Előfizetés
Kihirdetett veszélyhelyzet építésügyi hatósági eljárásai
Közzétéve: 2013.06.06. 18:53 | Utolsó frissítés: 2013.06.06. 18:53
A kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával, építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának megszüntetésével, megelőzésével összefüggő kivételes építési követelményeket, engedélyezési, tudomásulvételi és kötelezési eljárási szabályokat, a tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivételes tervellenőrzési, tervpályázati és tervtanácsi szabályokat, továbbá az építőipari kivitelezési tevékenység eltérő szabályait a kormány külön rendeletben határozza meg [1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (1) bek. 10. pont].
1. Vonatkozó jogszabályok
Az Építési törvény alapján az építésügyi hatóság kérelemre
a) a veszélyhelyzet elhárítása érdekében történő építési tevékenységek esetén vagy
b) a kihirdetett veszélyhelyzet következtében szükségessé váló építési tevékenységek esetén, valamint
c) az építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának jogszerűtlen építési tevékenységgel történő, halasztást nem tűrő elhárítása vagy részleges elbontása esetén
a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását vagy elbontását tudomásul veszi [1997. évi LXXVIII. tv. 48/A. § (4) bek.].
Az eljárási szabályokat a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő kivételes építésügyi szabályokról szóló 227/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet határozza meg, részben átfedésben a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szabályaival. A 227/2010. (VIII. 13.) Korm. rendeletet kell alkalmazni a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzettel érintett és megnevezett településeken a veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építési követelményekre, a veszélyhelyzet feloldásától számított fél éven belül induló első fokú és az ezt követő másodfokú építésügyi hatósági eljárásra (ún. kivételes építésügyi hatósági eljárás), az építésügyi hatósági ellenőrzésre, az építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmi követelményeire, a tervpályázati és tervtanácsi eljárásokra, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységre [227/2010. (VIII. 13.) Korm. rend. 1. § (1) bek.].
2. A 227/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet (ún. kivételes építésügyi hatósági eljárás) szabályai
2.1. A kérelem tartalmi előírása
Az építtető kérelmébe – a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtájához kapcsolódóan – bele kell írnia, hogy kivételes építésügyi hatósági eljárásra irányul. Az építtető – ha az építésügyi hatóság más eljárásban nem állapította meg – a kérelemhez és az előzetes szakhatósági állásfoglalás kibocsátásához mellékeli a települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozatát arról, hogy a kérelmezett építési tevékenység végzése a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával függ össze [227/2010. (VIII. 13.) Korm. rend. 5. §].
2.2. A Kormány által biztosított terv használata
A rendelet lehetőséget biztosít ún. adaptált ajánlott építészeti-műszaki tervdokumentáció becsatolására. Adaptált ajánlott építészeti-műszaki tervdokumentáció az építésügyért felelős miniszter által ajánlott, a Dokumentációs Központ által közzétett terv építészeti-műszaki tervező által a helyszíni adottságokhoz (helyi építészeti karakter, településkép, telek- és terepadottságok, tájolás, beépítési százalék, építménymagasság, közművesítettség stb.) illesztett, az építési engedélyezéshez és az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki tervek összessége [227/2010. (VIII. 13.) Korm. rend. 1. § (2) bek. 1. pont]. Ha az építtető a kérelemhez adaptált ajánlott építészeti-műszaki tervdokumentációt nyújt be, a kérelem elbírálása során a kivételes építésügyi hatósági ügyben eljáró építésügyi hatóság egy alkalommal, a kérelem beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül hívja fel az építtetőt hiánypótlásra, ha a kérelem vagy a kérelemhez mellékelt építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma hiányos [227/2010. (VIII. 13.) Korm. rend. 7. §].
2.3. Speciális eljárási szabályok
A kivételes építésügyi hatósági ügyben a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek az építtető értesítésére vonatkozó rendelkezését – szintén az eljárás gyorsítása érdekében – nem kell alkalmazni [227/2010. (VIII. 13.) Korm. rend. 6. §].
Fontos tudni, hogy az engedélyezett építészeti-műszaki tervdokumentáció módosítására a kivételes építésügyi hatósági eljárásra vonatkozó eltérő rendelkezések már nem alkalmazhatók [227/2010. (VIII. 13.) Korm. rend. 11. §].
A kivételes építésügyi hatósági eljárás tárgyát képező ingatlan esetében tervpályázati eljárást és tervtanácsi véleményezési eljárást sem kell lefolytatni [227/2010. (VIII. 13.) Korm. rend. 14. § (1)-(2) bek.].
2.4. Helyszíni szemle hiányában szakhatósági állásfoglalás se lehet
Speciális szabály, hogy a szakhatóság a kivételes építésügyi hatósági eljárás során köteles szakhatósági állásfoglalását az építésügyi hatóság által összehívott helyszíni szemlén megadni. Megjelenés vagy az állásfoglalás megtételének hiányában – ha ellenérdekű ügyfél az eljárásban nem vett részt – a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni [227/2010. (VIII. 13.) Korm. rend. 8. § (1) bek.].
2.5. Ügyintézési határidő
Az első és másodfokú építési, fennmaradási és használatbavételi engedélyezési eljárás ügyintézési határideje
a) harminc nap (főszabály szerint);
b) az ügyintézési határidő első fokú eljárásban tizenöt nap, ha
ba) az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges kérelmet, mellékleteit és az építészeti-műszaki tervdokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő, és az építtető a kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértőnek – a kérelem benyújtását legfeljebb tizenöt nappal megelőzően kelt – nyilatkozatát, vagy
bb) a kérelem mellékletét képező építészeti-műszaki tervdokumentáció adaptált ajánlott,
c) soron kívüli, de legfeljebb tizenöt nap, ha a ba) és a bb) alpontban meghatározott feltételek együttesen fennállnak [227/2010. (VIII. 13.) Korm. rend. 9. § (1)-(2) bek.].
Ha az építési engedély iránti kérelem mellékletét képező építészeti-műszaki tervdokumentáció adaptált ajánlott terv, az ügyintézési határidő első és másodfokon nem hosszabbítható meg [227/2010. (VIII. 13.) Korm. rend. 9. § (3) bek.].
Ha az építtető a bontási engedély-köteles építési tevékenységre vonatkozó kérelmét az építési engedélyezési kérelmével együtt nyújtja be, a bontási engedélyezési és az építési engedélyezési eljárást egy eljárásban az építési engedélyezési eljárásra meghatározott határidőn belül kell lefolytatni [227/2010. (VIII. 13.) Korm. rend. 10. §].
3. Nagyvízi mederben lévő építmények
A nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít, és amelyet a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöl ki [1995. évi LVII. tv. 1. számú melléklet 12. pont a) alpont].
A nagyvízi mederben építmény elhelyezéséhez, építési tevékenység végzéséhez az érintett folyószakasz medrének kezelője hozzájárulása is szükséges [227/2010. (VIII. 13.) Korm. rend. 8. § (3) bek.].
Nagyvízi mederben történő építés esetén az építési engedélyezés iránti kérelem mellékletét képező építészeti-műszaki tervdokumentáció kötelező része a részletes talajmechanikai szakvélemény [227/2010. (VIII. 13.) Korm. rend. 13. § (3) bek.].
4. Kérhető ideiglenes használatbavételi engedély
A 2012. december 31-éig érvényben volt jogszabály szerint ha az építési engedélyben az építkezés szakaszolására a fentiek szerint nem került sor, a megépített, de még befejezetlen építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan is alkalmas építményrészére az építés – építési engedélynek megfelelő – teljes befejezéséig, ideiglenes használatbavételi engedélyt adhatott az építésügyi hatóság. Ez esetben csak a teljes befejezés után volt kiadható a végleges használatbavételi engedély. Az ideiglenes használatbavételi engedély - egy kivételtől eltekintve - 2013-tól megszűnt. Ideiglenes használatbavételi engedély jelenleg csak a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő kivételes építésügyi eljárásban adható.
Az ideiglenes használatbavételi engedély kiadásának feltétele, ha az épületben rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon legalább egy fűthető lakószoba, a főzést és a tisztálkodást, az illemhely-használatot biztosító helyiség van [227/2010. (VIII. 13.) Korm. rend. 12. § (1)-(2) bek.].
Az ideiglenes használatbavételi engedély hatályát veszti, ha az építtető az épületre vonatkozóan – annak teljes befejezését követően – két éven belül nem kér végleges használatbavételi engedélyt. Az építtető abban az esetben is kérheti az ideiglenes használatbavételi engedélyt, ha az építési engedélyt időközben módosíttatta [227/2010. (VIII. 13.) Korm. rend. 12. § (3)-(4) bek.].
5. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építésitevékenység-tudomásulvételi eljárás) szabályai
A veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építésitevékenység-tudomásulvételi eljárásra vonatkozó előírásokról bővebben itt olvashat.
6. Melyik építésügyi hatóság jár el?
Az elsőfokú kiemelt építésügyi hatóság (vagyis a Járási Építésügyi Hivatal vagy a Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal) jár el a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (2) bek. d) pont].
A fenti rendelkezéstől részben eltérően állapítja meg az építésügyi hatóság hatáskörét a 227/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 3. §-a. Ez a kormányrendelet úgy szól, hogy az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben elsőfokú általános építésügyi hatóságként kijelölt települési önkormányzat jegyzője megállapíthatja, hogy a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági feladatok – határidőre történő szakszerű – ellátására nem rendelkezik megfelelő létszámú köztisztviselővel, vagy a kivételes építésügyi hatósági eljárásban előírt követelményeket nem tudja teljesíteni. Ha az elsőfokú hatóság nem tudja ellátni a feladatát, akkor a kivételes építésügyi hatósági ügyeket – a kérelem beérkezését követő naptól számított öt napon belül – ügyintézésre átadja a megyeszékhely települési önkormányzat jegyzőjének [227/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 3. §].
A két jogszabály összevetéséből az is megállapítható lehet, hogy a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben a járási építésügyi hivatal jár el, míg a veszélyhelyzet feloldásától számított fél éven belül induló első fokú és az ezt követő másodfokú építésügyi hatósági eljárásokra (ún. kivételes építésügyi hatósági eljárás) a 227/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 3. §-át kell alkalmazni. Az biztos, hogy szerencsés lenne a 227/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet szövegét hozzáigazítani a 2013. január 1-jén bekövetkezett hatósági változásokhoz, hogy egyértelmű legyen a hatásköri szabályozás.
7. A veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építésügyi hatósági eljárások illetékmentesek
Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. fejezet I. pont 15. pont].
