Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A Törvényalkotási Bizottság elkészítette az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény szükséges módosításait

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hamarosan már tényleg hatályba léphet. Az Országgyűlés egyszer már elfogadta a törvényt, azonban a köztársasági elnök alkotmányossági vétója hatására a Magyar Közlönyben nem jelenhetett meg. Az Alkotmánybíróság is alaptörvény-ellenesnek minősítette a törvény egyes, még ki nem hirdetett rendelkezéseit. A Törvényalkotási Bizottság az Alkotmánybíróság 19/2023. (VIII. 7.) AB határozatának figyelembevételével összeállított egy módosító javaslatot, amelyet az Országgyűlés 2023. évi október - november havi ülésein fog tárgyalni.

A Törvényalkotási Bizottság pontatlanságokat is javított
 

Az Alkotmánybíróság határozatában – a köztársasági indítványával egyezően – azt állapította meg, hogy az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény 4. § (3) bekezdése, a 16. § (1) bekezdésének ,,vagy a 4. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet" szövegrésze, valamint az 59. § (2) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenes. A Törvényalkotási Bizottság – az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak alapján – az alaptörvény-ellenességet okozó rendelkezések törölte, illetve módosította.

A korábbi 4. § (3) bekezdése helyett az új rendelkezések a Kormány számára teszik lehetővé a törvény egyes konkrétan meghatározott rendelkezéseiben szereplő kötelezettségek alóli mentesítést, illetve kedvezmény adását az állami beruházás egyes meghatározott szereplői számára. A Törvényalkotási Bizottság módosító javaslata nem utal a törvénytől történő eltérési lehetőségre, hanem azokat a részletszabályokat határozza meg, amelyek alapján az állami építési beruházás előkészítésében és megvalósításában közreműködő egyes jogalanyok - érintett projektszervezeti tagok – mentesülhetnek konkrét kötelezettségek alól, vagy ezekkel kapcsolatos kedvezményt kaphatnak. A mentesülés, illetve kedvezmény adásának alapvető feltételeit, korlátait is tartalmazza az Ábtb. új 4. § (3) bekezdése. A 4. § (3) bekezdés szerinti esetekben a mentesítés, valamint kedvezmény tartalmát, feltételeit, időtartamát, a kötelezettség maradéktalan teljesítésének határidejét és módját, valamint a mentesítési, kedvezményadásra vonatkozó eljárás részletes szabályait kormányrendelet állapítja majd meg.

A Kormány külön rendeletében az Ábtv. 16. pontból álló felsorolás szerinti esetekben adhat mentesítést vagy kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt a projektszervezet tagja számára, például a kivitelezési szerződésminta alkalmazásának kötelezettségére, a kivitelezési dokumentáció elkészítésére, vagy éppen a tartalékkeret mértékére vonatkozó Ábtv. előírások tekintetében.

A 16. § (1) bekezdése új szövegrész alapján főszabály az, hogy az építési és közlekedési miniszter jelöli ki az állami beruházás építtetőjét, változatlanul annak beleegyezése mellett. Ha viszont a miniszter nem jelöl ki építtetőt, akkor az építtető – az Ábtv. eltérő rendelkezése hiányában – az Építési és Közlekedési Minisztérium lesz.

 

Mikor léphet hatályba az Ábtv?

A 2023. januárjában társadalmi egyeztetésre bocsátott normaszöveg még 2023. április 15-i hatálybalépéssel kalkulált, majd az Országgyűlés által tárgyalt normaszöveg eredetileg 2023. július 1-jei hatálybalépést rögzített. Az Országgyűlés a zárószavazást elhalasztotta, és a parlament által elfogadott, és az Országgyűlés elnöke által 2023. július 8-án aláírt T/3677/15. irományszámú törvény 2023. augusztus 1. napján lépett volna hatályba.

A Törvényalkotási Bizottság T/3677/18. irományszámú javaslatában már nem konkrét dátum szerepel: az Ábtv. a kihirdetését követő 8. napon léphet hatályba. Ha az Országgyűlés az őszi ülésszakon elfogadja a pontosított törvényszöveget, akkor a 2023 novemberi hatálybalépésre is van esély.

Az időmúlásra tekintettel az egyéb törvényi határidők is kitolódnak. Az építési és közlekedési miniszter – 2023. augusztus 31. helyett – tervezetten 2023. november 30-ig hívja össze az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács alakuló ülését, és a monitoring bizottságokat 2023. december 31-ig kell majd felállítani. A 2035. december 31-ig tartó programozási időszakra szóló keretprogram elkészítése érdekében a szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciót 2024. január 31-ig, míg az ágazati beruházási tervet 2024. február 28-ig kell elkészíteni. A Kormány 2035. december 31-ig tartó programozási időszakra szóló keretprogramot legkésőbb 2024. június 30-ig fogadja el (az Országgyűlés által 2023. júliusában elfogadott szöveg szerint 2024. február 28-a volt ennek a határideje).

A Törvényalkotási bizottság 2023. október 19-én jelentést is készített az Alkotmánybíróság határozatáról kialakított álláspontjáról (T/3677/19. irományszámú jelentés ide kattintva olvasható).

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény(javaslat)ról szóló ÖSSZEFOGLALÓ CIKKÜNKET IDE KATTINTVA érheti el.