Az építésügyi salátarendelet (788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet) alapján az építésfelügyeleti hatóság a jövőben nem szabhat ki építésügyi bírságot. 2022. január 11-étől az Építésügyi bírság rendelet az OTÉK változásai miatt a bruttó térfogat kifejezések helyett a térfogat kifejezés használatát vezeti be, valamint a jogalkotó egy nyelvtani hibát is kijavított.

Az Eljárási kódexben (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 2022. januárjától hatályba lépő változások az építésfelügyeleti hatóság eljárásait is érintik. 2022. január 11-étől kizárt, hogy az építésrendészeti eljárás kérelemre induljon, vagyis például a szomszédok panaszait az építésfelügyeleti hatóság nem köteles megvizsgálni.

Az Üvegkapu (az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer) célja, hogy online is nyomon követhetővé váljanak az építkezésekre történő be- és kilépések. Az állami adóhatóság és a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság is hatékony eszközt kaphat a foglalkoztatási szabályok ellenőrzésére, és az építésfelügyeleti hatóságok is új kötelezettségeket kaptak.

Az országgyűlés tavaszi ülésszakán elfogadta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) egyszerű bejelentéssel épülő épületekre vonatkozó változásait, amely miatt a végrehajtási rendeleteket is módosítani kellett. Ezek érintik az építésfelügyeleti bírság rendeletet is, amely egy új bírságtétel beiktatását, és az ehhez kapcsolódó jogszabályi átvezetéseket tartalmazza.

Az Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet” számos az építésfelügyeleti hatóságot érintő módosítást is tartalmaz. Az építésfelügyeleti hatóság három és fél éves vargabetű után visszatért az eredeti feladatához, a kivitelezés ellenőrzéséhez. A 2013. január 1. napjától kapott többletfeladatok közül jelenleg már nem feladata a bontás tudomásulvételének eljárása, épület meglétéről vagy hiányáról a hatósági bizonyítvány kiállítása, valamint építésügyfelügyeleti hatósági szolgáltatás nyújtása. Az még kérdéses, hogy az építésfelügyelet bejelentés alapján indíthat-e építésrendészeti eljárást. Viszont kibővült azon szabálytalanságok köre, amelyek esetében az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezés megkezdését vagy folytatását megtiltja.

Az új, 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületek építésére vonatkozóan az egyszerű bejelentést az építésügyi hatósághoz kell megtenni. A lakóépület kivitelezésének ellenőrzése azonban az építésfelügyeleti hatóság feladata.

A kulturális örökség védelmével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet, több építésüggyel kapcsolatos jogszabályt módosított. Az építésügyi és építésfelügyeletei hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Építésügyi kormányrendelet) is történtek módosítások, melyek többek között, a másodfokú hatóságok kijelölését is érintette a műemlékekkel kapcsolatban. Fontos kiemelni, hogy ez a módosítás még a 2015. áprilisi kormányhivatali integrációt megelőzően történt.

A 2014. évi XCVIII. törvény az Építési törvény pontosításai mellett több helyen érintette az építésfelügyeleti eljárás rendelkezéseit is. Egyebek mellett az építésfelügyeleti hatóság is jogosultságot kapott a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében bontás, átalakítás elrendelése esetében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kérelmezésére.

A 62/2014. (III.6.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti hatóság eljárásának több előírását is. Módosult a hatóság tájékoztatási kötelezettsége, és a Kormány az építésrendészeti eljárás kapcsán is bevezetett egy pontosítást.

A Szakmagyakorlási rendelet (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) által bevezetett változásokhoz kapcsolódóan átalakult az összeférhetetlen tevékenység végzésének jogkövetkezménye is, így például már nem az építésfelügyeleti hatóság bírságol e miatt. A szakmagyakorlási tevékenységek összeférhetetlenségi szabályaiban bekövetkezett változások áttekinthetősége érdekében táblázatos formában is összehasonlítottuk a 2014. január 1-je előtti és utáni előírásokat. A tervezőre vonatkozó szabályok nem változtak (kivéve a településrendezési tervezői tevékenységet), a beruházáslebonyolító kötelezettségei eltűntek a jogszabályból, a műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető pedig részben új szabályokkal ismerkedhet. Az energetikai tanúsító esetében változatlanul nincs összeférhetetlenségi előírás.

Az építésfelügyeletet hajlamosak vagyunk összekeverni az építésügyi hatósággal, pedig egymástól nagyon eltérő szervekről van szó. Az építésfelügyelet feladatai alapján kaphatná akár a „hatósági műszaki ellenőr” elnevezést is, hiszen az építkezés minőségét ellenőrzi, ezzel az építtető (mint fogyasztó) érdekeit is képviseli a kivitelezővel szemben.