Az energiahatékonyság egyre nagyobb szerepet tölt be életünkben. Az épületek energiatakarékos és gazdaságos üzemeltetéséhez hatékony segítséget biztosítanak az okosépületekben egyre gyakoribb épületautomatizálási és épületszabályozási rendszerek. További előnye ezen rendszereknek a biztonságos működés, hiszen a meghibásodásokat és az általánostól eltérő üzemelést időben azonosítják és jelzik az üzemeltetők számára. 2022. január 1-től szigorodtak a nagyobb fűtési, légkondicionáló és szellőző rendszerek automatizálására és szabályozására vonatkozó előírások, és bizonyos esetekben kötelezővé válik.

2018. júniusában közzétették az Energiastratégia energiafelhasználásra vonatkozó előrejelzéseinek frissítését. A vizsgált öt szektorból továbbra is a lakosság felelős legnagyobb mértékben a végső energiafelhasználásért. A lakossági szektornál nem csak az elfogyasztott energia mennyisége magas, hanem itt nyílik legjobban az olló a között, hogy az „ölbe tett kézzel” vagy a „közös erőfeszítés” stratégiát követjük-e a következő években. 2030-ig a megfelelő energiahatékonysági intézkedésekkel akár a felhasznált energia 24%-a megtakarítható lenne a lakossági szektorban, ami 68 PJ végső energiafelhasználás csökkenést jelente évente.  

A 2018/844/EU Irányelv módosítja a 2010 óta érvényben lévő, az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvet (EPBD). A módosításokat 2020. március 10-ig kell átvezetni a magyar energiahatékonysági rendeletekbe. Cikkünk célja, hogy az Építésijog.hu olvasói tájékozottak legyenek a közeljövőben várható jogszabályi változásokról.