Alig 2 hónappal a TÉKA 2025. július 1-től kezdődött alkalmazását követően, a szaktárca által előkészített „finomhangolások” jelentek meg a Magyar Közlönyben 2025. augusztus 25-én. Az „Összefoglaló tájékoztató egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek 2025. augusztus 25-én kihirdetett módosításáról” című cikksorozat 5/2. részében találhatjuk meg a TÉKA egyes településrendezési követelményeinek 2025. augusztus 28-ától hatályos módosításait. Egyebek mellett az alábbi témákról olvashatnak az alábbi cikkben: a nagyvárosi lakóterület építési övezetekben elég 3 lakásonként 2 személygépkocsi elhelyezését biztosítani, főszabály szerint felszíni várakozóhelyeket kell kialakítani a gazdasági területeken, kevesebb elektromosgépjármű-töltőpontot kell kialakítani, a napelemek a talajon való elhelyezhetőségének szabályai.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (OTÉK) módosultak a parkolók fásítási követelményei. A 2023 augusztusától hatályos előírások elsősorban azokra az esetekre vonatkoznak, amikor a parkolófelületeket napenergia-hasznosító létesítmények elhelyezésére is igénybe kívánják venni. A parkolófelületek árnyékolását is szolgáló napelemes rendszereket nyilvánvalóan nem célszerű elhelyezni növekvő fák fölé, ezért az OTÉK – szigorú feltételek mellett és csak bizonyos övezetekben – a napelemek elhelyezését teszi lehetővé a fásítás területének hátrányára. A hőszigethatás elkerülésére azonban változatlanul kell új fákat telepíteni, és ennek – építési övezetenként differenciált – módját határozza meg az új szabályozás.

A 2022 májusa előtt épült társasházakban, szövetkezeti házakban a mélygarázsok, teremgarázsok gépkocsi-beállói vagy a társasház közös tulajdonában, vagy egy külön albetéten, a tulajdonosok osztatlan közös tulajdonában vannak. A külön albetéten (helyrajzi számon) található teremgarázsokban akár több tucat beállóhely is lehet, de mivel nincsenek falaik, ezért nem lehet külön ingatlanként kialakítani a beállóhelyet. Ezeknek a lakástól függetlenül megvásárolható gépkocsi-beállóknak az értékesítésekor szükséges a tulajdonostársak elővásárlási jogról való lemondó nyilatkozatának beszerzése, ami – főként a több tucat lakásosnál nagyobb épületeknél – jelentős nehézséget okoz. A jogalkotó ezen jogügyleteket segíti azzal, hogy a földhivataloknak a hirdetményen történt felhívást is el kell fogadniuk.

A beruházóknak, majd a mindenkori tulajdonosoknak okozott jelentős problémát, hogy hogyan kezelhető, értékesíthető a teremgarázsokban található beállóhely. A 2022 májusától hatályos –az építésügyi alapfogalmaktól eltérő – előírás szerint már falak nélkül is ki lehet alakítani külön helyrajzi számú gépkocsi-beállókat. Ez azért jelentős változás, mert lényegesen egyszerűbben, az elővásárlási joggal kapcsolatos, bonyolult ügyintézés nélkül lehet vásárolni beállóhelyet. A jogszabály ezt az új ingatlan típust álláshely elnevezéssel látta el, és fontos tudni, hogy csak szigorú szabályok betartása mellett lehet ilyet kialakítani.

Az OTÉK 2021. januárjában elég váratlanul módosult, főként a beruházók számára rég várt könnyítésekkel találkozhattunk. A településrendezési követelmények általában nem szoktak rövid időn belül ismételten változni, hiszen könnyen belátható, hogy egy építőipari beruházás tervezése, előkészítése hosszú ideig tart, és elengedhetetlen, hogy a beruházók ismerhessék a követelményeket. Az önkormányzati településrendezési jogszabályok elfogadásának időigényessége is azt indokolja, hogy az átlagosnál hosszabb idő teljen el két változás között. A januári módosítás mégsem volt hosszúéletű, mivel a parkolószámokra vonatkozóan már 2021. áprilisában új előírások jelentek meg. Az OTÉK új rendelkezései ráadásul az építésügy alapelvétől eltérően, elég sajátos módon lépnek hatályba.

Az OTÉK 2021 januártól hatályos módosítása a könnyítések mellett a beruházók számára komoly fejtőrést is fog okozni. A parkolóhelyek biztosítása tekintetében szigorításokra került sor, és az önkormányzati rendeleteket is módosítani kell a parkolók száma vonatkozásában adható kedvezményeket illetően.

A 2018/844/EU Irányelv módosítja a 2010 óta érvényben lévő, az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvet (EPBD). A módosításokat 2020. március 10-ig kell átvezetni a magyar energiahatékonysági rendeletekbe. Cikkünk célja, hogy az Építésijog.hu olvasói tájékozottak legyenek a közeljövőben várható jogszabályi változásokról.

Az elektromos gépjárművek használatához szükséges fejlesztések biztosítását, és az allergén pollent termelő fák „kitiltását” rögzíti az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet (OTÉK) 2016. március 10. napjától hatályos módosítása.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény 53/F. § rendelkezése (a „Plázastop-törvény”) 2012. január 1. napjától a kereskedelemért felelős miniszter felmentéséhez köti a 300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény létesítését vagy ezt meghaladó méretre bővítését. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) – e törvényi rendelkezés szelleméhez igazodva, de ettől részben eltérve – 2014. január 13. napjától megszünteti a 4. számú mellékletben a 100 m2 feletti árusító terület fölötti (minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után) kedvezményt.

A környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet egyebek mellett módosította az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) szakhatóságokra vonatkozó egyes rendelkezéseit is.