05.3. A tervezési szerződés
Szerző: 
Dr. Jámbor Attila
Utolsó frissítés: 2022.02.02. 12:13
Közzétéve: 2008.09.09. 18:36
A megfelelő tervek elkészíttetéséhez (elkészítéséhez) megfelelő szerződés szükséges, olyan, amely lehetőség szerint mindkét fél számára megfelelő garanciákat biztosít. A tervezési szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) – a vállalkozási szerződés szabályai között és a tervezési szerződést külön is nevesítve –, a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet), és az Építési törvény (Étv.) határozza meg. Ezek a szabályok egészültek ki 2013. augusztus 1. napjától a Szakmagyakorlási rendeletben (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) található előírásokkal.
1. A tervezési szerződés
Fogalma: Tervezési szerződés alapján a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles.
Alanyai: Megrendelő (Építtető vagy a Megrendelő vállalkozó kivitelező) – Vállalkozó (Tervező)
Tárgya: tervezőmunka (a régi Ptk. szerint műszaki-gazdasági tervező munka)
Alakszerűség: 2008. szeptember 1-je óta kizárólag írásban köthető
Ellenszolgáltatás megnevezése: vállalkozói díj (tervezési díj, tervezői díj) (1959. évi IV. tv. 408. §) [2013. évi V. tv. 6:251. §].
A Kivitelezési kódexben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a vállalkozási (és tervezési) és az Étv.-nek a tervezési szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadóak [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (3) bek.]. Ezen jogszabályokat meghaladóan még a Szakmagyakorlási rendelet tartalmaz fontos előírásokat a tervezési szerződésre.
Az Építésijog.hu által összeállított szerződésminta ide kattintva érhető el: 05.3.1. TERVEZÉSI ÉS TERVEZŐI MŰVEZETÉSI SZERZŐDÉS - MINTA
Az Építésijog.hu által összeállított EGYSZERŰ BEJELENTÉSSEL LÉTESÍTHETŐ LAKÓÉPÜLETRE VONATKOZÓ TERVEZÉSI ÉS TERVEZŐI MŰVEZETÉSI SZERZŐDÉS mintájához kapcsolódó Útmutató ide kattintva érhető el.
A Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) 2014. március 15. napjától váltotta fel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt (régi Ptk.) - lásd még: Milyen szerződésekre kell az új Ptk-t alkalmazni? Fontos tudni, hogy a 2014. március 15-e előtti szerződések teljesítése során a régi Ptk. alkalmazandó, illetve sok minta még a régi Ptk. szövegét veszi alapul. Az összehasonlíthatóság érdekében az alábbi cikkben a régi Ptk. és a Ptk. rendelkezéseit is bemutatjuk.
2. A tervezési szerződés tartalmi és formai követelményei
Fontos tudni, hogy az engedélyezési és a kivitelezési dokumentáció elkészítésére vonatkozó szerződésekre a jogszabályok részben eltérő rendelkezéseket tartalmaznak.
2.1. Engedélyezési és kivitelezési dokumentáció készítésére vonatkozó szerződés
Az Építési törvény és a Kivitelezési kódex alapján valamennyi építészeti-műszaki tervezési szerződést csak írásban lehet érvényesen megkötni[1] [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (1) bek.].
A Szakmagyakorlási rendelet rögzíti, hogy az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződésnek a Ptk. és az Étv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell:
a) a teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is,
b) a tervezési díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét,
c) az esetleges szakmai biztosíték kikötését[2] [3] [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 15. § (9) bek.].
A szakmai biztosíték olyan felelősségbiztosítás, egyéb garancia vagy biztosíték, amely
a) valamely biztosítóval,
b) hitelintézettel vagy
c) egyéb szakmai biztosítást nyújtó szervezettel
kötött szerződés vagy más jogviszony alapján a szolgáltatónak (jelen esetben a tervezőnek) a szolgáltatási tevékenységével (a tervezési szerződéssel) összefüggően a szolgáltatás igénybe vevőjének (a megrendelőnek) vagy adott esetben más személynek okozott károkért való felelősségéből eredő követelések fedezetére szolgál [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 2. § 9. pont][4].
2.2. A kivitelezési dokumentáció készítésére vonatkozó szerződés egyéb elemei
Az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges kivitelezési dokumentáció készítésére irányuló tervezési szerződés tartalmi elemeire a Kivitelezési kódex részletesebb előírásokat is tartalmaz [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (2) bek. b)-c) pont].
A Kivitelezési kódex – megismételve a Szakmagyakorlási rendeletet – előírja a teljesítési határidő (figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is), és a tervezői díj szerepeltetését a szerződésben[5]. A Kivitelezési kódex szerint a kivitelezési tervdokumentációra vonatkozó szerződésben a szerződés tárgyát a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezésével, és a dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával kell körülírni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (2) bek.].
Ezen túlmenően az Építési törvény szerint kötelező valamennyi tervezési szerződésben rögzíteni, hogy a tervező milyen esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt (altervezőt) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 32/A. §].
2009. október 1-jét követően a kivitelezési dokumentációra irányuló szerződésben rögzíteni kell a készítendő kivitelezési dokumentáció példányszámát és annak elektronikus formában is történő átadási kötelezettségét is[6]. Az véleményem szerint nem egyértelmű a jogszabályból, hogy egyszerűen bele kell írni a szerződésbe ezen kötelezettségeket, vagy a felek dönthetik el, hogy van-e a tervezőnek ilyen jellegű kötelezettsége.
A Kivitelezési kódex szerinti a tervezési szerződésben rögzíteni kell még:
a) - a vállalkozási díj (tervezési díj) összege mellett - az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét,
b) a tervellenőr nyilatkozata alapján a terv átdolgozásának kötelezettségét [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (2) bek.].
3. A tervezési program: a tervezési szerződés melléklete
A tervezési programra vonatkozó előírásokat itt megismerheti.
4. Mit kell tartalmaznia a tervezői díjnak?
A vállalkozói díjhoz hasonlóan – a felek közötti vita elkerülése érdekében – jogszabályban megtalálhatjuk azt is, hogy a tervezői díj milyen tételeket tartalmaz. A Szakmagyakorlási rendelet alapján a tervezési díj magában foglalja
a) a közvetlen költségek, ennek keretében
aa) a számított munkadíj,
ab) az esetlegesen a szerzői joggal kapcsolatosan felmerülő személyi és vagyoni jogok értéke[7],
b) a közvetett költségek, ennek keretében a működési költség, anyagjellegű ráfordítás,
c) az értékcsökkenési leírás,
d) az egyéb ráfordítások,
e) a tervezett nyereség
együttes összegét [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 18. §].
A jogszabály közvetlen költségek között szerepeltett a szakági tervező, alvállalkozó tervező tervezési díját is, azonban ez nem minden tervezési szerződés esetében áll fenn, ezért 2014. márciusától ki is került a Szakmagyakorlási kódexből ez a kötelező előírás [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 18. § ab) pont; 62/2014. (III. 6.) Korm. rend. 48. § b) pont].
Az értékcsökkenési leírás mint a tervezői díj összegénél kötelezően figyelembe vett tétel véleményem szerint egyértelműen nem határozható meg.
5. Mikor szerződésszerű egy terv?
A Ptk. – figyelemmel a korábbi bírói gyakorlatra – már rögzíti, hogy a tervdokumentációnak
a) műszakilag kivitelezhető megoldásokat kell tartalmaznia,
b) gazdaságos megoldásokat kell tartalmaznia,
c) célszerű megoldásokat kell tartalmaznia
d) alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető igényeinek kielégítésére,
e) alkalmasnak kell lennie a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére [2013. évi V. tv. 6:251. § (2) bek.].
A 1/2014. számú PJE határozat alapján a Kúria az új Ptk.-tól függetlenül a régi Ptk., illetve más, hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján elbírálandó ügyekre nézve is hatályon kívül helyezte, illetve meghaladottnak tekintette a GKT 65/1973. számú állásfoglalást.
A GKT 65/1973. számú állásfoglalás szerint az elkészített terveknek - a szerződésben rögzítetteken túl - az alábbi feltételeknek is meg kellett felelniük ahhoz, hogy szerződésszerű teljesítésnek minősüljön:
- műszaki követelmények,
- hatósági előírások (pl. nem megfelelő, ha a terv hibája miatt a hatóság jogerősen megtagadja az engedély kiadását),
- esztétikai követelmények (környezetbe illeszkedés),
- a gazdaságos kivitelezés követelménye,
- a műemlék helyreállítása esetében az ilyen építkezéshez szükséges külön engedély kiadásának feltételei (GKT 65/1973. szám).
A felek a szerződésben úgy is megállapodhatnak, hogy a tervező a terveket – a kivitelezéshez igazodva – fokozatosan készíti el[8].
A Kivitelezési kódex tartalmazza, hogy a tervező az építményekkel szemben támasztott általános követelmények mellett felelős az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért is [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (7) bek.].
A tervező a kivitelezési tervek készítése során a tervezési programban vagy az építési engedélyezési építészeti-műszaki dokumentációban meghatározott elvárt műszaki teljesítményeket - az építtető egyetértése mellett - legalább az elvárt teljesítményadatokkal rendelkező építési termékek kiválasztásával teljesíti [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (10) bek.]. 2013. január 1-jétől jogszabály szerinti tervezői jogosultság, hogy ha a tervezési program vagy az építési engedélyezési építészeti-műszaki dokumentáció nem vagy nem teljes körűen tartalmaz információt az alkalmazandó építési termékek elvárt műszaki teljesítményére vagy azok nem felelnek meg a szabványokban vagy jogszabályokban foglalt követelményeknek, a kivitelezési terveket készítő tervező az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése érdekében módosíthatja az elvárt teljesítményadatokat [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (11) bek.].
Lényeges, hogy a tervező a jogerős építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt köteles készíteni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (4) bek.; 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (5) bek. dc) pont]. Ez azt is jelenti, hogy önmagában az eltérés - akkor is, ha az eltérésre a jogszabály lehetőséget biztosít - szerződésszegésnek minősülhet a tervező részéről.
6. Kinek kell átadni a kivitelezési dokumentációt?
A kivitelezési tervdokumentációt a tervező, szerződésben meghatározottak szerint felhasználás céljából a vele szerződő fél birtokába köteles adni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (8) bek.][9]. Az építtető, illetve erre irányuló megállapodás esetén a fővállalkozó kivitelező is köthet tervezési szerződést[10] a jogosultsággal rendelkező tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (1) bek.].
7. Mire használhatja a megrendelő a terveket?
A terv a tervező szellemi alkotása, amellyel ő rendelkezhet. A megrendelő a tervet csak a szerződésben meghatározott célra és esetben használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja[11].
A tervek felhasználhatóságára a szerzői jogi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
8. Kötelező fizetési határidő
Az Építési törvény a tervező díja esedékességét a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg határozta meg, azzal az eltéréssel, hogy a felek megállapodhatnak más időpontban is. A gyakorlatban a felek általában nem használják az egyidejű fizetés lehetőségét, és a megrendelők utólag fizetnek (ha fizetnek) [1997. évi LXXVIII. tv. 32/A. § c) pont][12].
A Szakmagyakorlási rendelet rögzíti, hogy a 2013. évi XXXIV. törvény által meghatározott esetekben az építészeti-műszaki tervezési szerződéses felek is fordulhatnak a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (TSZSZ) [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 17. § (2) bek.].
9. Szerzői jogi kérdések
A szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások (tervek) tekintetében a régi Ptk. az alábbi rendelkezéseket tartalmazta:
a) ha a megrendelő a rendelkezés jogát kiköti, a tervező a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a tervvel a megrendelő szabadon rendelkezik;
b) ha a megrendelő a rendelkezés jogát nem köti ki, a tervet csak saját üzemi tevékenysége körében (vagyis a saját épülete engedélyezéséhez, kivitelezéséhez) használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a vállalkozó szabadon rendelkezik (1959. évi IV. tv. 410. § (5) bekezdése, 412. § (3) bekezdés).
A fenti előírásokat a Ptk. már nem tartalmazza, de javasolt a tervezési szerződésben ezekre a rendelkezésekre kitérni.
A tervezési szerződésben rögzítendő rendelkezések megfogalmazásához az alábbi szakkönyv ad nagyon jó segítséget (a könyv bemutatása itt elérhető):
10. A kellékszavatosság speciális szabályai
A tervező is felelősséggel tartozik azért, hogy a tervei megfeleljenek a szerződésnek és egyéb követelményeknek. A hibás teljesítés esetében a megrendelő szavatossági jogokat (kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás) érvényesíthet a tervezővel szemben.
A régi Ptk. szerint kialakult bírói gyakorlat alapján az építési tervdokumentáció oszthatatlan szolgáltatásnak minősült, ezért a tervező a hiányos tervszolgáltatás esetén – a részteljesítésben való megállapodás hiányában – tervezési díjat nem követelhetett (1959. évi IV. tv. 317. §, 409. §) – lásd: BH1984. 281.
A Ptk. nem határozza meg a tervezést oszthatatlan szolgáltatásnak, ezt a felekre bízza. A tervezési szerződésben ezért célszerű rögzíteni, hogy van-e a tervezésnek olyan fázisa, amelynek teljesítése esetében jár a tervezőnek díjazás akkor is, ha nincs befejezve a munka (például nem készül el az engedélyezési és/vagy a kivitelezési dokumentáció).
A tervezési szerződés esetében az egyéb szolgáltatásokhoz képest annyiban különböznek a szavatossági előírások, hogy nem mindig a tervek átadásától kell számítani a szavatossági idő kezdetét.
A régi Ptk. szerint (vagyis a 2014. március 14. napjáig megkötött tervezési szerződések tekintetében), ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három éven belül megkezdődött, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági jogok elévülési idejének kezdete a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontja.
Ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három év után kezdődik meg, a felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó a tervet felülvizsgálja és nyilatkozik a terv kivitelezésre való alkalmasságáról vagy megváltoztatásának szükségességéről, illetve a tervet áttervezi, a megrendelő pedig díjat fizet (korszerűségi felülvizsgálat). Jogszabály a korszerűségi felülvizsgálatot kötelezővé teheti.
Ha a korszerűségi felülvizsgálat esetén a terv alkalmassá nyilvánításától vagy az áttervezett terv szolgáltatásától számított három éven belül a kivitelezés megkezdődik, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági igények elévülési idejének kezdetét a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontjától kell számítani (1959. évi IV. tv. 410. §, 370. §).
Főszabály szerint a szerződésszegésért való felelősség nem zárható ki és nem korlátozható, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti. A tervezési szerződések esetében a felek a szerződésben érvényesen kiköthetik a kártérítési felelősség korlátozását, de csak akkor, ha a vállalkozó hazai viszonylatban nem ismert vagy nem alkalmazott műszaki-gazdasági megoldást tartalmazó terv készítését vállalja (1959. évi IV. tv. 409. §).
A Ptk. alapján a terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók [2013. évi V. tv. 6:251. § (3) bek.].
Látható, hogy a Ptk. már nem határoz meg a kivitelezésre megkezdési határidőt az igényérvényesítés feltételeként. Erre tekintettel a korszerűségi felülvizsgálat sincs szabályozva, de célszerű erre vonatkozóan a tervezési szerződésben kikötéseket rögzíteni.
11. A jogszavatosság speciális szabályai
Anélkül, hogy a tervező a szerződésben vállalná, szavatol azért is, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv kivitelezését akadályozza vagy korlátozza. Ez azokra az esetekre vonatkozik, ha valaki például nem saját munkáját, hanem más terveit adja át a megrendelőnek.
A régi Ptk. alapján erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni, vagyis
- ha a terv felhasználása kizárt: a megrendelő megfelelő határidő kitűzésével felhívhatja arra a tervezőt, hogy az akadályokat hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot; ha a határidő eredménytelenül telt el vagy a tervező ad megfelelő biztosítékot, a megrendelő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet;
- ha a terv korlátozottan használható fel: a megrendelő megfelelő határidő kitűzésével felhívhatja a tervezőt arra, hogy tehermentesítse a tervet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges tervezési díj megfizetését, de meghatározott feltételek mellett a szerződéstől is elállhat, és kártérítést követelhet, vagy követelheti a tervezési díj megfelelő csökkentését (1959. évi IV. tv. 410. §, 370. §).
A Ptk. már a tervezési szerződés szabályainál rögzíti, hogy a tervező jogszavatossággal tartozik azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv felhasználását akadályozza vagy korlátozza [2013. évi V. tv. 6:251. § (4) bek.]. A Ptk. szerinti jogszavatosság rendelkezéseit lásd ide kattintva.
[1] A 2007. évi Kivitelezési kódex hatálybalépése előtt szóban is lehetett tervezési szerződést kötni. A 2007. évi Kivitelezési kódex alapján még csak azokat a szerződéseket kellett kötelező írásban megkötni – és így csak azon megállapodások érvényességi feltétele volt az írásbeliség –, amelyek építésügyi hatósági engedélyhez kötött építményeket, építési tevékenységeket érintettek. Az Építési törvény 2008. szeptember 1-jét követően írta elő valamennyi tervezési szerződésre az írásbeli alakot.
[2] A jogszabály azon megfogalmazása, hogy az esetleges szakmai biztosítékokat is szerepeltetni kell a szerződésben, az ténylegesen nem jelent kötelező előírást. Ha esetleg a felek kikötnek szakmai biztosítékot, akkor azt úgyis szerepeltetik a szerződésben. Ha szakmai biztosítékról nincs megállapodás, akkor az a szerződésbe se fog belekerülni. A szakmai biztosíték akkor lenne kötelező, ha a jogszabályban nem szerepelne az „esetleges” szó.
[3] A Szakmagyakorlási rendelet tervezet, még kötelező elemként tartalmazta azt a kikötést, hogy az építészeti-műszaki tervező akkor adja át az építtetőnek a tervdokumentumokat, ha a tervezési díj előzőleg letétbe került, ellenkező esetben a tervező elállhat a szerződéstől. A másik kimaradó kötelező rendelkezés arról szólt, hogy az építtető fizetési teljesítési kötelezettségének a határideje az építészeti-műszaki tervező teljesítésétől számított 30. napot nem haladhatja meg. A fizetési határidőre vonatkozó rész talán feleslegessé vált a Polgári Törvénykönyv legutóbbi módosítását követően, azonban a díj letétbe helyezési kötelezettségének valószínűleg minden tervező örült volna (bár a letét költségeinek viseléséről nem szólt a tervezet).
[4] A szakmai biztosíték fogalmának használatára 2014. január 1-jétől van lehetőség, mivel a Szakmagyakorlási rendelet ezen része csak ekkortól lépett hatályba. Ennek megfelelően a tervezési szerződésekben a szakmai biztosíték 2013. augusztusa és 2014 között – az erre vonatkozó jogszabályi előírás ellenére – nem tudott megjelenni. Természetesen felelősségbiztosítást vagy bármilyen más, polgári jogi szerződési biztosítékot kiköthettek a felek, ha akartak.
[5] Véleményem szerint elegendő lenne csak a Szakmagyakorlási rendeletben szabályozni a teljesítési határidőt és a tervezői díjat mint kötelező szerződéses elemet, hiszen a jelenlegi formájában ugyanarra két jogszabály ugyanazt az előírást tartalmazza. A két szöveg között az a különbség, hogy a Kivitelezési kódex vállalkozási díjat, a Szakmagyakorlási rendelet tervezői díjat rögzít, azonban a kettő ténylegesen ugyanaz. A tervezői díj is egy vállalkozási díj típus, ezért a tervezőt megillető ellenérték elnevezéseként mindkettő elfogadható.
[6] A tervellenőr mint külön szereplő megszüntetése miatt 2013. január 1-jétől a tervezési szerződésben már nem kell szerepelnie a tervellenőr nyilatkozata alapján a terv átdolgozási kötelezettségének (lásd: a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 93. § f) pontja)
[7] A szerzői joggal kapcsolatosan érdemes lenne pontosan rögzíteni, hogy milyen tételeket tartalmaz a tervezői díj, mivel a felek között éppen ez szokott lenni a legtöbbet vitatott terület. A megrendelő és a tervező gyakran nem tudnak megegyezni abban, hogy a megrendelő milyen szerzői jogokat fizetett ki a tervező részére, és hogy például a megrendelő jogosult-e átdolgozni a tervet az épület átalakítása, bővítése esetében. Az „esetlegesen” szó használatával a szerzői jogok ellenértékét vagy tartalmazza a tervezői díj, vagy nem, a jövőbeni viták elkerülésére ez a megfogalmazás nem alkalmas. Véleményem szerint pontosan meg kellene határozni a jogszabályban, hogy mely szerzői jogok ellenértékét tartalmazza akkor is a tervezői díj, ha ezt nem emelik ki a felek a szerződésben, vagy azt kellene kikötni, hogy a tervezői díj az egyszeri és az adott ingatlanra vonatkozó felhasználáson túl semmilyen más jog ellenértékét nem foglalja magába.
[8] A régi Ptk. ezt a rendelkezést még tartalmazta, a Ptk. már nem, de ez nem jelenti azt, hogy a Felek ebben ne állapodhatnának meg (lásd: 1959. évi IV. tv. 409. § (1) bek.).
[9] 2013. április 19-étől már nem a tervező feladata, hogy biztosítsa a tervellenőr számára a tervek szakaszos rendelkezésre bocsátását (lásd: a 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. § (21) bekezdés b) pontja).
[10] 2014. január 1-jét követően a beruházáslebonyolító már nem jelenik meg a Kivitelezési kódexben, ezért az sem található már a jogszabályban, hogy az építtető megbízásából megkötheti a tervezési szerződést (lásd: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 55. § gd) pont).
[11] A Ptk. a felhasználásra sem tartalmaz rendelkezést. A lábjegyzettel jelzett mondatot a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) 409. § (3) bekezdése rögzítette.
[12] Kedvező rendelkezés volt a tervezők részére, hogy a kivitelezési dokumentációt – a tervezői nyilatkozattal együtt – csak a szerződésben megállapított ellenérték kézhezvételét követően kellett átadniuk a megrendelőnek. Mivel a kifizetés utáni birtokbaadást jogszabály írja elő, így – elméletileg – a felek egyező akarattal sem állapodhattak meg az utólagos fizetésben (lásd: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. § (8) bek.). Ezt a rendelkezést a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 65. §-a szüntette meg 2013. január 1-jei hatállyal.
