A használatbavétel tudomásulvétele iránti eljárás új szabályai

A gyakorlati alkalmazhatóság érdekében az Eljárási kódex minden pontján módosult annak az igazolása, hogy a munkaterületet az építtető részére visszaadták. A 2014. március 15. napjától hatályos másik rendelkezés szerint az építtető kérelmére a használatbavétel tudomásulvételről írásban is tudomást szerezhet.

Magyar Közlöny: 2014. évi 34. szám
Érintett jogszabály: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Módosította: 62/2014. (III.6.) Korm. rendelet
Hatályos: 2014. március 15.

1.
A munkaterület visszaadásáról nem szükséges külön jegyzőkönyv

Az e-építési naplóban nincs technikai lehetőség arra, hogy a munkaterület visszaadásáról külön jegyzőkönyvet csatoljanak a felek. Az építési munkaterület átadását (vagyis visszaadását) az e-építési naplóban eseti bejegyzéssel lehet rögzíteni. Ezzel ellentétesen az Eljárási kódex az építtető részére történő átadásról külön jegyzőkönyvet írt elő, amelyet az e-építési naplóhoz kellett csatolni.

A 2014. március 15-étől hatályos pontosítás alapján már nem szükséges külön jegyzőkönyv az építési munkaterület visszaadásáról, elegendő, ha ennek tényét az építési naplóban rögzítették [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 40. § (3) bek.; 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) bek. 12. pont]. Jelenleg a használatbavételi engedély és a használatbavételi tudomásulvétel iránti kérelemhez is a külön jegyzőkönyv helyett az építési naplóban történő bejegyzéssel igazolható az építési munkaterület visszaadása az építtető részére.

A jogszabályban az is egyértelmű lett, hogy az építésügyi hatóság az igazolást nem hiánypótlás keretében kéri be. Ha hiánypótlási felhívást bocsátana ki a hatóság, az azt is jelenteni, hogy a hiánypótlás teljesítésének elmulasztása esetében az engedély (tudomásulvétel) iránti kérelmet el kellene utasítani, az építési munkaterület visszaadásának hiánya csak ideiglenesen akadályozza a használatbavételi engedély kiadását vagy használatbavétel tudomásulvételét [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 40. § (4a) bek.].

2.
Írásban is kérhető a hallgatás igazolása

A hatóság a használatbavétel tudomásulvételről 2014. március 15. napjáig nem hozott írásbeli döntést, az épület használatbavételre alkalmasságát az építtető – közvetetten – az ingatlan-nyilvántartásban történő feltüntetéssel tudta csak igazolni. Ha ugyanis a hatóság a használatbavétel tudomásulvételéről nem határozott, akkor értelemszerűen a földhivatalt sem kereste meg, és így az épület sem jelent meg a térképen. Az építtető úgy tudta csak igazolni, hogy az építésügyi hatóság hallgatással – külön határozat nélkül – tudomásul vette az épület használatbavételét, hogy erről hatósági bizonyítványt kért.

2014. március 15-étől az építtető a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelmében igényelheti, hogy az építésügyi hatóság a tudomásulvételt foglalja írásba [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 54. § (1b) bek.]. A hallgatás írásba foglalásának formátuma még kérdéses, mivel a Ket. olyan döntést, hogy „írásba foglalás” nem ismer. Valószínűleg a gyakorlatban úgy tudják majd áthidalni ezt a kérdést a hatóságok, hogy az írásba foglalás iránti kérelmet hatósági bizonyítvány iránti kérelemnek tekintik. Az építésügyi hatóság így a hallgatással egyidejűleg ki tudja állítani a hatósági bizonyítványt a használatbavétel tudomásulvételéről. A másik megoldás az lehet, hogy ahol még kötelezést kell kiadni (pl. OÉNY feltöltés elmaradása), ott az írásbeliségre irányuló kérelem alapján beírható a határozatba a tudomásulvétel ténye is.

Ha a hallgatással egyidejűleg - a határidő megjelölésével - az esetlegesen hiányzó munkálatok elvégzésére is kötelezni kell az építtetőt, akkor az írásba foglalt tudomásulvétel lehet a kötelezést tartalmazó határozat része is. Ebben az esetben nincs szükség külön hatósági bizonyítványra.

3.
A hallgatással történő használatbavétel tudomásulvétel határidejének pontosítása

Az Eljárási kódex nem rögzítette, hogy a hallgatással történő tudomásulvétel az eljárás megindítását követően mikor történik meg, ha a jogszabályi feltételek maradéktalanul teljesültek. 2014. március 15-étől a jogszabály tartalmazza, hogy a hallgatással történő tudomásul vétel – ha a kérelem minden szükséges elemet tartalmaz – 15 nap elteltével születik meg. Ez azt jelenti, hogy a 16. napon már megtörténhet a használatbavétel.

Az építésügyi hatóság tehát jelenleg a kérelem alapján háromféle tartalmú döntést hozhat:
a) tíz napon belül a használatbavétel tudomásulvételét megtagadja és az építmény, építményrész használatát megtiltja,
b) a használatbavételt hallgatással tudomásul veszi,
ba) tizenöt nap elteltével, ha a jogszabályi feltételek teljesültek,
bb) az építési munkaterület visszaadásának – építési naplóban történő – igazolását követő öt nap elteltét követően, ha a jogszabályi feltételek közül kizárólag ez nem állt rendelkezésre,
bc) hatvan nap elteltét követően, ha a jogszabályi feltételek közül kizárólag az építési munkaterület építtetőnek történő visszaadása az építési naplóban igazoltan nem történt meg,
c) a tudomásulvétel mellett egyidejűleg határidő megjelölésével az esetlegesen hiányzó munkálatok elvégzésére kötelezi az építtetőt [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 54. § (7) bek., 54. § (7b) bek., 54. § (7c) bek.; 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) bek. 16. pont].

Ha az építési naplóban a munkaterület visszaadásának igazolása 60 nap elteltével sem áll rendelkezésre, de a használatbavétel egyéb jogszabályi feltételei teljesültek, a hatvanadik nap leteltével az építésügyi hatóság a használatbavételt hallgatással tudomásul veszi [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 54. § (7b) bek.]. Arra nincs jogszabályi előírás, hogy a hatvanadik napot követően milyen határidőn belül következik be a hallgatással meghozott tudomásulvétel. Az általános tíz napos határidőt figyelembe véve a tudomásulvétel valószínűleg a hetvenedik napon következik be. Ha azt vesszük alapul, hogy a hallgatás automatikusan történik, akkor a 61. napon már biztosan használatba vehető az épület. Ennek azért is van jelentősége, mert – erre irányuló kérelem esetében – a hallgatást írásba is kell foglalni, amelyre a hallgatással történő tudomásulvétellel egyidejűleg kell sort keríteni.

Ha a hatóság hatvan nap hallgatás után, hallgatással tudomásul veszi a használatbavételt az építési munkaterület visszaadásának hiányában is, talán érdemes lenne ezt a szabályt eltörölni, és a hatóság hallgatására a normál határidőben lehetőséget biztosítani. Ha a jogszabály a feleknek akar 60 napot adni az esetleges egyeztetések lefolytatására, akkor azt is szabályozni kellene, hogy az építtető korábban is használatba vehesse az ingatlant, ha a megegyezés közte és a kivitelező között kizárt.