Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

18.1. Az építésfelügyeleti bírság

Az építésfelügyeleti bírság kiszabásának eseteit, alanyait és mértékét is módosította a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet. A változások döntő részét a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni, míg több már elfogadott, de csak az e-építési naplóval egyidejűleg bekövetkező módosítás 2013. október 1-jétől lett hatályos [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 7. §][1]. A Szakmagyakorlási rendelet által rögzített módosítások 2014. január 1-jétől alkalmazandók.

1.
Bírság kiszabása előtt figyelmeztetni kell az ügyfelet!

A legtöbb esetben ha az építésfelügyelet a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható elsődlegesen nem bírság kiszabására kerül sor.

A szabálytalanság megállapítását követően a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.

Ha a hatósági felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy a figyelmeztetés alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is [2004. évi CXL. tv. 94. § (1) bek.; 238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 1/A. §][2].

Az építésfelügyeleti bírság alapja, mértéke, eljárási szabályok című táblázatos tájékoztató innen letölthető. Az Építésijog.hu Figyelő előfizetői által letölthető táblázatban megtalálhatók azok az eseteket is, amikor az építésfelügyeleti eljárásban nem lehetséges a figyelmeztetés. A táblázatos tájékoztató az egyes cselekményekhez kapcsolódóan bemutatja az eljárási szabályokat is.

2.
Milyen szabálytalan tevékenység miatt szabható ki a bírság?

Az építésfelügyeleti hatóság a szabálytalan építési tevékenységek közül az építőipari kivitelezési tevékenység jogosulatlan vagy szakszerűtlen végzőjével szembeni állapíthat meg építésfelügyeleti bírságot. A sajátos építményfajtákra az építésfelügyeleti bírság szabályait csak akkor lehet alkalmazni, ha nincs eltérő szabályozás az adott építményre.

A jogszerűtlen kivitelezést folytatókkal szemben az építésügyi hatóság, építésügyi bírságot szabhat ki [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 1. §, 1/A. §].

3.
Az építésfelügyeleti bírság összege

A fővállalkozói szerződéshez, illetve a fővállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó jogsértő cselekmények esetén megállapítható bírság összegek a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének I. táblázata, míg az alvállalkozói szerződéshez, illetve az alvállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó jogsértő cselekmények esetén megállapítható bírság összegeket a II. táblázat tartalmazza[3] [4].

Az építésfelügyeleti bírság mértéke a táblázatok alapján kikalkulált bírság
a) 150%-a
aa) a műemléki vagy a helyi védelem alatt álló építményen végzett építési tevékenység esetében,
ab) védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, műemléki területen (műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen, történeti tájon), helyi védelem alatt álló, a világörökség részét képező vagy védett természeti területen épített építmény, illetve végzett építési tevékenység esetében;
b) 50%-a építmény bontása esetében [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 2. § (2) bek.].

A konkrétan fizetendő összeg a fenti szabályokat követően is emelkedhet még, mivel az ismételt szabálytalanság esetében emelt összegű bírságot szab ki a hatóság. A határozatban szereplő bírság a kiszámított összeg 150 %-a lehet akkor, ha kiszabására azzal szemben kerül sor, akit 3 éven belül legalább két alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtottak. Az emelt bírságot nem lehet alkalmazni az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése (I. táblázat 16. pont és II. táblázat 10. pont) esetében [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 2. § (3) bek.].

4.
Több jogsértés esetén megállapítható bírság

Az építésfelügyeleti hatóság egy ellenőrzés eredményeként ugyanazon résztvevővel szemben egy cselekménnyel összefüggésben megállapított több jogsértés miatt
a) a legmagasabb bírságot eredményező jogsértő cselekményhez kapcsolódó építésfelügyeleti bírság ötven százalékkal megemelt összege vagy
b) a megállapított jogsértések összeadott bírságösszege
közül azt szabja ki, amelynek a mértéke alacsonyabb [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 2. § (4) bek.][5].

Ha az elkövető többfajta építési tevékenység folytatásában több jogsértő cselekményt is megvalósít, a bírságot vele szemben a fenti számítási mód alapján, tevékenységenként kell kiszabni [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 2. § (5) bek.]. Ez azt jelenti, hogy például felelős műszaki vezetőként és kivitelezőként is eljáró személy esetében a felelős műszaki vezetőnek és a kivitelezőnek járó bírságok esetében külön-külön döntendő el, hogy a legmagasabb bírság másfélszeresét vagy a bírságok összegét kell megfizetni, s adott esetben mindkét jogsértő cselekményre ki kell szabni az építésfelügyeleti bírságot.

5.
A bírság meghatározásának lépései

A kiszámítási szabályok összegzéseként az alábbiak szerint határozható meg a konkrétan fizetendő összeg:
 

6.
Kivitelezői jogosultsággal nem rendelkező cég is kaphat bírságot?

Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, de a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet [1997. évi LXXVIII. tv. 39. § (6) bek.]. Az, aki ezt a rendelkezést megszegi, a jogsértő cselekményével kapcsolatos építésfelügyeleti bírságot – a kivitelező által elvégzett építési tevékenységre az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (Épbír.) 3. § (3) bekezdése szerint számított építményértéket alapul véve – a fővállalkozó kivitelezőre vonatkozó bírság-megállapítási szabályok szerint állapítják meg [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 2. § (3a) bek.].

7.
Méltányosság a bírság megállapításánál és fizetésénél

Fontos tudni, hogy méltányossági szempontok nem jelennek meg az építésfelügyeleti bírság megállapítása során, a bírság összegére semmilyen befolyással nincsenek a cselekményt elkövető személyi vagy anyagi körülményei. A bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni a határozatban megjelölt számlaszámra.

A hatóság legfeljebb annyit tehet – méltányosságból –, hogy a teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás ad a fizetésre. A halasztás csak egy alkalommal, és legfeljebb harminc napra engedélyezhető. Fontos, hogy ha a kötelezett a halasztási kérelmet a határidő lejártát követően terjeszti elő, azt a hatóság már nem fogadhatja el [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 2. § (6)-(7) bek.].

A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül a kötelezettnek kell igazolni a bírságot megállapító elsőfokú építésfelügyeleti hatóság részére. Ha a határidő lejártától számított tíz napot követően az igazolás nem áll a hatóság rendelkezésére, haladéktalanul köteles a végrehajtást végzésben elrendelni az illetékes állami adóhatóság felé [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 3. § (3)-(4) bek.].

8.
A bírság kiszabásának objektív határideje

A bírság az építésfelügyeleti hatóságnak a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított öt éven belül szabható ki [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 3. § (1) bek.]. Eltérően az egyéb intézkedésektől tehát az építésfelügyeleti hatóság – amennyiben bírságot szab ki – az eljárást elsőfokon a tudomásszerzést követő egy éven belül le kell zárnia.

9.
Kivel kell közölni a határozatot?

A bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatot közölni kell
a) az illetékes építésügyi hatósággal,
b) a névjegyzéket vezető szervvel, ha a bírság kiszabására az építési műszaki ellenőrrel, a kivitelezési tervek tervezőjével, vagy a felelős műszaki vezetővel szemben került sor[6],
c) a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékét vezető szervvel [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 3. § (2) bek.][7].

Az építésfelügyeleti hatóság a bírság kiszabásáról nyilvántartást vezet az elektronikus építésügyi bírság-nyilvántartó programban[8] [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 3. § (5) bek.].

Az építésfelügyeleti hatóság a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntését és intézkedését az elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó (e-bírság) alkalmazásban rögzíti [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 3. § (6) bek.]. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás működését elősegítő egyik elektronikus alkalmazás az e-bírság (az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott építésügyi, építésfelügyeleti, egyéb közigazgatási és eljárási bírságok megállapítását, behajtását, kezelését támogató és a végrehajtást követő, az OÉNY-nek adatot szolgáltató elektronikus alkalmazás) [313/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § 3. pont].

10.
Mit kell tartalmazni a határozatnak?

Az építésfelügyeleti hatóság bírságot megállapító határozata – a katonai építésfelügyeleti hatóság által hozott határozat kivételével, a Ket. szerinti elemeken túlmenően – tartalmazza
a) az e-bírság elektronikus alkalmazás által generált egyedi bírság-azonosító kódot,
b) a figyelmeztetést arról, hogy az egyedi bírság-azonosító kódot az építésfelügyeleti hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénz-átutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson fel kell tüntetni [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 3/A. §].

11.
Ellenőrzés kérelemre, saját bejelentésre

Az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató az építésfelügyeleti hatóságtól kérheti tevékenysége szakszerűségének ellenőrzését (ezt hívhatjuk önfeljelentésnek vagy önellenőrzésnek is) [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 61. § (3) bek.].

Ha az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés a vállalkozó[9]kérelmére indul, a feltárt mulasztások megszüntetésének előírása mellett csak életveszélyt okozó hiányosság esetében vagy az építési napló vezetésének hiánya miatt lehet építésfelügyeleti bírságot megállapítani [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 6. §].