Az építésügyi igazgatási feladatok 2013. márciusi átszervezése és az „új” hatóságok működésének megkezdése után már meg is jelentek olyan jogszabálymódosítások, amelyek az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) és a Településrendezési kódex (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) alapján lefolytatott egy-egy lényeges eljáráshoz köthető új szabályokat állapítanak meg. Remélhetőleg megszűnnek azok az esetek, amikor a használatbavételi engedély után még hatósági bizonyítványt is be kellett szerezni az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez.

Az Illetéktörvény módosítását követően nem alakult ki egységes joggyakorlat az építésügyi hatósági eljárásokban kiállított hatósági bizonyítványok illetékével kapcsolatosan. A Miniszterelnökség egyeztetett a Nemzetgazdasági Minisztériummal, és az egyeztetés eredményéképpen megszületett tájékoztató alapján módosítani kellett az Építésijog.hu tájékoztatóját is. A jogalkotói értelmezésre tekintettel az alábbiakban - áttekintő táblázat segítségével - közzétesszük az alkalmazandó illeték mértékeket. Indokoltnak tartottuk a használatbavételi eljárás illetékének áttekintését is.

A kulturális örökség védelmével összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 306/2016. (X. 13.) Korm. rendelet több jogszabályt is módosított az örökségvédelmi témakörben, így az építésüggyel kapcsolatos jogszabályokban is szükséges volt a változtatások átvezetése. A pontosítások mellett lényeges változásokat is láthatunk az egyes építésügyi hatósági eljárásokban is, így például műemlékek esetében is használatbavétel tudomásulvételi eljárást kell a jövőben lefolytatni.

Gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy ma az építkezések csekély száma az, amely teljesen a záradékolt és engedélyezett terveknek megfelelően történik. Az építésügyi hatóságok a legtöbb esetben különböző mértékű és fajsúlyú eltéréseket tapasztalnak a hatósági eljárások során. Ezért is lényeges változás, hogy 2016. január 1. napjától a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) már szigorúbban szabályozza a megvalósulási dokumentáció készítésének eseteit.

A 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdésének való megfelelés miatt ismételten módosította a Kormány a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet. A jelenlegi módosítások az Európai Unió által is preferált környezettudatos energiagazdálkodás révén az energiahatékony épületek számának növelését (majd kizárólag ilyen épületek létesítését kötelezővé tevő) célzó szabályozások, melyek a jelenleginél sokkal komolyabb, hatékonyabb előírások, az energiahatékonyabb épületek építését, illetve megvalósításuk hatósági ellenőrzését, számonkérését tekintve.

Azt minden építtető tudta, hogy a felelős műszaki vezető nyilatkozata nélkül nem kaphat használatbavételi engedélyt. Ha a felelős műszaki vezető nem volt fellelhető, vagy megtagadta a nyilatkozat kiadását, akkor – a nem egyöntetű hatósági gyakorlat szerint – építésügyi műszaki szakértő is megtehette a nyilatkozatot. 2015. április 1. napjától könnyebbé válik az építkezés lezárásának dokumentálása, és az építtetőknek, kivitelezőknek már nem kell a nyilatkozat megtétele érdekében „üldözniük” a felelős műszaki vezetőt. Az már más kérdés, hogy a könnyítés milyen hatással lesz a kivitelezés során viselt felelősségre.

A gyakorlati alkalmazhatóság érdekében az Eljárási kódex minden pontján módosult annak az igazolása, hogy a munkaterületet az építtető részére visszaadták. A 2014. március 15. napjától hatályos másik rendelkezés szerint az építtető kérelmére a használatbavétel tudomásulvételről írásban is tudomást szerezhet.

A kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával, építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának megszüntetésével, megelőzésével összefüggő kivételes építési követelményeket, engedélyezési, tudomásulvételi és kötelezési eljárási szabályokat, a tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivételes tervellenőrzési, tervpályázati és tervtanácsi szabályokat, továbbá az építőipari kivitelezési tevékenység eltérő szabályait a kormány külön rendeletben határozza meg [1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (1) bek. 10. pont].

Magyar Közlöny: 2013. évi 61. szám Érintett jogszabály: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. április 19. A lánctartozás megakadályozását elősegítő intézkedésekről szóló 1593/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 3. pontja arra kérte fel a belügyminisztert, valamint a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy dolgozzanak ki olyan javaslatot, amely az építési munkaterület építtető birtokába adásának korlátozásával elősegítheti a vállalkozó jogos követelésének kiegyenlítését. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben található egyes módosítások ezen célt próbálják megvalósítani. I.4.1. Az építési munkaterület fogalma A lánctartozás megakadályozását elősegítő intézkedésekről szóló 1593/2012. (XII. 17.) Korm. határozattal a Kormány felhívta a belügyminisztert és a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a tartozási lánc elleni fellépés egyik lehetséges eszközeként a) vizsgálják meg az építési szerződések teljesítéséhez kapcsolódó munkaterület birtokba adásának feltételeit, korlátozását vagy kizárását, valamint a birtoklás tartalmát, és korlátozását, b) dolgozzanak ki olyan javaslatot, amely az építési munkaterület építtető birtokába adásának korlátozásával elősegítheti a vállalkozó jogos követelésének kiegyenlítését. A Kormány első lépésként módosította az építési munkaterület fogalmát. Az építési munkaterületnek minősül a) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének az építtető által a fővállalkozó kivitelezőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező által az alvállalkozónak átadott helye; b) a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. § a) pont]. Az építési munkaterület új eleme, hogy a jogszabály rögzíti azt, hogy kitől és ki részére kell megtörténnie a munkaterület átadásának. Az építtető a fővállalkozó kivitelezőnek, a megrendelő vállalkozó kivitelező pedig az alvállalkozónak adja át a munkaterületet. Az építtető jogszabályi feladatai között a birtokbaadási eljárás helyett már az építési munkaterület átadás-átvételi eljárásában való részvétel szerepel [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. § (2) bek. f) pont]. A birtokbaadási eljárás szabályozásának megszüntetése miatt a teljesítésigazolás kiállítására és a fővállalkozó kivitelező által számlázható összeg meghatározására már kizárólag a fővállalkozói teljesítési értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb tizenöt munkanapon belül kerülhet sor (2013. április 19-e előtt a birtokbaadási eljárás lezárása is lehetett a kezdő időpont) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. § (2) bek. i) pont]. I.4.2. Használatbavételi engedély feltétele: az építési munkaterület visszaadása A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor adhatja be, az építési engedély hatályossága alatt - a használatbavétel előtt - az építésügyi hatósághoz. A 2013. április 19-ét követően hatályos rendelkezés alapján a használatbavételi engedély iránti kérelem új feltétele lett az is, hogy az építési munkaterületet az építtető részére, építési naplóban igazoltan átadták [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (4) bek.]. Ez azt jelenti, hogy ameddig a vállalkozó igazolhatóan vissza nem adja a munkaterületet, addig az építtető nem is adhatja be a használatbavételi engedély iránti kérelmét. Ezzel a megoldással szeretné a jogalkotó inspirálni arra az építtetőt, hogy minél előbb kifizesse a vállalkozót, vagy állapodjanak meg a fennmaradó tartozásról. A munkaterület átadásával kapcsolatos további új rendelkezések 2013. július 1-jével és október 1-jével lépnek hatályba, ezeket a későbbiek során fogjuk ismertetni.