18.1. Az építésfelügyeleti bírság

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.01.26. 16:41

Közzétéve: 2013.10.14. 14:18


Az építésfelügyeleti bírság kiszabásának eseteit, alanyait és mértékét is módosította a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet. A változások döntő részét a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni, míg több már elfogadott, de csak az e-építési naplóval egyidejűleg bekövetkező módosítás 2013. október 1-jétől lett hatályos [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 7. §][1]. A Szakmagyakorlási rendelet által rögzített módosítások 2014. január 1-jétől alkalmazandók.

1.
Bírság kiszabása előtt figyelmeztetni kell az ügyfelet!


A legtöbb esetben ha az építésfelügyelet a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható elsődlegesen nem bírság kiszabására kerül sor.

A szabálytalanság megállapítását követően a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.

Ha a hatósági felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy a figyelmeztetés alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is [2004. évi CXL. tv. 94. § (1) bek.; 238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 1/A. §][2].

Az építésfelügyeleti bírság alapja, mértéke, eljárási szabályok című táblázatos tájékoztató innen letölthető. Az Építésijog.hu Figyelő előfizetői által letölthető táblázatban megtalálhatók azok az eseteket is, amikor az építésfelügyeleti eljárásban nem lehetséges a figyelmeztetés. A táblázatos tájékoztató az egyes cselekményekhez kapcsolódóan bemutatja az eljárási szabályokat is.

2.
Milyen szabálytalan tevékenység miatt szabható ki a bírság?


Az építésfelügyeleti hatóság a szabálytalan építési tevékenységek közül az építőipari kivitelezési tevékenység jogosulatlan vagy szakszerűtlen végzőjével szembeni állapíthat meg építésfelügyeleti bírságot. A sajátos építményfajtákra az építésfelügyeleti bírság szabályait csak akkor lehet alkalmazni, ha nincs eltérő szabályozás az adott építményre.

A jogszerűtlen kivitelezést folytatókkal szemben az építésügyi hatóság, építésügyi bírságot szabhat ki [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 1. §, 1/A. §].

3.
Az építésfelügyeleti bírság összege


A fővállalkozói szerződéshez, illetve a fővállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó jogsértő cselekmények esetén megállapítható bírság összegek a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének I. táblázata, míg az alvállalkozói szerződéshez, illetve az alvállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó jogsértő cselekmények esetén megállapítható bírság összegeket a II. táblázat tartalmazza[3] [4].

Az építésfelügyeleti bírság mértéke a táblázatok alapján kikalkulált bírság
a) 150%-a
aa) a műemléki vagy a helyi védelem alatt álló építményen végzett építési tevékenység esetében,
ab) védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, műemléki területen (műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen, történeti tájon), helyi védelem alatt álló, a világörökség részét képező vagy védett természeti területen épített építmény, illetve végzett építési tevékenység esetében;
b) 50%-a építmény bontása esetében [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 2. § (2) bek.].

A konkrétan fizetendő összeg a fenti szabályokat követően is emelkedhet még, mivel az ismételt szabálytalanság esetében emelt összegű bírságot szab ki a hatóság. A határozatban szereplő bírság a kiszámított összeg 150 %-a lehet akkor, ha kiszabására azzal szemben kerül sor, akit 3 éven belül legalább két alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtottak. Az emelt bírságot nem lehet alkalmazni az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése (I. táblázat 16. pont és II. táblázat 10. pont) esetében [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 2. § (3) bek.].

4.
Több jogsértés esetén megállapítható bírság


Az építésfelügyeleti hatóság egy ellenőrzés eredményeként ugyanazon résztvevővel szemben egy cselekménnyel összefüggésben megállapított több jogsértés miatt
a) a legmagasabb bírságot eredményező jogsértő cselekményhez kapcsolódó építésfelügyeleti bírság ötven százalékkal megemelt összege vagy
b) a megállapított jogsértések összeadott bírságösszege
közül azt szabja ki, amelynek a mértéke alacsonyabb [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 2. § (4) bek.][5].

Ha az elkövető többfajta építési tevékenység folytatásában több jogsértő cselekményt is megvalósít, a bírságot vele szemben a fenti számítási mód alapján, tevékenységenként kell kiszabni [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 2. § (5) bek.]. Ez azt jelenti, hogy például felelős műszaki vezetőként és kivitelezőként is eljáró személy esetében a felelős műszaki vezetőnek és a kivitelezőnek járó bírságok esetében külön-külön döntendő el, hogy a legmagasabb bírság másfélszeresét vagy a bírságok összegét kell megfizetni, s adott esetben mindkét jogsértő cselekményre ki kell szabni az építésfelügyeleti bírságot.

5.
A bírság meghatározásának lépései

A kiszámítási szabályok összegzéseként az alábbiak szerint határozható meg a konkrétan fizetendő összeg:
 

1.

A számított építményérték vagy számított tervezői érték meghatározása

2.

Az 1. pont szerinti érték alapul vételével az I. és II. táblázat szerinti bírságtétel kiszámítása

3.

A 2. pont szerinti összeg szorzata a védett építmény (150 %) vagy a bontási tevékenység (50 %) szorzatával

4.

A 3. pont eredményének másfélszeres, ha ismételt szabálytalanságról van szó

5.

Több jogsértés esetén az egyösszegű díj meghatározása a legmagasabb bírság 50%-al növelt összege vagy a megállapított jogsértések összege közül az alacsonyabb

6.

A (2., 3., 4. vagy 5. pont szerinti) végeredmény ezer forintra történő kerekített összege



6.
Kivitelezői jogosultsággal nem rendelkező cég is kaphat bírságot?


Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, de a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet [1997. évi LXXVIII. tv. 39. § (6) bek.]. Az, aki ezt a rendelkezést megszegi, a jogsértő cselekményével kapcsolatos építésfelügyeleti bírságot – a kivitelező által elvégzett építési tevékenységre az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (Épbír.) 3. § (3) bekezdése szerint számított építményértéket alapul véve – a fővállalkozó kivitelezőre vonatkozó bírság-megállapítási szabályok szerint állapítják meg [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 2. § (3a) bek.].

7.
Méltányosság a bírság megállapításánál és fizetésénél


Fontos tudni, hogy méltányossági szempontok nem jelennek meg az építésfelügyeleti bírság megállapítása során, a bírság összegére semmilyen befolyással nincsenek a cselekményt elkövető személyi vagy anyagi körülményei. A bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni a határozatban megjelölt számlaszámra.

A hatóság legfeljebb annyit tehet – méltányosságból –, hogy a teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás ad a fizetésre. A halasztás csak egy alkalommal, és legfeljebb harminc napra engedélyezhető. Fontos, hogy ha a kötelezett a halasztási kérelmet a határidő lejártát követően terjeszti elő, azt a hatóság már nem fogadhatja el [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 2. § (6)-(7) bek.].

A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül a kötelezettnek kell igazolni a bírságot megállapító elsőfokú építésfelügyeleti hatóság részére. Ha a határidő lejártától számított tíz napot követően az igazolás nem áll a hatóság rendelkezésére, haladéktalanul köteles a végrehajtást végzésben elrendelni az illetékes állami adóhatóság felé [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 3. § (3)-(4) bek.].

8.
A bírság kiszabásának objektív határideje


A bírság az építésfelügyeleti hatóságnak a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított öt éven belül szabható ki [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 3. § (1) bek.]. Eltérően az egyéb intézkedésektől tehát az építésfelügyeleti hatóság – amennyiben bírságot szab ki – az eljárást elsőfokon a tudomásszerzést követő egy éven belül le kell zárnia.

9.
Kivel kell közölni a határozatot?


A bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatot közölni kell
a) az illetékes építésügyi hatósággal,
b) a névjegyzéket vezető szervvel, ha a bírság kiszabására az építési műszaki ellenőrrel, a kivitelezési tervek tervezőjével, vagy a felelős műszaki vezetővel szemben került sor[6],
c) a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékét vezető szervvel [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 3. § (2) bek.][7].

Az építésfelügyeleti hatóság a bírság kiszabásáról nyilvántartást vezet az elektronikus építésügyi bírság-nyilvántartó programban[8] [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 3. § (5) bek.].

Az építésfelügyeleti hatóság a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntését és intézkedését az elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó (e-bírság) alkalmazásban rögzíti [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 3. § (6) bek.]. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás működését elősegítő egyik elektronikus alkalmazás az e-bírság (az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott építésügyi, építésfelügyeleti, egyéb közigazgatási és eljárási bírságok megállapítását, behajtását, kezelését támogató és a végrehajtást követő, az OÉNY-nek adatot szolgáltató elektronikus alkalmazás) [313/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § 3. pont].

10.
Mit kell tartalmazni a határozatnak?


Az építésfelügyeleti hatóság bírságot megállapító határozata – a katonai építésfelügyeleti hatóság által hozott határozat kivételével, a Ket. szerinti elemeken túlmenően – tartalmazza
a) az e-bírság elektronikus alkalmazás által generált egyedi bírság-azonosító kódot,
b) a figyelmeztetést arról, hogy az egyedi bírság-azonosító kódot az építésfelügyeleti hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénz-átutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson fel kell tüntetni [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 3/A. §].

11.
Ellenőrzés kérelemre, saját bejelentésre


Az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató az építésfelügyeleti hatóságtól kérheti tevékenysége szakszerűségének ellenőrzését (ezt hívhatjuk önfeljelentésnek vagy önellenőrzésnek is) [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 61. § (3) bek.].

Ha az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés a vállalkozó[9]kérelmére indul, a feltárt mulasztások megszüntetésének előírása mellett csak életveszélyt okozó hiányosság esetében vagy az építési napló vezetésének hiánya miatt lehet építésfelügyeleti bírságot megállapítani [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 6. §].



[1] A 2008. február 2-át követően kiszabható építésfelügyeleti bírság tételeket a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet új 1. számú melléklete tartalmazza. Ebből a mellékletből nagyon pontosan és precízen meg lehetett határozni az egyes cselekményekhez kapcsolódó bírság összegeket, és azt, hogy ki lesz a bírság alanya, hasonlóan a jelenlegi megoldáshoz. A 2008. évi jogszabályi táblázat még a cselekmények jogszabályi hivatkozását is tartalmazta, ami jelentős segítség volt a jogalkalmazásban. Fontos kiemelni, hogy az építtetői és kivitelezői szankcionálás mellett az építési műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető, sőt, a beruházás-lebonyolító és a kivitelezési dokumentációt készítő tervező is ettől az időponttól számíthatott építésfelügyeleti bírságra jogszabálysértés esetén.

[2] A 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése módosította a figyelmeztetés alkalmazására vonatkozó részt. 2013. július 19-e előtt az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírság megállapítását akkor mellőzhette, ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott figyelmeztetés feltételei fennálltak. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet helyett azonban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) tartalmazza a figyelmeztetés törvényi kereteit. Az építésfelügyeleti bírság megállapításának feltételei között jelenleg már a helyes jogszabályi hivatkozás található [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 1/A. § (2) bek.].

[3] 2013. január 1-jétől a hatóság a fő-, illetve alvállalkozói szerződéshez kapcsolódó bírságtételek elkülönítetten, és éppen ezért arányosítottan tudja alkalmazni.

[4] A táblázatokból kiderül, hogy a jogalkotó 2013. január 1-jével bevezette a fokozatosság elvé: a szabálytalanságok többségénél az első lehetőség a figyelmeztetés (a nem visszaesők részére és a rövid úton megszüntethető a hibák orvoslása érdekében) – lásd: a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés

[5] 2013. január 1-jéig csak a legmagasabb bírságtétel után járó büntetést szabhatta ki a hatóság, ezért a jelenlegi szabály kedvezőbb az elkövetőkre. Az viszont hátrányosabb, hogy egyértelműen rögzített, hogy egy személy, többféle szereplőként elkövetett cselekmények után, minden szereplői minősége után, külön-külön is megkaphatja a bírságot.

[6] A hatóság 2014. január 1-jét követően már nem közli a beruházáslebonyolítóval a bírságról szóló határozatot (lásd: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 55. § b) pont bb) alpontja).

[7] A sajátos építményfajtával kapcsolatos bírságról szóló határozatot a sajátos építményfajták szerinti előirányzat felügyeletét ellátó szervvel, a 2. melléklet szerinti adatlappal együtt kellett megküldeni. Az építésfelügyelet ezen tájékoztatási kötelezettségét 2013. július 19-ei hatállyal a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[8] A jogszabály az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló kormányrendeletre hivatkozik, amely 2012. december 31-ig a 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet volt. 2013. január 1-jétől ilyen elnevezésű jogszabály nincs, a nyilvántartás vezetésének előírásait az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet tartalmazza.

[9] A jogszabályban a vállalkozó megnevezése nem pontos, mivel az építésügyi jogszabályok nem ismerik ezt a fogalmat. Az Eljárási kódex az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató részére teszi lehetővé az ellenőrzés kérését, ami viszont nem azonos a vállalkozó fogalmával, hiszen egyrészt a Ptk. szerinti vállalkozónak minősül a tervező is. Másrészt az építési tevékenységet folytató jelenleg az építtető is, hiszen az építtető fogalma: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 4. pont]. A jogalkotó szándéka nem világos ebbe a kérdésben: a jelenlegi szöveg alapján a bírságot az építtető csak akkor tudja elkerülni, ha a vállalkozó kér ellenőrzést, de az is lehet, hogy az építtető mentesítése nem is állt a jogalkotó szándékában.

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt