Előfizetés
Az építési munkaterület visszaadása: a használatbavételi engedély feltétele
Közzétéve: 2013.05.27. 21:20 | Utolsó frissítés: 2015.06.08. 17:50
Magyar Közlöny: 2013. évi 61. szám
Érintett jogszabály: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. április 19.
A lánctartozás megakadályozását elősegítő intézkedésekről szóló 1593/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 3. pontja arra kérte fel a belügyminisztert, valamint a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy dolgozzanak ki olyan javaslatot, amely az építési munkaterület építtető birtokába adásának korlátozásával elősegítheti a vállalkozó jogos követelésének kiegyenlítését. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben található egyes módosítások ezen célt próbálják megvalósítani.
I.4.1. Az építési munkaterület fogalma
A lánctartozás megakadályozását elősegítő intézkedésekről szóló 1593/2012. (XII. 17.) Korm. határozattal a Kormány felhívta a belügyminisztert és a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a tartozási lánc elleni fellépés egyik lehetséges eszközeként
a) vizsgálják meg az építési szerződések teljesítéséhez kapcsolódó munkaterület birtokba adásának feltételeit, korlátozását vagy kizárását, valamint a birtoklás tartalmát, és korlátozását,
b) dolgozzanak ki olyan javaslatot, amely az építési munkaterület építtető birtokába adásának korlátozásával elősegítheti a vállalkozó jogos követelésének kiegyenlítését.
A Kormány első lépésként módosította az építési munkaterület fogalmát. Az építési munkaterületnek minősül
a) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének az építtető által a fővállalkozó kivitelezőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező által az alvállalkozónak átadott helye;
b) a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. § a) pont].
Az építési munkaterület új eleme, hogy a jogszabály rögzíti azt, hogy kitől és ki részére kell megtörténnie a munkaterület átadásának. Az építtető a fővállalkozó kivitelezőnek, a megrendelő vállalkozó kivitelező pedig az alvállalkozónak adja át a munkaterületet.
Az építtető jogszabályi feladatai között a birtokbaadási eljárás helyett már az építési munkaterület átadás-átvételi eljárásában való részvétel szerepel [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. § (2) bek. f) pont]. A birtokbaadási eljárás szabályozásának megszüntetése miatt a teljesítésigazolás kiállítására és a fővállalkozó kivitelező által számlázható összeg meghatározására már kizárólag a fővállalkozói teljesítési értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb tizenöt munkanapon belül kerülhet sor (2013. április 19-e előtt a birtokbaadási eljárás lezárása is lehetett a kezdő időpont) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. § (2) bek. i) pont].
I.4.2. Használatbavételi engedély feltétele: az építési munkaterület visszaadása
A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor adhatja be, az építési engedély hatályossága alatt - a használatbavétel előtt - az építésügyi hatósághoz. A 2013. április 19-ét követően hatályos rendelkezés alapján a használatbavételi engedély iránti kérelem új feltétele lett az is, hogy az építési munkaterületet az építtető részére, építési naplóban igazoltan átadták [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (4) bek.]. Ez azt jelenti, hogy ameddig a vállalkozó igazolhatóan vissza nem adja a munkaterületet, addig az építtető nem is adhatja be a használatbavételi engedély iránti kérelmét. Ezzel a megoldással szeretné a jogalkotó inspirálni arra az építtetőt, hogy minél előbb kifizesse a vállalkozót, vagy állapodjanak meg a fennmaradó tartozásról.
A munkaterület átadásával kapcsolatos további új rendelkezések 2013. július 1-jével és október 1-jével lépnek hatályba, ezeket a későbbiek során fogjuk ismertetni.
