Egy települési önkormányzat ivóvízrendszerének korszerűsítése során kellett terveket készíteni. A megtörtént esetben a megrendelő a tervezővel megkötendő szerződés feltételéül szabta, hogy a tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezzen. Az előírt felelősségbiztosítási limit 50 millió forint / káresemény volt. A tervező rendelkezett felelősségbiztosítással, de a biztosítási szerződésében rögzített káronkénti biztosítási limit mindösszesen 10 millió forint volt, így annak megemelése vált szükségessé. Az esetre arra is jó példa, hogy a káronkénti biztosítási limit összegét is érdemes gondosan, a felmerülhető károk összegére tekintettel meghatározni. A károk megtérülése mind a megrendelő, mind a tervező érdeke.

Tovább bővülnek az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) tevékenységei. A Miniszterelnökség által nyújtott központi költségvetési forrásból vagy európai uniós forrásból megvalósításra kerülő, nettó 100 millió forint becsült értéket meghaladó építési beruházások bizonyos eseteiben a beruházás építési engedélyezési és kivitelezési dokumentációinak tervellenőrzésére, és építési műszaki ellenőrzésre a beruházónak az ÉMI-vel kell szerződnie. A Miniszterelnökséget vezető miniszter felügyeleti körében pedig a beruházást nyomon követi a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatóságának és nyilvános ellenőrzésének céljából.

Egy évvel az után, hogy a tervellenőr feladatai eltűntek az építésügyi jogszabályokból, már ismét megtalálható az elnevezés. 2014. január 1-jétől (kizárólag?) a vezető tervezői címmel végezhető tevékenység lett a tervellenőrzés.

Érdemes tudni, hogy a tervellenőr nem minősül az építkezés külön szereplőjének. Az építkezés 2013. április 19-étől hatályos szereplője a beruházási tanácsadó, akinek egyik feladata szintén a tervezés, és a tanácsadó mérnök elnevezésű szereplőt váltotta fel. A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) határozza meg a tervezőre vonatkozó összeférhetetlenségi előírásokat is. 2014. január 1-jétől kaphatnak a tervezők bizonyos szakmai címeket, így például a kamara vezetői tervezői címet is adhat az arra jogosultnak.

A kihirdetett veszélyhelyzet esetében a kivitelezési szabályok is eltérők az általánosan alkalmazandó rendelkezésekhez képest. A kivitelezésre néhány körülmény vonatkozásában az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelettől eltérő szabályok alkalmazandók.

A tervezőnek az engedélyezési eljárást megelőzően, a hatósági eljárásban, majd a kivitelezés során is fontos szerep jut. A tervezői feladatokat több jogszabály határozza meg, ami nehezíti a tervezői felelősség pontos meghatározását.

A megfelelő tervek elkészítéséhez megfelelő tervezési szerződés szükséges, olyan, amely lehetőség szerint mindkét fél számára megfelelő garanciákat biztosít. A tervezési szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) – a vállalkozási szerződés szabályai között és a tervezési szerződést külön is nevesítve –, a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet), és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) határozza meg. A tervező kötelezettségeit a Szakmagyakorlási kódexben (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) és számos kamarai szabályzatban találhatjuk meg. Minden tervezőnek időt kell fordítania arra, hogy összeállítsa a számára optimális tervezési szerződést, de ezt csak a kötelező jogszabályi és kamarai előírások ismeretében tudja megtenni. A tervezési szerződés összeállításához az Építésijog.hu szerződésmintával és a szerződésminta előírásainak értelmezését tartalmazó Útmutatóval is igyekszik segíteni.