Az építésfelügyeleti hatóság feladatainak, eljárásrendjének változásai

Az Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet” számos az építésfelügyeleti hatóságot érintő módosítást is tartalmaz. Az építésfelügyeleti hatóság három és fél éves vargabetű után visszatért az eredeti feladatához, a kivitelezés ellenőrzéséhez. A 2013. január 1. napjától kapott többletfeladatok közül jelenleg már nem feladata a bontás tudomásulvételének eljárása, épület meglétéről vagy hiányáról a hatósági bizonyítvány kiállítása, valamint építésügyfelügyeleti hatósági szolgáltatás nyújtása. Az még kérdéses, hogy az építésfelügyelet bejelentés alapján indíthat-e építésrendészeti eljárást. Viszont kibővült azon szabálytalanságok köre, amelyek esetében az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezés megkezdését vagy folytatását megtiltja.

Magyar Közlöny: 2016. évi 84. szám
Érintett jogszabály: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet
Hatályos: 2016. június 14.

1.
Az építésfelügyeleti hatóság feladatainak változásai

1.1
A 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte a bontás tudomásulvételének eljárását az Eljárási kódexből (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) [156/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 14. § q) pont]. A bontás tudomásulvételének eljárási változásairól részletesen itt olvashat.

1.2
Az Eljárási kódex 2016. január 1. naptól lehetőséget biztosított, hogy az ügyfél építésfelügyeleti hatósági szolgáltatás kérjen [441/2015. (XII. 28.) Korm. rend. 179. § (1)–(4) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 3. §]. Az építésfelügyeleti hatóságok gyakorlatában ilyen eljárás ritkán fordult elő. Mivel az építésfelügyeleti hatóság egyetlen „engedélyezés” típusú eljárása (bontás tudomásulvétele) megszűnt, így logikus lépés volt az építésfelügyeleti hatósági szolgáltatás megszüntetése is [156/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 13. § 3-7. pont].

Kérdéses viszont, hogy az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében kihez fordulhat az építés megkezdése előtt a hatósági szolgáltatás tartalmi elemeivel az építtető. Az Eljárási kódex 3. alcímében foglalt hatósági szolgáltatás csak az építési engedélyhez, vagy tudomásulvételhez kötött esetben vehető igénybe az építésügyi hatóságtól. A kivitelezés során az előírásokat is ellenőrző építésfelügyeleti hatóságnak sincs erre hatásköre. Így az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek építtetői kizárólag az építész tervezők megfelelő felkészültségében és felelősségteljes munkájában bízhatnak.

1.3:
Az építésfelügyeleti hatóság a telken építmény meglétére vagy hiányára - az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése megtörténtének igazolása kivételével – hatósági bizonyítványt állított ki. Ez jellemzően a bontási engedély és tudomásulvétel nélkül elbontható építmények esetében fordult elő (pl. hétvégi házak, melléképítmények). Ilyen esetben a hatóság az ingatlan nyilvántartásban átvezetéshez igazolta a telek beépítetlenségét. Ez a hatáskör 2016. június 14-i hatállyal átkerült az elsőfokú építésügyi hatósághoz [156/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 12. § (3) bek.].

2.
Az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés és intézkedései

Az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzését végezheti:
a) szúrópróbaszerűen a helyszínen,
b) a Miniszterelnökséget vezető miniszter ellenőrzési utasításban foglaltak szerint (2016. évre a 7/2016. (IV. 7.) MvM utasítás),
c) távoli eléréssel az elektronikus építési napló alkalmazással.

A fenti lehetőségek közül kiemelendő a harmadik elem az e-építési napló. Vagyis az építésfelügyeleti hatóság állami tisztviselője az irodájában a számítógép előtt ülve is megállapíthat kivitelezés leállítására és bírság kiszabására okot adó tényállást, és úgy járhat el, mintha a helyszínen járt volna. Ezt az Eljárási kódexben megfogalmazott lehetőséget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) és az Építési törvény (Étv.) teremti meg [2004. évi CXL. törvény 89. § c) pontja és 1997. évi LXXVIII. tv. 46. § (2) bek. b) pontja].

Az Étv. a kivitelezés szabályainak súlyos megsértése esetén lehetőséget ad a kivitelezés folytatásának megtiltására [1997. évi LXXVIII. tv. 46. § (3) bek. ba) pontja].

Az Eljárási kódex részletezi, melyek a súlyos megsértések. Ezekben az esetekben a hatóságnak meg kell tiltania a kivitelezés folytatását. Ezek [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 65. § (1) bek.]:
a) a jogszabállyal kötelezően előírt építtetői fedezetkezelő közreműködésének elmaradása [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 17. § (2) bek.],
b) az építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás vezetésének hiánya [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 25. § (11) bek. c) pontja],
c) ha az építőipari kivitelezési tevékenységet kivitelezési dokumentáció nélkül végzik [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 22. §],
d) ha az építési munkaterület átadására vagy építőipari kivitelezési tevékenység folytatására a telek, építmény vagy építményrész tulajdonosának nyilatkozata hiányában kerül sor [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 5. § (5a) bek.],
e) ha az építési naplóban az eltakarásra kerülő épületszerkezetek ellenőrzésének dokumentálása elmarad [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. melléklet II. Naplórész 2. Eseti bejegyzések e) pontja].

A jogszabályokban két „minősített” eset is definiált a kivitelezés leállítására [1997. évi LXXVIII. tv. 46. § (3). bek. bb) és bc) pontjai alapján a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 65. § (3) bek.]:
a) az építőipari kivitelezési tevékenység az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyeztető módon folyik, vagy
b) az építési tevékenységet elektronikus építési napló hiányában végzik [191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. §].

Változatlan szabályként megmaradt, hogy a hatóság a helyszínen végzésben tiltja meg az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, majd 8 napon belül határozatban rendeli el a szabálytalan állapot megszüntetését. A „minősített” esetekben a határozat azonnal végrehajtható. Kérdéses viszont, hogy az egyéb leállítási esetekben – ha a határozat fellebbezésre való tekintet nélkül nem azonnal végrehajtható – hogyan szerez érvényt a leállításnak a hatóság [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 65. § (4)-(5) bek.]. (A hatályos Eljárási kódex szövegében elírás van a 65. § (5) bekezdésében, a szöveg helyesen: „A határozat a (3) bekezdés szerinti esetben fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”)

3.
Építésrendészeti eljárás

Az új, legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépületek is teljes körűen belekerültek az építésrendészeti eljárás keretei közé. Korábban a bejelentés nélkül épülő ilyen lakóépületek kivitelezését nem lehetett leállítani. A változás ennek lehetőségét is megteremtette [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 67. § (3) bek. a) pont; 156/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 13. § 24. pont].

Az építésfelügyeleti hatóság bejelentésre is indított építésrendészeti eljárást, de ez kikerült a szabályozásból [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 67. § (1) bek.; 156/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 13. § 23. pont]. Amennyiben a jogszabályalkotó szándéka az volt, hogy az építésfelügyeleti hatóságnak ne kelljen mindenféle szomszédok által generált ügyet kivizsgálnia, sajnos nem volt konzekvens. Egyrészről az Eljárási kódex építésfelügyeleti felvezető szövege tartalmazza a kérelemre indult építésfelügyeleti hatósági eljárást (ennek egyik fajtája az építésrendészeti eljárás) [312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 59. § (1) bek.], másrészről az eljárás kezdeményezésének 15.000 Ft-os illetéke az illetéktörvényben továbbra is megmaradt [1990. évi XCIII. tv. - az illetékekről XV. melléklet II.3. pont]. A Szerző álláspontja szerint 15.000 Ft-os illetékkel ellátott szabályos kérelem esetén a hatóságnak továbbra is foglalkoznia kell az ilyen építésrendészeti ügyekkel.

A salátarendelet részletes tartalmáról szóló egyéb tájékoztatók:

- A Kivitelezési kódex 2016. június 14-i változásai a „salátarendelet” alapján

- Van-e még felelős műszaki vezetői nyilatkozat?