektromos járműve is.

Összehasonlításul: az OTÉK jelenlegi előírásai alapján 100 parkolóhely után legalább 10 parkolóhelyet úgy kell kialakítani, hogy elektromos gépjármű töltőállomás kiépíthető legyen a burkolat megbontása nélkül. Minden megkezdett 100 parkolóhelyből legalább kettőt elektromos gépjármű töltőállomással kell ellátni [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 42. § (14)-(15) bek.]. A korábbi OTÉK módosításról szóló tájékoztató: Parkolóhelyek kialakításának új OTÉK előírásai

Jelentős változás lesz, hogy az új építésű és a jelentős felújítás alá vont, tíznél több parkolóhellyel rendelkező lakóépületek esetében a tagállamokban biztosítani kell, hogy bizonyos esetekben MINDEN parkolóhelyen olyan elektromos kábelt fogadó létesítményt építsenek, amely lehetővé teszi az elektromos járművek részére alkalmas töltőpontok későbbi időpontban való telepítését. Ez azt jelenti, hogy előre ki kell építeni az elektromos kábelek elvezetésére szolgáló szerkezeteket. A töltési lehetőség biztosításának célja, hogy a jövőben bárki otthon tölthesse fel elektromos autóját vagy egyéb elektromos járművét [2010/31/EU irányelv 8. cikk (5) bek.; 2018/844/EU Irányelv 1. cikk 5. pont].

A módosított rendelkezések hatálybalépését követően az új építésű és a jelentős felújítás alá vont, tíznél több parkolóhellyel rendelkező, nem lakáscélú épületek esetében főszabályként legalább egy töltőpont, továbbá minden ötödik parkolóhelyen olyan elektromos kábelt fogadó létesítményt – nevezetesen az elektromos kábelek elvezetésére szolgáló szerkezetek – kell létrehozni, amely lehetővé teszi elektromos járművek részére alkalmas töltőpontok későbbi időpontban való telepítését. A töltőpontok kiépítésének célja, hogy az elektromos járművek tulajdonosai bárhol hozzáférjenek töltési lehetőséghez, pl. a munkahelyükön, sportlétesítményekben vagy bevásárláskor [2010/31/EU irányelv 8. cikk (2) bek.; 2018/844/EU Irányelv 1. cikk 5. pont].

A több, mint húsz parkolóhellyel rendelkező, nem lakáscélú épületek tekintetében a tagállamok 2025. január 1-jéig meghatározzák a telepítendő töltőpontok minimális számára vonatkozó követelményeket.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az elektromos töltőhelyekre vonatkozó előírásokat bizonyos épületfajták esetében nem alkalmazzák, ha az építési engedély iránti kérelmet, vagy az azzal egyenértékű kérelmet 2021. március 10-ig nyújtottak be [2010/31/EU irányelv 8. cikk (6) bek. 2018/844/EU Irányelv 1. cikk 5. pont].
 

Fűtési- és szellőzőrendszerek rendszeres ellenőrzése

Változás a 2010/31/EU irányelvben, hogy a 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszerek, illetve a kombinált fűtő- és szellőzőberendezések hozzáférhető részeit rendszeresen ellenőrizni kell majd.

Az épületek energiahatékonyságának fokozása érdekében nem lakáscélú épületekben épületautomatizálási és -szabályozási rendszert kell kiépíteni, ha a fűtési rendszerek, illetve a kombinált fűtő- és szellőzőberendezés 290 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményűek. A rendszernek alkalmasnak kell lennie az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzésére, naplózására, elemzésére és kiigazítására [2010/31/EU irányelv 14. cikk; 2018/844/EU Irányelv 1. cikk 7. pont]

70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszerek, illetve kombinált légkondicionáló és szellőzőrendszerek hozzáférhető részeinek rendszeres helyszíni vizsgálatát is kötelezővé teszik [2010/31/EU irányelv 15. cikk; 2018/844/EU Irányelv 1. cikk 7. pont].
 

Hőmérséklet szabályozása helyiségenként

Fontos változás, hogy az új épületeket olyan önszabályozó készülékekkel kell felszerelni, amelyekkel minden egyes szobában, vagy indokolt esetben az épületegység meghatározott fűtött zónájában önállóan szabályozható a hőmérséklet. Meglévő épületek esetében az ilyen önszabályozó készülékeket a kazán, vagy egyéb hőtermelő berendezés cseréjekor kell beszerelni, amennyiben az műszakilag és gazdaságilag megvalósítható. A helyiségenkénti szabályozás utólagos kialakítása akkor javasolt, ha a szabályozó kiépítése nem haladja meg a lecserélt hőtermelők költségének 10%-át [2010/31/EU irányelv 8. cikk (1) bek.; 2018/844/EU Irányelv 1. cikk 5. pont].

Az épületek energiahatékony üzemeltetéséhez nem elegendő, ha csak a kazán vagy egyéb hőtermelő berendezés energiatakarékos. A precíz szabályozással elkerülhető a helyiségek pazarló túlfűtése, illetve a közérzetet zavaró alulfűtése. A kötelező helyiségenkénti hőmérsékletszabályozás célja, hogy pontosan annyi energiát használjanak, amennyit az épület felhasználója igényel.
 

A jelentősen felújított épületek beltéri klímája legyen egészséges

Az irányelv előírja, hogy a tagállamok a jelentős felújítás alá vont épületekkel kapcsolatban ösztönözzék a nagy hatékonyságú alternatív rendszerek alkalmazását, amennyiben ez műszakilag, funkcionálisan és gazdaságilag megvalósítható, továbbá vegyék figyelembe az egészséges beltéri klimatikus körülményeket, a tűzbiztonságot és az intenzív szeizmikus tevékenységhez kapcsolódó kockázatokat. A konkrét rendelkezések kidolgozása még folyamatban van [2010/31/EU irányelv 6. cikk; 2018/844/EU Irányelv 1. cikk 3. pont].

Okosépület-mutatót dolgoznak ki

Az okosépület-mutató megmutatja, hogy az épület vagy rendeltetési egység milyen mértékben alkalmas arra, hogy a használója igényeihez és a hálózathoz igazodjon, illetve arra, hogy az épület energiahatékonyságában és általános teljesítményében javuljon [2010/31/EU irányelv 8. cikk; 2018/844/EU Irányelv 1. cikk 5. pont].

A tagállamoknak 2020. március 10-ig kell hatályba léptetnie azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyek megfelelnek az új Irányelvnek [2018/844/EU Irányelv 3. cikk (1) bek.].