02.5. Sajátos építményfajták építésügyi hatóságai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.01.09. 21:14

Közzétéve: 2013.05.30. 17:35

A sajátos építményfajták építésügyi hatósági rendszere lényegesen eltér az egyéb építmények engedélyezését és ellenőrzését végző szabályozástól. Főszabály szerint az eljárások ezekben az esetekben is a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet kell alkalmazni, de az egyes építményfajtákra eltérő eljárási szabályok is találhatók.

Részletek »

02.3.3. Településképi kötelezés

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2018.03.18. 21:27

Közzétéve: 2013.05.30. 17:16

A polgármester a településképi bejelentési eljárás során a tervezett tevékenységek vonatkozásában tud döntést hozni. Azon tevékenységekkel szemben, amelyek már megvalósultak, a polgármester – a településrendezési kötelezések keretein belül - az ún. településképi kötelezési eljárást folytathatja le.

Részletek »

02.3.2. Településképi bejelentési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 19:31

Közzétéve: 2013.05.30. 17:11

A településképi bejelentési eljárás nem az engedélyezési eljárásokat megelőzően jelenik meg, hanem az építésügyi hatósági engedélyhez, valamint egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek vonatkozásában biztosít a polgármesternek, illetve a főpolgármesternek eszközt arra, hogy befolyásolhassa a település képét. 2014. március 15-ét követően a műemléket érintő vagy műemléki jelentőségű területen örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység tekintetében már nem lehet településképi bejelentési eljárást lefolytatni.

Részletek »

19. Fellebbezési szabályok az építésügyi hatósági eljárásban

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.11.03. 21:18

Közzétéve: 2013.05.30. 15:57

Az elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági döntéssel szemben az ügyfél fellebbezést terjeszthet elő. Fontos tudni, hogy 2013. január 1-jétől az általános, a Ket. szerinti szabályoktól eltérő számos jelentős módosítás következett be az építésügyi és építésfelügyeleti fellebbezési eljárásra vonatkozó rendelkezésekben. Az alábbiakban az alkalmazandó Ket., az Építési törvény (Étv.) és az Eljárási kódex előírásait egységesen közöljük.

Részletek »

02.3.1. Településképi véleményezési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 19:28

Közzétéve: 2013.04.02. 15:03

A települési önkormányzat polgármestere, illetve a fővárosi önkormányzat főpolgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez. A polgármester a véleményében akár el is utasíthatja a beruházás megvalósítását. A véleményezési eljárás lefolytatásának számos előfeltétele van, és ezek a feltételek a Településképi törvény hatályba lépése miatt módosultak.

Részletek »

15. Szabálytalan építési vagy bontási tevékenységek

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.02.13. 15:38

Közzétéve: 2010.08.02. 19:40

Az Építési törvényt módosító 2012. évi CLVII. törvény vállalkozott arra, hogy meghatározza pontosan, hogy mit kell szabálytalan építési tevékenységnek minősíteni. Korábban a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályainál volt meghatározva az engedély nélküli vagy attól eltérő építés jogkövetkezménye, azonban a jogszabályok az építkezés szereplőinek jogosultságával és a tevékenységük minőségével kapcsolatos fogalmi elemeket nem tartalmaztak. A szabálytalan építési tevékenységek fogalmát a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 2016. január 1. napjától az egyszerű bejelentés nélkül vagy ettől eltérő építési tevékenység is jogszerűtlennek minősül.

Részletek »

05.16. A bejelentési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.01.26. 16:40

Közzétéve: 2010.08.02. 19:13

A bejelentési eljárás jól szemlélteti a jogalkotó azon akaratát, hogy a kevésbé jelentős építések esetében az előzetes engedélyezés helyett utólagos kontrollt gyakoroljon a hatóság. A bejelentési eljárás szabályai 2010. május 28-ai hatállyal jelentősen módosultak. Az építtetők bontási, építési vagy használatbavételi bejelentést kötelesek tenni. Az építtetőnek kiemelten fontos érdeke, hogy a bejelentési eljárás szabályait ismerje, hiszen itt előfordulhat, hogy a hatóság olyan építményt bontat le, amiről az építtető úgy gondolta, hogy szabályosan készült el. 2013. január 1-jétől a bejelentési eljárás megszűnt, ezért az alábbiakban a 2012. december 31. napjáig indult eljárások szabályai ismerhetők meg. Nagyon fontos, hogy a jelenleg is hatályos településképi bejelentési eljárás nem azonos a megszüntetett bejelentési eljárással.

Részletek »

02.1.2. Az építésügyi szervezetrendszer

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 19:16

Közzétéve: 2010.08.01. 22:38

Az építésügyi rendszerben 2013. január 1-jétől az utóbbi évtizedek legátfogóbb változása következett be. Az épített környezet védelmét és hatósági ellenőrzését jellemző szinte kizárólagos állami kontrollt kiegészítették a települési önkormányzatok számára biztosított új jogintézmények. Az állami hatósági rendszerben összeolvadtak az építésügyi és az építésfelügyeleti feladatok, és a teljesen új szervezetrendszer, új jogszabályi környezetben, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató (elektronikus) rendszer (ÉTDR) bevezetésével egyidejűleg kezdte meg a működését.

Részletek »

04.3. Bizonyítás az építéshatósági eljárásban

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.08.28. 09:35

Közzétéve: 2010.07.08. 21:01

A bizonyítás minden eljárásjog releváns kérdése. A közigazgatási jog egyik prominens ágazataként az építésügyi igazgatás is sajátos, az általánostól eltérő szabályozással rendelkezik.

Részletek »

3. A tervpályázati eljárás szabályai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2019.01.21. 21:09

Közzétéve: 2008.09.09. 18:42

A tervpályázati eljárásokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), illetve a tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a Kbt. 19. §-ának (6) bekezdésében foglaltakkal összhangban, valamint a Kbt. 182. §-ának 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet ( a továbbiakban:Rendelet) határozza meg.

Részletek »

10.1. Az építési napló. Az elektronikus építési napló bevezetése

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2018.07.23. 17:20

Közzétéve: 2008.09.09. 18:41

A 2009. október 1-jét követően megnyitott építési naplók vezetésére a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) vonatkozik. Attól függően, hogy mikor kezdődött a beruházás, a papíralapú vezetés vagy az elektronikus vezetés előírásai alkalmazandók. Az utóbbi években többször is változott annak a meghatározása, hogy milyen építési tevékenységre kötelező építési naplót vezetni.

Részletek »

15.2. Szabálytalan építési vagy bontási tevékenységek jogkövetkezményei

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.02.21. 16:38

Közzétéve: 2008.09.09. 18:30

2013. január 1-ig a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályainál volt meghatározva az engedély nélküli vagy attól eltérő építés jogkövetkezménye. A 2012. évi CLVII. törvény a szankciórendszer szabályait is jelentősen átalakította. Az alábbi tájékoztatóból megtudhatja, hogy az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság milyen esetekben és milyen jogszabályi feltételek betartása mellett alkalmazhat szankciókat a szabálytalan építkezések kapcsán.

Részletek »

04.1.1. A 2007. és a 2009. évi Eljárási kódexek

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.01.31. 19:47

Közzétéve: 2008.09.09. 18:29

Az építésügyi hatósági eljárások szabályait az Eljárási kódexnek nevezett jogszabály tartalmazza. 1997 és 2007 között ugyanaz a jogszabály – természetesen esetenként módosításokkal – határozta meg az építési engedélyezés szabályait. 2007 óta azonban már a harmadik, teljesen új jogszabállyal kellett megismerkedniük az építőknek, építtetőknek és a hatóságoknak.

Részletek »

16. Fennmaradási engedélyezési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.06.22. 11:20

Közzétéve: 2008.09.09. 18:26

Ha építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően építkeztünk, akkor az épületet csak úgy használhatjuk, ha arra fennmaradási engedélyt kapunk. Fennmaradási engedély nélkül jogilag nem létezik a szabálytalanul létrehozott épület sem, így az ingatlan-nyilvántartási térképen sem tüntethető fel. Az olyan ingatlannak, amely jogilag nem létezik, lényegesen kisebb az értéke, mint a legálisan létrehozott vagy legalizált épületnek.

Részletek »

06. Használatbavételi engedélyezési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.10.26. 23:04

Közzétéve: 2008.09.09. 18:26

Használatbavételi engedély szükséges ahhoz, hogy a befejezett épületet használatba vehesse a tulajdonosa, azonban 2013. január 1-jétől, 2016. január 1-jétől, illetve 2016. október 14. napjától is jelentősen csökkent a használatbavételi engedélyhez kötött tevékenységek köre. A legtöbb esetben elegendő az ún. használatbavételi tudomásulvételi eljárás lefolytatása.

Részletek »

07. Bontási engedélyezési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.08.23. 14:00

Közzétéve: 2008.09.09. 18:25

A korábbi jogszabályok alapján a bontási tevékenység is engedélyhez vagy bejelentéshez kötött volt, de 2013. január 1-jétől a bontási engedélyhez kötött épületek köre jelentősen szűkült, és a jogalkotó bevezette a bontási tudomásulvételi eljárást. A bontási tudomásulvételi eljárás azonban 2016. június 14. napjával megszűnt, és a bontási engedély előírásai is változtak.

Részletek »

04.2.7. Az építésügyi engedélyezési eljárások közös szabályai

Szerző:  Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2018.02.03. 20:45

Közzétéve: 2008.09.09. 18:23

Az egyes építésügyi engedélyezési eljárásoknak vannak olyan közös szabályaik, amelyeket a kérelemtől függetlenül valamennyi engedélytípusnál alkalmazni kell. Akár bontani, akár építeni szeretnék, azonosak például a kérelem benyújtásának és elbírálásának szabályai. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az építésügyi engedélyezési eljárásokban is érvényesülnek az általános közigazgatási rendtartásról (2016. évi CL törvény, Ákr.) rendelkezései például a hiánypótlás vagy az eljárás felfüggesztésének körében.

Részletek »

03.1. Építési telek és egyéb fogalmak

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.09.17. 16:09

Közzétéve: 2008.09.09. 18:23

Az Építési törvény (Étv.) és az OTÉK számos olyan fogalmat határoz meg, amelyek az építési telekhez kapcsolódik. Kizárólag a jogszabályi előírásoknak megfelelő építési teleken lehet épületet elhelyezni.

Részletek »

02.4. Építésügyi hatóságok

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 20:18

Közzétéve: 2008.09.09. 18:22

2010. január 1-jén még 394 elsőfokú építésügyi hatóság működött, amelyből 284 volt építésügyi körzetközpont. A 2013. január 1-jétől kialakított hatósági rendszerben már több szinten oszlanak el az elsőfokú építésügyi hatósági jogkörök, és a hatóságok száma is jelentősen csökkent. Jelenleg 197, illetve 59 hatóság látja el a korábbi (és kiegészített) elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat. A Kormányhivatalok 2015. április 1. napjától megvalósuló integrációja az építésügyi hatósági rendszerben is változásokat eredményezett.

Részletek »

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt