Számos félreértés van a gyakorlatban a tervezési program egyik elemével, a beruházás költségkeretével kapcsolatban. A tapasztalat az, hogy az építész tervező és a beruházó (építtető) azt gondolja, hogy a költségkeret meghatározása kizárólag az építész feladata és felelőssége. További félreértésekre ad okot az, hogy a jogszabályokat nem teljes szövegében és környezetében értelmezik, valamint a fogalmak sem teljesen egyértelműek. Az alábbiakban összefoglaljuk a témát szabályozó előírásokat, valamint egy rövid útmutatót adunk arra, hogy hogyan lehet meghatározni a tervezési programban a beruházás költségkeretét és a költségelemzés módszerét.

A kulturális örökség védelmével összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 306/2016. (X. 13.) Korm. rendelet a tervezési program kötelező elemei közé beemelte a régészeti érintettségre vagy védelemre vonatkozó tájékoztatást.

A megfelelő tervek elkészítéséhez megfelelő tervezési szerződés szükséges, olyan, amely lehetőség szerint mindkét fél számára megfelelő garanciákat biztosít. A tervezési szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) – a vállalkozási szerződés szabályai között és a tervezési szerződést külön is nevesítve –, a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet), és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) határozza meg. A tervező kötelezettségeit a Szakmagyakorlási kódexben (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) és számos kamarai szabályzatban találhatjuk meg. Minden tervezőnek időt kell fordítania arra, hogy összeállítsa a számára optimális tervezési szerződést, de ezt csak a kötelező jogszabályi és kamarai előírások ismeretében tudja megtenni. A tervezési szerződés összeállításához az Építésijog.hu szerződésmintával és a szerződésminta előírásainak értelmezését tartalmazó Útmutatóval is igyekszik segíteni.