05.4.1. Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2018.01.10. 16:35

Közzétéve: 2013.06.01. 10:56

Az engedélyezési eljárás során a dokumentációknak is rendelkezésre kell állniuk, ezért a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg, hogy az építészeti-műszaki dokumentációnak milyen iratokat kell kötelezően tartalmaznia. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások lefolytatásához elengedhetetlen a meghatározott összetételű és műszaki tartalmú, elektronikus formában előállított építészeti-műszaki dokumentáció.

Részletek »

18. Kötelezési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.07.13. 19:59

Közzétéve: 2013.06.01. 09:34

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság 2013. január 1-jétől részletesen szabályozott, és a korábbitól eltérő esetekben is elrendelhet kerítéssel és támfallal kapcsolatos építési tevékenységet az építtetővel, az érintett telek vagy épület tulajdonosával szemben. Az új rendeletben már szerepelnek azok a szempontok is, amelyeket a hatóságoknak a kötelezési eljárásban figyelembe kell venniük, ezáltal az eljárások kiszámíthatóbbá válnak az érintettek részére. Ezt az eljárást nem szabad összekeverni a polgármester által elrendelhető településképi kötelezéssel.

Részletek »

17.1. Az építésfelügyeleti ellenőrzés

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.02.21. 16:00

Közzétéve: 2013.06.01. 09:26

Az építésfelügyeletet hajlamosak vagyunk összekeverni az építésügyi hatósággal, pedig egymástól nagyon eltérő szervekről van szó. Az építésfelügyelet feladatai alapján kaphatná akár a „hatósági műszaki ellenőr” elnevezést is, hiszen az építkezés minőségét ellenőrzi, ezzel az építtető (mint fogyasztó) érdekeit is képviseli a kivitelezővel szemben.

Részletek »

15.6. Az építésügyi bírság

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.01.10. 19:53

Közzétéve: 2013.06.01. 09:15

Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet az építésügy minden szereplőjének érdemes ismernie, hiszen a fennmaradási engedély főszabály szerint csak ezen bírság megfizetése mellett szerezhető meg. Az építésügyi bírság kiszámításának szabályaiban legutóbb 2015. március 12. és 2016. január 1. napján következtek be lényeges változások.

Részletek »

11. Bontási tudomásulvételi eljárás (2013. január 1. - 2016. június 13.)

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.07.14. 09:14

Közzétéve: 2013.06.01. 08:41

A bontási tudomásulvételi eljárás (a korábbi bejelentési eljárást felváltva) a nem engedélyköteles, de az előzetes hatósági kontroll alá tartozó bontási tevékenységeket érinti. 2013-tól az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás. A 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 2016. június 14-i hatállyal megszüntette ezt az eljárási formát, ezért az alábbi tájékoztató a 2016. június 13-ig megindított eljárások szabályait tartalmazza.

Részletek »

09. Használatbavétel-tudomásulvételi eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.10.26. 23:02

Közzétéve: 2013.06.01. 08:35

A használatbavételi engedélyhez kötött tevékenységek köre jelentősen csökkent 2013. január 1-jétől. Főszabály szerint az elkészült épület használatbavételéhez tudomásulvételi eljárást kell lefolytatni. A tudomásulvételhez kapcsolódó részletes eljárási szabályok meghatározására döntően 2013. október 1-jei hatállyal került sor.

Részletek »

04.2.3.1. Az építtető és az ÉTDR. Engedély iránti kérelem

Szerző:  Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2018.02.03. 20:19

Közzétéve: 2013.06.01. 08:04

Az ÉTDR az a felület, amelyet minden építtetőnek meg kell ismernie, ha engedélyezési eljárást kíván indítani. Fontos tudni, hogy 2018. január 1. napjától csak az ÉTDR rendszer használatával, illetve személyesen, elektronikus adathordozón benyújtott elektronikus levelében (az ÉTDR által biztosított elektronikus formanyomtatvány segítségével) lehetséges beadni építésügyi kérelmet. Az alábbiakban összefoglaljuk az engedély iránti kérelem benyújtásának közös szabályait.

Részletek »

03.2. Telekalakítási engedély

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.08.14. 15:39

Közzétéve: 2013.05.30. 18:28

Mielőtt megvásároljuk a telket, nemcsak a környéket, a közlekedési lehetőségeket vagy éppen a szomszédokat kell alaposan feltérképeznünk, hanem azt is, hogy a telekre egyáltalán felépíthető-e a kívánt épület. Ha az adott ingatlan erre nem alkalmas, még lehetőségünk van – ha ezt a körülmények lehetővé teszik – telekalakítási engedéllyel létrehozni a megfelelő területet. A telekalakítási eljárás szabályozása jelentősen módosult 2010. január 1-jétől (hiszen ezt követően a földhivatalok végzik a telekalakítási engedélyre irányuló kérelmet elbírálását), illetve 2013. január 1-jétől.

Részletek »

02.5. Sajátos építményfajták építésügyi hatóságai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.01.09. 21:14

Közzétéve: 2013.05.30. 17:35

A sajátos építményfajták építésügyi hatósági rendszere lényegesen eltér az egyéb építmények engedélyezését és ellenőrzését végző szabályozástól. Főszabály szerint az eljárások ezekben az esetekben is a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet kell alkalmazni, de az egyes építményfajtákra eltérő eljárási szabályok is találhatók.

Részletek »

02.3.3. Településképi kötelezés

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2018.03.18. 21:27

Közzétéve: 2013.05.30. 17:16

A polgármester a településképi bejelentési eljárás során a tervezett tevékenységek vonatkozásában tud döntést hozni. Azon tevékenységekkel szemben, amelyek már megvalósultak, a polgármester – a településrendezési kötelezések keretein belül - az ún. településképi kötelezési eljárást folytathatja le.

Részletek »

02.3.2. Településképi bejelentési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 19:31

Közzétéve: 2013.05.30. 17:11

A településképi bejelentési eljárás nem az engedélyezési eljárásokat megelőzően jelenik meg, hanem az építésügyi hatósági engedélyhez, valamint egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek vonatkozásában biztosít a polgármesternek, illetve a főpolgármesternek eszközt arra, hogy befolyásolhassa a település képét. 2014. március 15-ét követően a műemléket érintő vagy műemléki jelentőségű területen örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység tekintetében már nem lehet településképi bejelentési eljárást lefolytatni.

Részletek »

19. Fellebbezési szabályok az építésügyi hatósági eljárásban

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.11.03. 21:18

Közzétéve: 2013.05.30. 15:57

Az elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági döntéssel szemben az ügyfél fellebbezést terjeszthet elő. Fontos tudni, hogy 2013. január 1-jétől az általános, a Ket. szerinti szabályoktól eltérő számos jelentős módosítás következett be az építésügyi és építésfelügyeleti fellebbezési eljárásra vonatkozó rendelkezésekben. Az alábbiakban az alkalmazandó Ket., az Építési törvény (Étv.) és az Eljárási kódex előírásait egységesen közöljük.

Részletek »

02.3.1. Településképi véleményezési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 19:28

Közzétéve: 2013.04.02. 15:03

A települési önkormányzat polgármestere, illetve a fővárosi önkormányzat főpolgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez. A polgármester a véleményében akár el is utasíthatja a beruházás megvalósítását. A véleményezési eljárás lefolytatásának számos előfeltétele van, és ezek a feltételek a Településképi törvény hatályba lépése miatt módosultak.

Részletek »

13.2. A kivitelezési dokumentáció elkészítésének kötelező esetei (2017-01-01)

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.02.12. 21:01

Közzétéve: 2013.02.16. 12:55

2017. január 1-től tovább folytatódott a kivitelezési dokumentációval kapcsolatos koncepcióváltás. Legfontosabb, hogy megszűnt a kivitelezési dokumentáció készítési kötelezettség három különböző esete. Az alábbi tájékoztatóban a 2017. január 1. napjától hatályos rendelkezések ismerhetők meg.

Részletek »

15. Szabálytalan építési vagy bontási tevékenységek

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.02.13. 15:38

Közzétéve: 2010.08.02. 19:40

Az Építési törvényt módosító 2012. évi CLVII. törvény vállalkozott arra, hogy meghatározza pontosan, hogy mit kell szabálytalan építési tevékenységnek minősíteni. Korábban a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályainál volt meghatározva az engedély nélküli vagy attól eltérő építés jogkövetkezménye, azonban a jogszabályok az építkezés szereplőinek jogosultságával és a tevékenységük minőségével kapcsolatos fogalmi elemeket nem tartalmaztak. A szabálytalan építési tevékenységek fogalmát a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 2016. január 1. napjától az egyszerű bejelentés nélkül vagy ettől eltérő építési tevékenység is jogszerűtlennek minősül.

Részletek »

05.16. A bejelentési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.01.26. 16:40

Közzétéve: 2010.08.02. 19:13

A bejelentési eljárás jól szemlélteti a jogalkotó azon akaratát, hogy a kevésbé jelentős építések esetében az előzetes engedélyezés helyett utólagos kontrollt gyakoroljon a hatóság. A bejelentési eljárás szabályai 2010. május 28-ai hatállyal jelentősen módosultak. Az építtetők bontási, építési vagy használatbavételi bejelentést kötelesek tenni. Az építtetőnek kiemelten fontos érdeke, hogy a bejelentési eljárás szabályait ismerje, hiszen itt előfordulhat, hogy a hatóság olyan építményt bontat le, amiről az építtető úgy gondolta, hogy szabályosan készült el. 2013. január 1-jétől a bejelentési eljárás megszűnt, ezért az alábbiakban a 2012. december 31. napjáig indult eljárások szabályai ismerhetők meg. Nagyon fontos, hogy a jelenleg is hatályos településképi bejelentési eljárás nem azonos a megszüntetett bejelentési eljárással.

Részletek »

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt