Magyar Közlöny: 2013. évi 76. szám Érintett jogszabály: 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet Módosította: 147/2013. (V. 14.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 15. A Kormány a jövőben már nem csak a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket nyilváníthatja szabad vállalkozási zónává. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény határozza meg a szabad vállalkozási zóna fogalmát és alapvető szabályait. A szabad vállalkozási zóna a Kormány által a területfejlesztési célok érdekében kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal vagy helyrajzi számokkal lehatárolt, különböző feltételeket teljesítő, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség, illetve kedvezményezett térségben a Kormány által egyedileg meghatározott, nemzetgazdasági érdekből kiemelt gazdasági ágazat. A kijelölés a térség fejlődése érdekében sajátos kedvezményeket biztosít [1996. évi XXI. tv. 5. § j) pont, 22. § (1) bek.]. A Kormány a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelettel a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket szabad vállalkozási zónává nyilvánította. A szabad vállalkozási zónává kijelölt települések listáját a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet az 1. melléklet tartalmazza [27/2013. (II. 12.) Korm. rend. 1. §, 1. melléklet]. A szabad vállalkozási zóna kijelölés 5 évig áll fenn, de a Kormány azt akár meg is hosszabbíthatja [27/2013. (II. 12.) Korm. rend. 3. § (1)-(2) bek.]. Jelenősége, hogy az itt létesülő munkahelyek megteremtéséhez többlettámogatást igényelhető, továbbá a zónához tartozó településen területfejlesztési célok érdekében pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani . A szabad vállalkozási zónákba betelepült vállalkozások egyéb, fejlesztési és foglalkozatási célú támogatási igényeiket a számukra kiajánlott pályázati úton érvényesíthetik [27/2013. (II. 12.) Korm. rend. 2. §; 1996. évi XXI. tv. 22. § (2) bek.]. Például a szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás után fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe [1996. évi LXXXI. tv. 22/B. § k) pont]. A 147/2013. (V. 14.) Korm. rendelet alapján terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján további hátrányos helyzetű települések nyilváníthatók szabad vállalkozási zónává. A Kormány döntése alapján idesorolt települések listáját a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet új 2. számú melléklet tartalmazza. A korábbi 903 település mellett így további 177 településen nyílik meg a lehetőség a többletforrások igénybevételére (a listán megtalálható például Alsótold, Bélapátfalva, Egyházaskozár, Jobbágyi, Kelebia, Komló, Mezőtúr, Sátoraljaújhely, Szilvásvárad, Tompa és Záhony) [27/2013. (II. 12.) Korm. rend. 1. §, 1. melléklet, 2. melléklet]. Szintén változás, hogy a Kormány a megyei önkormányzat feladataként jelölte ki a megye területén a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek szabad vállalkozási zónákkal kapcsolatos fejlesztési elképzeléseinek összehangolását és koordinálását. A feladat ellátása során a megyei önkormányzatnak együttműködésre kell törekednie a megye gazdasági szereplőivel [27/2013. (II. 12.) Korm. rend. 3. § (3) bek.].

Ha valaminek a megtervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására vagy megjavítására kötöttek a felek szerződést, az mindig vállalkozási szerződésnek fog minősülni. Ez azt jelenti, hogy a kivitelezési (építési) és a tervezési szerződésekre a Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó, alábbiakban ismertetett általános szabályait is alkalmazni kell. A tájékoztatóban párhuzamosan összehasonlítjuk a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) és a Ptk. (2013. évi V. tv.) rendelkezéseit, ezzel is elősegítve a gyakorlatban használt vállalkozási szerződések felülvizsgálatát.