A jogalkotó a tervezési szerződés kötelező tartalmi elemeit a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.), a Kivitelezési kódexben (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) és az Építési törvényben (1997. évi LXXVIII. törvény, Étv.) rögzítette. 2013. augusztus 1-jétől a tervezési szerződés tartalmára vonatkozóan már az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) is tartalmaz előírásokat. Az új jogszabály meghatározza azt is, hogy minek kell szerepelnie a tervezési programban, és hogy mit kell tartalmaznia a tervezési díjnak.

A megfelelő tervek elkészítéséhez megfelelő tervezési szerződés szükséges, olyan, amely lehetőség szerint mindkét fél számára megfelelő garanciákat biztosít. A tervezési szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) – a vállalkozási szerződés szabályai között és a tervezési szerződést külön is nevesítve –, a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet), és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) határozza meg. A tervező kötelezettségeit a Szakmagyakorlási kódexben (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) és számos kamarai szabályzatban találhatjuk meg. Minden tervezőnek időt kell fordítania arra, hogy összeállítsa a számára optimális tervezési szerződést, de ezt csak a kötelező jogszabályi és kamarai előírások ismeretében tudja megtenni. A tervezési szerződés összeállításához az Építésijog.hu szerződésmintával és a szerződésminta előírásainak értelmezését tartalmazó Útmutatóval is igyekszik segíteni.