Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény vagy Ábtv.) a kormány és a szakmai szervezetek közötti érdekegyeztető fórumaként hozta létre az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsot. A Tanács alakuló ülésére 2023. december 4-én került sor. A Tanács elnöke Lázár János építési és közlekedési miniszter.

Elég viszontagságos utat járt be eddig az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény, de már csak a köztársasági elnök döntésén múlik a kihirdetése. Az Országgyűlés egyszer már 2023 júliusában elfogadta a törvényt, azonban a köztársasági elnök alkotmányossági vétója hatására a Magyar Közlönyben nem jelenhetett meg. Mivel az Alkotmánybíróság 19/2023. (VIII. 7.) AB határozata is megállapította az alaptörvény-ellenességet, a Törvényalkotási Bizottságnak kellett összeállítani egy módosító javaslat. Az Országgyűlés 2023. október 25-én elfogadta az Ábtv. módosított szövegét, és ezt a törvényt a köztársasági elnök 2023. október 29-én aláírta.

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hamarosan már tényleg hatályba léphet. Az Országgyűlés egyszer már elfogadta a törvényt, azonban a köztársasági elnök alkotmányossági vétója hatására a Magyar Közlönyben nem jelenhetett meg. Az Alkotmánybíróság is alaptörvény-ellenesnek minősítette a törvény egyes, még ki nem hirdetett rendelkezéseit. A Törvényalkotási Bizottság az Alkotmánybíróság 19/2023. (VIII. 7.) AB határozatának figyelembevételével összeállított egy módosító javaslatot, amelyet az Országgyűlés 2023. évi október - november havi ülésein fog tárgyalni.

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatályba lépését megelőzően váratlan esemény történt: a köztársasági elnök nem írta alá a törvényt, hanem 2023. július 12-én megküldte az Alkotmánybíróságnak. Az alkotmányossági vétó nem a teljes törvénnyel szemben, hanem annak csak egy kis részével kapcsolatosan indult, azonban ez mégis a teljes Beruházási törvény kihirdetését akadályozta. Az már biztos, hogy – az Országgyűlés döntésével ellentétesen – 2023. augusztus 1-jén nem fog hatályba lépni a törvény, mivel az AB Alaptörvény-ellenesnek minősítette a törvény néhány rendelkezését, és a honatyák a szükséges módosításokat már csak a szeptemberben kezdődő őszi ülésszakon tudják elfogadni.

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavalat esetében 2023. június 13. napjától már csak a zárószavazásra vártunk. A zárószavazásra 2023. júliusi rendkívüli ülésszakon, július 4-én sor került. Az Országgyűlés elnöke 2023. július 8-án aláírta és megküldte a köztársasági elnöknek a törvényt, azonban Novák Katalin – az előzetes várakozásokkal ellentétben – nem írta alá azt alá, hanem 2023. július 12-én megküldte az Alkotmánybíróságnak. Az alkotmányossági vétó nem a teljes törvénnyel szemben, annak csak egy kis részével kapcsolatosan indult, azonban ez mégis a teljes Beruházási törvény kihirdetését akadályozza. Szinte biztos, hogy a törvény – az Országgyűlés döntésével ellentétesen – 2023. augusztus 1-jén nem fog hatályba lépni.

A társadalmi egyeztetés követően az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavalat T/3677. szám alatt, 2023. április 19-én került az Országgyűlés elé, és 2023. június 13. napjától már csak a zárószavazásra várunk. A zárószavazásra 2023. júliusi rendkívüli ülésszakon, július 4-én került sor. Amennyiben az Országgyűlés elnöke és a köztársasági elnök is aláírja a törvényt, az új rendelkezések – jelentős kivételekkel – 2023. augusztus 1-jétől alkalmazandók.

Lázár János már több nyilatkozatában is jelezte, hogy készül az új, állami beruházásokról szóló kerettörvény, amely a közpénzből megvalósuló beruházásokat fogja újraszabályozni. Az építési és beruházási miniszter a feladat jelentőségére tekintettel 2022 szeptemberében miniszteri biztost nevezett ki, Dányi Gábor személyében.