16. Vállalkozási szerződés

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.02.07. 08:36

Közzétéve: 2008.09.09. 18:34

Ha valaminek a megtervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására vagy megjavítására kötöttek a felek szerződést, az mindig vállalkozási szerződésnek fog minősülni. Ez azt jelenti, hogy a kivitelezési (építési) és a tervezési szerződésekre a Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó, alábbiakban ismertetett általános szabályait is alkalmazni kell. A tájékoztatóban párhuzamosan összehasonlítjuk a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) és a Ptk. (2013. évi V. tv.) rendelkezéseit, ezzel is elősegítve a gyakorlatban használt vállalkozási szerződések felülvizsgálatát.


1.
A vállalkozási szerződés fogalma


Fogalma: Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. [2013. évi V. tv. 6:238. §]. A régi Ptk. vállalkozási szerződés fogalma a tevékenységgel elérhető eredményre példákat is ad (valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására vonatkozik a szerződés), de egyébként a Ptk. fogalmával megegyezik (1959. évi IV. tv. 389. §).

Alanyai: Vállalkozó – Megrendelő

Tárgya: tevékenységgel elérhető eredmény (a mű)

Alakszerűség: Nincs alakszerűséghez kötve (azonban az utazási szerződés csak írásban érvényes, illetve – nem a Ptk. előírásai alapján – a kivitelezési és tervezési szerződés is kizárólag írásban köthető) - a kutatási szerződés a régi Ptk. szerint csak írásban érvényes, de a Ptk. az írásba foglalási kötelezettséget megszüntette

Ellenszolgáltatás megnevezése: Vállalkozói díj

A régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) és a Ptk. (2013. évi V. tv.) alkalmazhatóságának kérdéseire lásd: 01.1. Milyen szerződésekre kell az új Ptk-t alkalmazni?

A fővállalkozó (fővállalkozás) fogalmát az Építésijog.hu Fogalomtárában itt megismerheti.

2.
A vállalkozási szerződés típusai


 

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS TÍPUSAI

Szerződés alanyai,
tárgya

Tervezési szerződés
Fogalma: Tervezési szerződés alapján a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles [2013. évi V. tv. 6:251. §].

A régi Ptk. is tartalmazza (1959. évi IV. tv. 408. §)

Vállalkozó - Megrendelő

Tervezőmunka elvégzése és a tervdokumentáció átadása

Kivitelezési szerződés
Fogalma: Kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles [2013. évi V. tv. 6:252. §].

A régi Ptk. építési szerződés és szerelési szerződés típusokat tartalmaz (1959. évi IV. tv. 402. §, 407. §)

Kivitelező - Megrendelő

Építési, szerelési munka elvégzése és az előállított mű átadása

Kutatási szerződés
Fogalma: Kutatási szerződés alapján a kutató kutatómunkával elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles [2013. évi V. tv. 6:253. §].

A régi Ptk. is tartalmazza (1959. évi IV. tv. 412. §)

Kutató - Megrendelő

Kutatómunkával elérhető eredmény megvalósítása

Utazási szerződés
Fogalma: Utazási szerződés alapján a vállalkozó utazás és az út egyes állomásain való tartózkodás megszervezésére, továbbá kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, a megrendelő a szolgáltatások átvételére és díj fizetésére köteles [2013. évi V. tv. 6:254. §].

A régi Ptk. is tartalmazza (1959. évi IV. tv. 415. §)

Alakszerűség: A szerződést írásba kell foglalni; semmis a szerződés olyan kikötése, amelyet nem foglaltak írásba. [2013. évi V. tv. 6:254. § (2) bek.]

Vállalkozó - Megrendelő

Utazás és az út egyes állomásain való tartózkodás megszervezése, továbbá kapcsolódó szolgáltatások nyújtása

Mezőgazdasági vállalkozási szerződés
Fogalma: Mezőgazdasági vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó a megrendelő tulajdonában álló állat nevelésére, vagy terménynek a megrendelő tulajdonában álló területen való megtermelésére, a megrendelő díj fizetésére köteles [2013. évi V. tv. 6:255. §].

A régi Ptk. mezőgazdasági termékértékesítési szerződésre vonatkozó szabályai (1959. évi IV. tv. 415. §) közül a Ptk. az adásvételhez közelálló jogügyleteket a saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződésre [2013. évi V. tv. 6:232. §], a vállalkozási jellegűek pedig a mezőgazdasági vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezések között tartalmazza [2013. évi V. tv. 6:255. §].

Vállalkozó – Megrendelő

Megrendelő tulajdonában álló állat nevelése, vagy terménynek a megrendelő tulajdonában álló területen való megtermelése


A vállalkozási szerződés típusai közül a kivitelezési és a tervezési szerződés kötelező és ajánlott tartalmára vonatkozó tájékoztatókat itt találhat:

- 03. Kivitelezési szerződés (2014.03.15-ig: Építési szerződés)

- 05.3. A tervezési szerződés

Fontos tudni, hogy a vállalkozási szerződések tekintetében vannak kötelezően alkalmazandó jogszabályi előírások is, amelyektől eltérően nem is lehet szerződni. A jogszabályi és a szerződéses rendelkezések alkalmazásának szabályairól szóló tájékoztatót (szemléltető táblázatba foglaltan) az Építésijog.hu Előfizetője itt olvashatja el: 01.4. A szerződés és a jogszabály viszonya

2.
Mi a vállalkozói díj fizetésének feltétele?


A vállalkozási szerződés az eredménykötelmek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozó akkor teljesíti a szerződést, ha az abban rögzített eredményt (a művet) megvalósítja, létrehozza. A vállalkozó akkor is szerződésszegést követ el, ha az eljárása során a lehető legnagyobb gondossággal és szakszerűen járt el, de az eredményt (a művet) nem produkálta.

A bírósági gyakorlat alapján a szolgáltatás mennyiségileg és minőségileg történő pontos meghatározása és a vállalkozói díj mellett a teljesítési határidő megjelölése is lényeges elemnek minősül.

Az egyes tevékenységekhez szükséges engedélyek hiánya (ún. kontárszerződések) önmagukban még nem teszik érvénytelenné a szerződést, csak akkor, ha a szerződés tárgya jogszabályba ütközik.

3.
Mikor kell fizetni a vállalkozói díjat?


A Ptk. és a régi Ptk. alapján a vállalkozói díja szerződés teljesítésekor esedékes [2013. évi V. tv. 6:245. § (3) bek.] (1959. évi IV. tv. 397. § (1) bek.). A régi Ptk. szövege tartalmazza azt is, hogy jogszabály eltérően állapíthatja meg a vállalkozói díj esedékességét. A Ptk-ban ez az utaló rendelkezés már nem található, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy a Ptk-tól jogszabály nem térhet el.

A régi Ptk. kimondja, hogy a vállalkozó köteles a megrendelőnek a szolgáltatott dologról a felhasználáshoz, fenntartáshoz szükséges tájékoztatást megadni, és a megrendelő mindaddig nem köteles a díjat megfizetni, amíg a vállalkozó tájékoztatási kötelezettségének eleget nem tett. A tájékoztatási kötelezettség teljesítése csak akkor lehet feltétele a fizetésnek, ha annak hiányában a szolgáltatott dolog rendeltetésszerű használatba nem vehető (1959. évi IV. tv. 396. § (3)-(4) bek.). A Ptk. ezen tájékoztatási kötelezettséget, és az ehhez kapcsolódó fizetési feltételt sem tartalmazza.

Itt is kiemeljük, hogy a kivitelezési és a tervezési szerződés alapján fizetendő díjra speciális jogszabályi előírások is vonatkoznak - lásd: Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) és Szakmagyakorlási kódex (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet).

4.
Ki viseli a költségeket?


A régi Ptk. szerint a vállalkozó a munkát saját költségén végzi el, és köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését (1959. évi IV. tv. 391. §). A költségviselés kérdését azonban érdemes a feleknek részletesen meghatározni a szerződésben, hogy később ebből ne származhasson vita. Költségek alatt természetesen nem kizárólag az anyagok, alkatrészek ára, vagy a dolgozók munkabére, hanem minden, a szolgáltatáshoz kapcsolódó költséget érteni kell (pl. rezsiköltség, közterület-használati díj, stb.).

A Ptk. a vállalkozás szerződésnél külön már nem szabályozza a költségviselést, mivel a kötelmek általános szabályai között rögzíti, hogy a teljesítéssel járó költségek a kötelezettet (vagyis a vállalkozót) terhelik [2013. évi V. tv. 6:39. §].

A Ptk. kifejezetten rögzíti, hogy a tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység
- biztonságos,
- szakszerű,
- gazdaságos és
- határidőre történő
befejezését [2013. évi V. tv. 6:239. § (1) bek.]. A régi Ptk. a munka gazdaságos és gyors befejezéséhez szükséges munkaszervezést ír elő a vállalkozónak (1959. évi IV. tv. 391. § (1) bek.).

Ha a mű előállításához valamilyen anyag szükséges, azt a Ptk. szerint a vállalkozó köteles beszerezni [2013. évi V. tv. 6:239. § (2) bek.]. A régi Ptk-ban az anyag beszerzésére vonatkozóan nincs előírás.

5.
Kell fizetni az ajánlatkészítésért?


A régi Ptk. szerint a felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó részletes műszaki és gazdasági adatokat tartalmazó ajánlatot készít, a megrendelő pedig díjat fizet, és az ajánlatot átveszi. Magáért az ajánlat elkészítéséért tehát csak akkor kérhet a vállalkozó díjat, ha ebben előzetesen megállapodtak.

A megrendelő a részletes ajánlatot – a törvény eltérő rendelkezésének, illetőleg a felek eltérő megállapodásának hiányában – szabadon felhasználhatja abban az esetben is, ha annak alapján a vállalkozóval nem köt szerződést. A felek a szolgáltatást műszaki tervekre – amely a szolgáltatás minőségét és mennyiségét tartalmazza – és a szolgáltatás ellenértékét rögzítő költségvetésre utalással is meghatározhatják (1959. évi IV. tv. 390. §).

A Ptk. az ajánlatkészítés díjazására nem tartalmaz előírást, ezt teljes mértékben a felek megállapodásához köti, azonban ezzel – tekintettel a visszterhesség vélelmére – a gyakorlatban az is kialakulhat, hogy az ajánlat készítéséért főszabály szerint jár díjazás [2013. évi V. tv. 6:61. §]. A Ptk. – véleményem szerinti – hiányossága, hogy az ajánlat szabad felhasználásról sem rendelkezik, így a felek közötti vita esetében az ajánlat felhasználásának kérdésére a felek szerződéses akarata lesz az egyetlen támpont a bíróság részére.

6.
A megrendelő utasítási joga


A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni, de az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére, illetőleg nem teheti a teljesítést terhesebbé (a felek ezektől a rendelkezésektől is eltérhetnek, így például meghatározott keretek közé helyezhetik az utasítási jogot, vagy feltételekhez köthetik) [2013. évi V. tv. 6:240. § (1) bek.] (1959. évi IV. tv. 392. § (1) bek.).

A régi Ptk. szerint a vállalkozó köteles figyelmeztetni a megrendelőt, ha az alkalmatlan anyagot vagy pedig célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felelős. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, vagy nem szolgáltat megfelelő anyagot a vállalkozó választása szerint:
a) a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy
b) ha nem áll el a szerződéstől, a kapott anyaggal, illetőleg a megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni (1959. évi IV. tv. 392. § (3) bek.).

A Ptk. már abból indul ki, hogy a vállalkozó köteles beszerezni a mű előállításához szükséges anyagot, ezért a megrendelő utasítási jogánál már nem szabályozza azt, ha alkalmatlan anyagot ad a megrendelő, minden más rendelkezés megegyezik a régi Ptk. szövegével [2013. évi V. tv. 6:240. § (2) bek.]. A kivitelezési szerződéseknél a gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a megrendelő vásárolja meg az anyagot, ezért – a Ptk. előírásának hiányában – érdemes a feleknek a szerződésben rögzíteni az anyag megvizsgálásához kapcsolódó vállalkozói kötelezettséget, és a megrendelői utasításhoz kapcsolódó vállalkozói jogokat.

7.
Milyen esetekben nem lehet a megrendelő utasítását teljesíteni?


Fontos tudni, hogy a vállalkozónak nincs döntési lehetősége akkor, amikor az utasítás végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát (díjat ezért nem követelhet és az ebből eredő kár is őt terheli). Ilyen körülmények mellett a vállalkozó (például az engedélytől eltérő, és csak módosított építési engedéllyel végezhető kivitelezésre irányuló utasítást) köteles megtagadni [2013. évi V. tv. 6:240. § (2) bek.] (1959. évi IV. tv. 392. § (4) bek.).

8.
A vállalkozó tájékoztatási kötelezettsége


A régi Ptk. szerint a szolgáltatott dolog felhasználáshoz, fenntartáshoz szükséges tájékoztatás mellett – amely egyben a díjfizetés feltétele is – a vállalkozónak egyéb konkrét tájékoztatási kötelezettsége is fennáll (1959. évi IV. tv. 396. § (3)-(4) bek.). A Ptk. a vállalkozási szerződésnél a dolog felhasználáshoz, fenntartáshoz szükséges tájékoztatási kötelezettséget nem, pusztán az általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget rögzíti [2013. évi V. tv. 6:62. §].

A régi Ptk. szerint a vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. A megrendelő az értesítést követően tud határozni a szükséges lépésekről, éppen ezért a vállalkozó az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelős (1959. évi IV. tv. 392. § (2) bek.).

A Ptk. a vállalkozó mellett valamennyi szerződő fél részére előírja az akadályközlési kötelezettséget. Az akadályközlési kötelezettség szerint a felek kötelesek egymást értesíteni, ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előre láthatóan akadályba ütközik, kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett. Az akadályközlési kötelezettség elmulasztásával okozott kárért a mulasztó fél a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felelős [2013. évi V. tv. 6:126. §].

9.
Milyen feltételekkel lehet alvállalkozót igénybe venni?


Alvállalkozó: az a személy, cég, akivel a vállalkozó a megrendelővel kötött szerződésben foglalt részfeladat (vagy az egész szolgáltatás) megvalósítására szerződik, de nem munka vagy megbízási jogviszonyban. A megrendelő és az alvállalkozó között nem keletkezik közvetlen szerződéses kapcsolat. A Kivitelezési kódex szerinti kivitelezői fogalmakat lásd itt.

A vállalkozó – a felek eltérő rendelkezése hiányában – jogosult alvállalkozó igénybevételére (a régi Ptk. ezt a vállalkozási szerződésnél kifejezetten rögzítette).

A Ptk. a közreműködő igénybevételére és a közreműködőért való felelősségre vonatkozó általános rendelkezésekre tekintettel a vállalkozási szerződésnél külön már nem szabályozza a megbízott ezen jogát és felelősségét. Valamennyi szerződésnél – így a vállalkozási szerződésnél is – alkalmazandó, hogy a felek kötelezettségük teljesítéséhez vagy joguk gyakorlásához más személy közreműködését igénybe vehetik, kivéve, ha a kötelezett (a vállalkozó) a szolgáltatás jellege, jogszabály rendelkezése vagy a felek megállapodása szerint személyesen köteles eljárni. Ha a vállalkozási köteles személyesen eljárni, akkor más személy közreműködését csak akkor veheti igénybe, ha a jogosultnak károsodástól való megóvása érdekében szükséges [2013. évi V. tv. 6:129. §] (1959. évi IV. tv. 391. § (2)-(3) bek.).

Az alvállalkozóért (a közreműködőért) való felelősség attól függ, hogy az alvállalkozó közreműködésére milyen módon került sor:
a) ha a közreműködő bevonására a vállalkozó jogosult volt: a vállalkozó az alvállalkozó magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el - mentesül a felelősség alól, ha ő és az alvállalkozó is úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható;
b) ha a közreműködő bevonására a vállalkozó nem volt jogosult: a vállalkozó felelős mindazokért a károkért is, amelyek az alvállalkozó igénybevétele nélkül nem következtek volna be - az elvárható magatartás tanúsítása esetében sem mentesül a felelősség alól, csak akkor, ha rajta és az alvállalkozón kívüli esemény miatt következett be a kár (pl. természeti katasztrófa) [2013. évi V. tv. 6:148. § (1)-(2) bek.] (1959. évi IV. tv. 391. § (3) bek.).

10.
Ki biztosítja a megfelelő munkahelyet (munkaterületet)?


Ha a munkát a megrendelő által kijelölt helyen kell végezni, a régi Ptk. és a Ptk. szerint is a megrendelő köteles a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. Erre nem kizárólag a munka megkezdésekor köteles a megrendelő, hanem a munkafolyamat közben is, fokozatosan, ha ez szükséges.

Ha a megrendelő ezt a kötelezettségét nem teljesíti, és munkahely nincs a munkavégzésre alkalmas állapotban, a vállalkozó jogosult
a) a munka megkezdését mindaddig megtagadni, amíg a munkahely nem alkalmas a munkavégzésre;
b) elállni a szerződéstől és kártérítést követelni, ha a vállalkozó által megszabott megfelelő határidőn belül sem teljesíti a kötelezettségét a megrendelő [2013. évi V. tv. 6:241. § (2)-(3) bek.] (1959. évi IV. tv. 393. § (1)-(2) bek.).

A Ptk. által bevezetett rendelkezés, hogy ha a felek abban állapodnak meg, hogy a tevékenység végzésére kijelölt helyet a vállalkozó teszi a tevékenység végzésére alkalmassá, annak költségeit a megrendelő viseli [2013. évi V. tv. 6:241. § (4) bek.].

Fontos kiemelni, hogy a kivitelezési szerződéshez kapcsolódóan az építési munkaterületre speciális szabályok vonatkoznak, amelyet az Építésijog.hu Előfizetője itt megismerhet:
- Építési munkaterület (itt megtalálható a munkavégzésre alkalmas munkahely fogalma is)
- 10.6. Építési munkaterület átadása (visszaadása) az építtető részére

11.
A munkavégzés összehangolása


A régi Ptk. alapján ha ugyanazon a létesítményen több vállalkozó tevékenykedik, a megrendelő köteles megteremteni a munka gazdaságos és gyors, a vállalkozókkal összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket, a vállalkozók pedig kötelesek a munkavégzést összehangolni. A munka nem megfelelő megszervezésével másnak okozott kárt a mulasztó köteles megtéríteni (1959. évi IV. tv. 393. §). A Ptk. pontosítása szerint a munkaterületre – és nem a létesítményre – vonatkozik a megrendelő kötelezettsége, amelynek célja az egyidejűleg vagy egymást követő több vállalkozó gazdaságos és összehangolt munkavégzése feltételeinek megteremtése [2013. évi V. tv. 6:243. §].

A régi Ptk. alapján több vállalkozó munkavégzése esetén az együttműködés módjának és feltételeinek meghatározása érdekében a megrendelő és a vállalkozók szerződést köthetnek egymással. A szerződésben meghatározhatják a munka összehangolása révén elérhető megtakarítások és egyéb előnyök, valamint az egyes feleknél felmerülő többletköltségek megosztásának módját (1959. évi IV. tv. 393. §). A Ptk. ezt a rendelkezést már nem tartalmazza, hiszen a régi Ptk-s szabály is csak egy utalás volt arra, hogy a felek milyen tartalmú megállapodást köthetnek egymással, ha akarnak.

12.
A megrendelő ellenőrzési joga


A megrendelő a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti (a szerződésben, illetőleg jogszabályban meghatározott esetben pedig ellenőrizni köteles).

Fontos tudni, hogy nem mentesül a vállalkozó a felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el [2013. évi V. tv. 6:242. §] (1959. évi IV. tv. 394. § (1) bek.).

A régi Ptk. még szabályozza az eltakarásra kerülő munkák ellenőrzését. Ha egyes munkarészeket a vállalkozó beépít (eltakar), és ezután az ellenőrzés a munka egy részének újbóli elvégzését tenné szükségessé, a vállalkozó köteles előzetesen megfelelő időben a megrendelőt a beépítésről értesíteni. Ha a megrendelő az értesítés ellenére az ellenőrzést elmulasztja, később a beépített munkarészt csak akkor ellenőrizheti, ha az újból végzett munkával kapcsolatos költségeket a vállalkozónak megfizeti. Ha a vállalkozó nem értesíti megfelelő időben a beépítésről a megrendelőt, köteles saját költségén lehetővé tenni az ellenőrzést (1959. évi IV. tv. 394. §).

A Ptk. – a vállalkozási szerződésnél nem – csak a szerződések általános szabályai között tér ki a szolgáltatás megvizsgálásának kötelezettségére. A jogosult (vagyis vállalkozási szerződésnél a megrendelő vagy az alvállalkozóval szerződő vállalkozó) késedelem nélkül köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás minősége és mennyisége megfelelő-e. A dolog (vagyis a mű) átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, vagy amelyekre jótállás vonatkozik. A szolgáltatás (a mű) minőségének és mennyiségének megvizsgálásával járó költségek a jogosultat terhelik [2013. évi V. tv. 6:127. §]. Látható, hogy a Ptk. az eltakarásra kerülő munkarészek ellenőrzését már külön nem szabályozza, ezért – amennyiben szükséges – ezt is fontos az adott szerződésben rendezni.

A kivitelezési szerződések kapcsán a Kivitelezési kódex 2014. március 15. napjától hatályos szövegébe kerültek be az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések (lásd: a 03. Kivitelezési szerződés (2014.03.15-ig: Építési szerződés című tájékoztatás 15. pontját).

13.
Titoktartási kötelezettség


A régi Ptk. kifejezetten rögzíti, hogy ha a megrendelő a vállalkozó teljesítése révén új elgondolásról, megoldásról vagy műszaki ismeretről szerez tudomást, ezt a vállalkozó hozzájárulása nélkül mással nem közölheti. Ha ezt mégis megteszi – a szerződés külön rendelkezésének hiányában – köteles az ebből eredő kárt megfizetni a vállalkozónak (1959. évi IV. tv. 394. §). A Ptk. ilyen klauzulát nem tartalmaz, azonban a szerzői jogi és a szabadalmi jogi rendelkezések egyébként is tiltják, illetve a Ptk. 2:47. §-a szabályozza az üzleti titokhoz való jog megsértésének jogkövetkezményeit.

14.
Az átadás-átvételi eljárás


A régi Ptk. szerint a feleknek a szolgáltatás átadásakor közösen kell elvégezniük azokat a szakmailag szokásos és indokolt próbákat, amelyek a teljesítés megfelelő minőségének megállapításához szükségesek. Eltérő szakmai szokás hiányában a próba lefolytatásához szükséges feltételeket a megrendelő - a vállalkozó költségére - biztosítja, a próbát pedig a vállalkozó végzi (1959. évi IV. tv. 396. §).
 
A Ptk. a fentieknél részletesebben szabályozza az átadás-átvételi eljárást (és nem is a próba elnevezést használja), és a fenti költségviselési rendelkezést sem tartalmazza. A vállalkozó ugyanis a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek [2013. évi V. tv. 6:247. § (1) bek.].

Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik.

Az átadás-átvétel időtartama a Ptk. szerint harminc nap, de ettől természetesen a szerződésben el lehet térni. Vállalkozások közötti szerződés, illetve szerződő hatóság által megrendelőként szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződés esetén azonban az átadás-átvétel időtartamára vonatkozó rendelkezéstől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltérő szerződési feltételt - mint tisztességtelen feltételt - a vállalkozó megtámadhatja [2013. évi V. tv. 6:247. § (2) bek.]. A régi Ptk. nem határozza meg, hogy mikor teljesít határidőben a vállalkozó, kizárólag az építési szerződés tekintetében rögzített hasonló szabályt.

Fontos tudni, hogy nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot [2013. évi V. tv. 6:247. § (3) bek.]. A régi Ptk. kizárólag az építési szerződések vonatkozásában rendelkezett arról, hogy az átvétel a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái, hiányai miatt nem tagadható meg, amelyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot (1959. évi IV. tv. 405. § (4) bek.).

A Ptk. pótol egy régi hiányt, és rögzíti, hogy ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be [2013. évi V. tv. 6:247. § (4) bek.].

A Ptk. által bevezetésre kerülő új szabály, hogy ha a szerződés teljesítéséhez a vállalkozó dolog tulajdonjogának átruházására köteles, a dolog a mű átadásával és az ellenérték megfizetésével kerül a megrendelő tulajdonába [2013. évi V. tv. 6:247. § (5) bek.]. Ez azt jelenti, hogy önmagában a mű átvétele nem, csak a díj kifizetése eredményezi azt, hogy a mű a vállalkozó tulajdonából a megrendelő tulajdonába kerül.

Kivitelezési szerződések esetében a műszaki átadás-átvételi eljárásra speciális rendelkezések is vonatkoznak. A műszaki átadás-átvételi eljárás szabályai attól is függnek, hogy papír alapon vagy elektronikusan kellett az építési naplót vezetni. Lásd:
10.5.1. Műszaki átadás-átvételi eljárás
10.5.2. A műszaki átadás-átvételi eljárás szabályai (papír alapon vezetett építési napló esetében)

14.
Törvényes zálogjog


A vállalkozót a vállalkozói díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek. A régi Ptk. csak a vállalkozói díjra vonatkozóan teszi lehetővé zálogjog alapítását, a költségekre nem, de természetesen ettől is eltérhetnek a felek a szerződésükben [2013. évi V. tv. 6:247. § (5) bek.] (1959. évi IV. tv. 397. §).

15.
Megrendelő elállási (felmondási) joga


A régi Ptk. alapján a megrendelőt megillető elállási jogoknak három csoportja van:
a) Általános elállási jog
b) Speciális elállási jogok
c) A szerződésszegés általános szabályai szerinti elállási jog

A Ptk. a megrendelő speciális elállási jogait valamennyi szerződés esetében alkalmazhatóvá tette, ezért már nem minősül a megrendelő külön jogosultságának, ettől függetlenül az egyértelmű elhatárolás miatt megtartozzuk a régi Ptk. szerinti besorolást.
 
a) Általános elállási jog

A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni.

A régi Ptk. és a Ptk. alapján ezen jogosultságot a megrendelőnek mindenféle indok, bármilyen érdekmúlás vagy ok bizonyítása nélkül is gyakorolhatja. Ebből következik az is, hogy a vállalkozónak járó kártérítés összegénél sem kell vizsgálni a felróhatóságot (a kárt objektíven, a körülményektől függetlenül állapítják meg, beletartozik az anyag- és munkaköltség, valamint az elmaradt haszon is) [2013. évi V. tv. 6:249. § (1) bek.] (1959. évi IV. tv. 395. § (1) bek.).

A Ptk. szabálya azonban a fentiek pontosítása mellett kimondja, hogy
- a szerződés teljesítésének megkezdése előtt lehet elállni, ezt követően a teljesítésig a szerződés felmondására van lehetőség (ez lényegében a régi Ptk. alapján is csak így tudott működni, csak nem volt pontos a jogszabály szövege);
- mivel jogszerű joggyakorlásról van szó a vállalkozót nem kártérítés, hanem kártalanítás illeti meg;
- a szerződés megszüntetésével okozott kár fizetendő összege a szerződés szerint kikötött vállalkozói díjat nem haladhatja meg;
- a megrendelő köteles a vállalkozónak a díj arányos részét is megfizetni (vagyis a díj arányos részének és a kártalanításnak az összege nem haladhatja meg a szerződés szerint járó vállalkozói díjat) [2013. évi V. tv. 6:249. §].

b) Speciális elállási jogok

A Ptk. az ún. előzetes szerződésszegés szabálya alatt, valamennyi szerződés tekintetében rögzíti a jogosult (a vállalkozási szerződés esetében a megrendelő) azon speciális elállási jogait, amely a régi Ptk. szerint kizárólag a vállalkozási szerződés esetében alkalmazható:

ba) Késedelem miatti elállási jog
A megrendelő elállhat a szerződéstől, ha már a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozó a munkát csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a megrendelőnek már nem áll érdekében. A megrendelő a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelhet. Természetesen nem állhat el jogszerűen a megrendelő a szerződéstől, ha a vállalkozó előrelátható késedelmét a megrendelő magatartása idézte elő (pl. késve biztosította a szükséges anyagokat). A késedelem miatti elállási jog is csak a szolgáltatás (a mű) átvételéig gyakorolható [2013. évi V. tv. 6:151. § (1) bek.] (1959. évi IV. tv. 395. § (3) bek.).

bb) Hibás teljesítés miatti elállási jog
A megrendelő elállhat a szerződéstől, ha a munka végzése során a körülmények arra engednének következtetést, hogy a teljesítés hibás lesz. Az elállási jog gyakorlásának feltétele, hogy a megrendelő a hiba kijavítására vagy kicserélésére megfelelő határidő adott a vállalkozónak, de ez a határidő is eredménytelenül telt el. A megrendelő az elállási jog helyett természetesen gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogait is [2013. évi V. tv. 6:151. § (1) bek.] (1959. évi IV. tv. 395. § (3) bek.).

A speciális elállás jogok lényege tehát az, hogy már a teljesítési határidő lejárta előtt lehetővé teszik a jogosultnak (a megrendelőnek) a szerződéstől való elállást.

c) A szerződésszegés általános szabályai szerinti elállási jog

A vállalkozási szerződés külön szabályai mellett érvényesülnek a szerződésszegéshez kapcsolódó egyéb elállási jogok is. A Ptk. az elállási jogot az alábbi esetekben szabályozza:
a) A szerződésszegés általános szabályok szerinti jogkövetkezményei között (vagyis valamennyi szerződésszegés esetében)
b) a kötelezett késedelmének objektív szankciói között
c) szavatossági és jótállási igények (a hibás teljesítés jogkövetkezményei) között
d) jogszavatossági igények (a hibás teljesítés jogkövetkezményei) között

A szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit az Építésijog.hu Gyakorlatias magyarázatok tájékoztatói közül „A szerződésszegés esetei” almenüben részletesen megismerhetők.
 

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt