Szemerey Samu államtitkár lett az országos főépítész

Vitézy Dávid a pünkösdi hétvégén hozta nyilvánosságra, hogy az elismert szakembernek számító Szemerey Samu lett a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára. A 2026. június 5-én megjelent Hivatalos Értesítőből derült ki, hogy a miniszter az országos főépítészi feladatok ellátásával is az építészeti államtitkárt bízta meg. A miniszteri utasítás egyidejűleg hatályon kívül helyezte Lánszki Regő, korábbi államtitkár kijelöléséről szóló 2022. évi döntést. Jelen cikkből megismerhető az országos főépítész feladatköre is.

Hivatalos értesítő: 2026. évi 24. szám
Közjogi szervezetszabályozó eszköz: 1/2026. (VI. 5.) KBM utasítása
Hatályát veszti: 2/2022. (VII. 6.) ÉBM utasítás
Hatály: 2026. június 6.

 

Az építésügyért felelős államtitkár az országos főépítész

A 2026. május 24-i cikkünkben jeleztük, hogy Szemerey Samu lett a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára.

A közlekedési és beruházási miniszter normatív utasításban szabályozhatja a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét [2010. évi CXXX. tv. 23. § (4) bek. c) pont]. A miniszter ezért normatív utasításban jelölheti ki az országos főépítészt, aki a Méptv. (2023. évi C. tv.), a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben (Főépítészi rendelet) és más jogszabályban meghatározott egyes feladatait látja el. A Méptv. szerint az országos főépítész az ágazati miniszter által irányított minisztériumban politikai felsővezető, vagy szakmai felsővezető, aki kormányrendeletben meghatározott szakmai végzettséggel, illetve szakmai gyakorlattal rendelkezik és munkáját hivatali szervezet segíti. A Főépítészi rendelet annyi megkötést tartalmaz, hogy az országos főépítészt a miniszter az általa vezetett minisztérium állományába tartozó személyek közül bízza meg [190/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. § (4) bek.].

Az országos főépítész tevékenységét a közlekedési és beruházási miniszter irányítja [1/2026. (VI. 5.) KBM ut. 2. §].

2026. június 6. napjától az országos főépítészi feladatokat Szemerey Samu államtitkár látja el [1/2026. (VI. 5.) KBM ut. 1. §; 2/2022. (VII. 6.) ÉBM ut. 3. §].

 

 

Kép forrása: Vitézy Dávid Facebook oldala

2022. július 7. és 2026. június 5. napja között Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építésügyért felelős államtitkára volt az országos főépítész.

Az országos főépítész az országos főmérnökkel együttműködve látja el a terület- és településrendezéssel, az épített környezet alakításával, valamint az építészeti értékvédelemmel kapcsolatos feladatát [190/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. § (5) bek.]. Az országos főmérnök Gombos Márk helyettes államtitkár.

 

Mit csinál az országos főépítész?

Az országos főépítész feladatai – a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és a Méptv. alapján – az alábbiak:

1. A főépítészi szervezetrendszer szakmai irányítója

Az országos főépítész, a Balatoni főépítész, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalban működő állami főépítész, valamint az önkormányzati főépítész együttesen alkotja a főépítészi szervezetrendszert, amely – a hatósági hatáskörgyakorlástól függetlenül – elősegíti a területrendezési követelmények érvényesítését, egyúttal településfejlesztési, településrendezési, településkép-védelmi, műemlékvédelmi és az építészeti tervtanácson keresztül építészeti feladatokat lát el [2023. évi C. tv. 53. § (1)-(2) bek.].

Az országos főépítész szakmailag irányítja a főépítészi és a tervtanácsi szervezetrendszert, valamint szakmailag felügyeli az önkormányzati főépítészek munkáját is [2023. évi C. tv. 53. § (3) bek.; 2023. évi C. tv. 54. § (3) bek. c) pont; 2023. évi C. tv. 59. § (2) bek.].

Lásd még:
- Tervtanácsok rendszere, feladatai (1.). A tervtanácsi szintek

- A főépítészi szervezetrendszer – 1. rész. A területi (állami) és a tanácsi (majd önkormányzati) főépítészek 1997-ig

2. Szakmailag összehangolja az állami és az önkormányzati főépítészek tevékenységét

A „főépítészség” a kevés számú „kollegiális hivatásrend” egyike, amely az önkormányzatok helyzetének 2010-2012. közötti radikális megváltozása ellenére ma is „hidat képez” egyrészt a helyi, a területi és a központi közigazgatás között, másrészt az önkormányzati, a kormányhivatali és a minisztériumi feladatellátás között. A települési (ideértve a fővárosi kerületi és a fővárosi), és a (kevés számú) térségi (pl. települési önkormányzatok társulása által megbízott) főépítészek közvetlen szakmai támogatója a 20 kormányhivatali állami főépítész, az országos koordinációt e tekintetben az országos főépítész végzi [2023. évi C. tv. 54. § (2) bek. c) pont].

A Méptv. szerint a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter (vagyis a közlekedési és beruházási miniszter) az országos főépítészen keresztül
a) ellátja az országos tájépítész, a balatoni főtájépítész, az állami főépítészek, a területi építészeti és településrendezési tervtanácsok, valamint a főmérnökök szakmai irányítását, és
b) szakmai segítséget nyújt az önkormányzati főépítészek és a helyi építészeti tervtanácsok munkájához [90/2026. (V. 13.) Korm. rend. 106. § h) pont; 2023. évi C. tv. 20. § (3) bek.].

3. Vezeti és működteti az Országos Építészeti Tervtanácsot

Az országos főépítész látja el – még a korábbi építési és közlekedési miniszter által kiadott utasításra is tekintettel, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletben meghatározott kivétellel – az Országos Építészeti Tervtanács elnöki feladatait, kiadmányozza az elnöki feladatokkal összefüggő iratokat, továbbá ellátja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény esetében a tervpályázati bíráló bizottság és az Országos Építészeti Tervtanács elnöki teendőit [1/2022. (VI. 28.) ÉBM ut. 20. pont; 2023. évi C. tv. 54. § (2) bek. a) pont; 190/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6/A. § c) pont].

Az OÉT tervtanácsi ülésen való részvétel feltétele a szükséges dokumentumok hiánytalan beküldése az ÉTDR felületen. Az érintetteknek fontos tudnia, hogy az OÉT online felületén IDE kattintva megtalálható az a pontos időpont, amely időpontig az adott tervtanácsi ülést megelőzően be kell küldeni a terveket, dokumentumokat.

Miután a TISZA-kormány Statútuma szerint a kulturális örökség védelméért – benne a műemlékek védelméért – felelős miniszter főszabályként a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, aki „ellátja a központi építészeti tervtanács műemléki tanácsadó testület működtetésével kapcsolatos feladatokat”, ezért az új országos főépítésznek az Országos Építészeti Tervtanács vezetését értelemszerűen meg kell majd osztania a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter által kijelölésre kerülő, a műemléki tanácsadó testületet vezető személlyel. A pontos feladatmegosztást a két minisztérium kidolgozás alatt álló SZMSZ-e fogja megmutatni, majd az alapján várható pontosítás a műemlékeket, műemléki területeket érintő ügyek tervtanácsi tárgyalása tárgyában [90/2026. (V. 13.) Korm. rend. 157. § e) pont; 90/2026. (V. 13.) Korm. rend. 159. § (2) bek. d) pont]. Lásd még: Milyen feladatai vannak a közlekedési és beruházási miniszternek?

4. Az állami főépítész záró szakmai véleményével kapcsolatos feladatok

Az országos főépítész szakmailag irányítja az állami főépítészi tevékenységet és szükség esetén – törvényben foglaltak szerint – felügyeleti eljárást folytathat le [2023. évi C. tv. 53. § (3) bek. a) pont].

A Méptv. szerint az országos főépítész az új beépítésre szánt területek kijelölése vonatkozásában szakmai véleményt nyilvánít. Az állami főépítész a településterv záró szakmai véleményezésénél köteles figyelembe venni az országos főépítész szakmai véleményét [2023. évi C. tv. 54. § (2) bek. a) pont]. Az országos főépítész érdemi nyilatkozatát az állami főépítész szakmai véleményébe be kell építeni, és ha az új beépítésre szánt terület kijelölését az országos főépítész indokolással ellátott nyilatkozatában nem támogatja, kizárólag nem támogató állami főépítészi vélemény adható [2023. évi C. tv. 76. § (5) bek.].

Az önkormányzat – annak jogellenességére hivatkozással – az állami főépítész záró szakmai véleményével szemben annak közlésétől számított 15 napon belül az országos főépítésznél kifogással élhet. Az országos főépítész a kifogás alapján – 30 napon belül meghozott, indokolt döntésében – a záró szakmai véleményt módosításhatja vagy helybenhagyhatja [2023. évi C. tv. 54. § (3) bek. c) pont].

5. Ellátja az állami főépítészi vizsga lebonyolítási feladatait

Az önkormányzati főépítészeket az állami főépítészek vizsgáztatják – amennyiben szükséges –, míg őket (ha lesz köztük valaha olyan, akinek nem volt korábban önkormányzati főépítészi vizsgája vagy az alóli mentessége) az országos főépítész [190/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6/A. § b) pont].

A főépítészi vizsga kérdéseit és a felkészülést segítő segédanyagokat a Lechner Tudásközpont az Országos Főépítészi Kollégium bevonásával állítja össze, az országos főépítész hagyja jóvá a főépítészi vizsga kérdéseit és segédanyagát [190/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 4. § (4)-(5) bek.].

6. Építészeti stratégia, rövid és hosszútávú céljok meghatározása

Az országos főépítész dolgozza ki az építészet átfogó stratégiáját, a nemzeti építészetpolitikát, rövid, közép- és hosszú távú céljainak meghatározását [190/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6/A. § d) pont].

Érdemes tudni, hogy a Nemzeti Építészetpolitika – több, mint 15 év után – a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságán készült el még 2015. októberében. Az akkori – IDE kattintva elérhető – miniszteri köszöntő szerint (Lázár János volt a Miniszterelnökség és az ÉKM tárcavezetője is) ez a dokumentum „megalapozza az elkövetkező évtizedekben Magyarország építészeti irányelveit”. A 152 oldalas, igényes kialakítású szakmai anyag ide kattintva tekinthető meg.

7. Képviseli az építészeti érdekeket a különböző szakmai és társadalmi fórumokon
 
Az országos főépítészi szerepfelfogás már Lánszki Regő alatt kibővült a jogszabályok betűje szerinti – eddigiekben részletezett, korántsem szűk – feladatellátás-együtteshez képest is. A különböző jelenléti és online rendezvényeken, szakmai és társadalmi fórumokon tartott előadásain, a nyomtatott és online médiának adott interjúin túl például a hivatalos facebook-profilján is szinte napi gyakorisággal jelentetett meg az építészeti közéletet érintő tartalmakat. Ami az új országos főépítész eddigi hasonló (közösségi) médiaszerepléseiből látható, az azt feltételezi, hogy nem lesz kevésbé aktív e területen Szemerey Samu sem [2023. évi C. tv. 54. § (2) bek. d) pont].

8. Ellátja a Kormány által meghatározott kiemelkedő munkásságukkal jelentős értéket létrehozó építészek életművének gondozásával kapcsolatos feladatokat

Jelenleg egy olyan kormányhatározatot ismerünk, amely hasonló feladatmeghatározásról szól, a Makovecz-hagyaték megőrzéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1308/2016. (VI. 13.) Korm. határozatot:

„A Kormány kiemelt feladatként kezeli a Makovecz Imre hagyatékáról való gondoskodást, életművének a jövő nemzedékkel való megismertetését, ennek érdekében 1. támogatja a Makovecz Imre Emlékközpont létrehozását, melyhez Makovecz Imre műteremháza szolgálhat méltó helyszínül, ahol megjeleníthetők az építész használati tárgyai, lakóhelyének legprominensebb berendezési tárgyai; 2. az 1. pontban meghatározott cél megvalósítása érdekében egyetért a Makovecz-hagyaték jelenleg magántulajdonban álló ingó és ingatlan vagyontárgyainak – így különösen a Budapest XII. kerület 10286/10 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a 1125 Budapest, Városkúti út 2. szám alatt található ingatlan –, valamint a szellemi hagyaték részét képező, vagyoni értékkel bíró elemeinek a Magyar Művészeti Akadémia által történő megvásárlásával; 3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a 2. pontban megjelölt vagyonelemek állam általi megvásárlásához szükséges – legfeljebb 400,0 millió forint – forrást a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 1. melléklet XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben biztosítsa; Felelős: nemzetgazdasági miniszter Határidő: azonnal 4. - 5. felkéri a Magyar Művészeti Akadémia elnökét, hogy a 2. pontban említett vagyonelemek adásvétel útján történő megszerzése érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg, és erről az emberi erőforrások miniszterét, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, valamint a nemzeti fejlesztési minisztert tájékoztassa, valamint évente számoljon be a Kormány számára a Makovecz Imre Emlékközpont működtetéséről a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 5. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatóban. Felelős: Magyar Művészeti Akadémia elnökének felkérésével Határidő: a Kormány tájékoztatása tekintetében folyamatos”

Bár nem kormányhatározatban, 2015-ben Lechner Ödön kiemelkedő építészeti munkásságát is elismerte az akkori szaktárca azzal, hogy öt, a jelenlegi Magyarország területén található főművét felvette a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékére. Továbbá, e két építészünk mellett harmadikként Kós Károly szerepel a Méptv.-ben, mint akiknek „a nemzeti építészet leghaladóbb hagyományait képviselő” életművei „a minta és a zsinórmérték” [2023. évi C. tv. Preambulum; 190/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6/A. § f) pont; 27/2015. (VI. 2.) MVM rend. Melléklet 2. pont].

Az országos főépítésznek ezen feladat ellátásában is segítségére van a Lechner Tudásközpont. Pesti Mónika 2018. május 8-án adta hírül, hogy a „nemrég elindult Lechner Fotótár után a Tudásközpont legújabb ilyen irányú projektje a honlapján keresztül elérhető Építészeti Arcképcsarnok, amelyben jelenleg harminckét magyar és külföldi építésszel ismerkedhetünk meg. Az új menüpont alatt valamely évforduló vagy rendezvény kapcsán eddig megjelent, egy-egy építész életművével foglalkozó cikkeinket szedtük egy csokorba.”

2026 júniusában itt az alábbi személyekről olvashatunk, mint akik kiemelkedő munkásságukkal jelentős értéket létrehozó magyar építészek: Alpár Ignác, Árkay Aladár, Borbíró (Bierbauer) Virgil, Callmeyer Ferenc, Czigler Győző, Csorba Zoltán, Diescher József, Domány Ferenc, Dragonits Tamás, Feszl Frigyes, Gerster Károly, Giergl Kálmán, Hauszmann Alajos, Hegedűs Ármin, Hild József, Jeney Lajos, Kaufmann Oszkár, Kerényi József, Kismarty-Lechner Jenő, Kismarty-Lechner Kamill, Komor Marcell, Kós Károly, Kotsis Endre, Kotsis Iván, Kozma Lajos, Kőrössy Albert Kálmán, Kubinszky Mihály, Lang Adolf, Lauber László, Lázár Antal, Lechner Lajos, Lechner Ödön, Magyar Géza, Major Máté, Málnai Béla, Medgyaszay István, Meinig Artúr, Novák Ede, Pécsi Eszter, Pecz Samu, Pfaff Ferenc, Pollack Mihály, Polónyi Károly, Quittner Zsigmond, id. Rimanóczy Gyula, Rimanóczy Jenő, id. Rimanóczy Kálmán, Sándy Gyula, Schulek Frigyes, Schulz Ferenc, Steindl Imre, Szkalnitzky Antal, Szrogh György, Tenke Tibor, Török Ferenc, Vágó József, Vágó László, Várnay Marianne, Wälder Gyula, Weichinger Károly, Wéber Antal és Zielinski Szilárd.

9. A Településtervezési Szabályzat közzététele

A Településtervezési Szabályzat a településtervek, a településképi rendelet, valamint az egyes sajátos jogintézmények összeállításának műszaki elvárásait és egyeztetésük technikai szabályait tartalmazza. A Településtervezési Szabályzattal a szabályozási elemeket egy kormányzati szerv készítheti és módosíthatja.

Lényeges, hogy ettől a szabályzattól eltérő, új szabályozási elemeket megállapítani csak az országos főépítész előzetes jóváhagyása alapján lehet [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 4. §].

A Településtervezési Szabályzat közzététele szintén az országos főépítész feladata [190/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6/A. § g) pont].