Az új „Plázastop-törvény” 2015. február 1. napjától hatályos

Szerző: Dr. Jámbor Attila, Jámbor László

Közzétéve: 2015.01.20. 12:56 | Utolsó frissítés: 2015.02.09. 18:39

Olvasási idő: 7 perc
Plázastop törvénykereskedelmi építmény
Figyelem, ennek a cikknek a tartalma több, mint 2 évvel ezelőtt született. A jogszabály-változásokról tájékoztató cikkeinkben található információk értelemszerűen a publikálás, illetve a frissítés időpontjában érvényesek.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény III/A. fejezetét nevezi a sajtó „Plázastop-törvénynek”. Az Országgyűlés úgy helyezte hatályon kívül a korábbi előírásokat, hogy egyidejűleg ismételten korlátozta a nagyobb kereskedelmi építmények építését. A 2015. február 1. napjától hatályos jogszabály a tiltott alapterületet ugyan szűkített, azonban ezek engedélyezésére egy teljesen egyedi eljárást vezetett be. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalása szükséges a nagyobb kereskedelmi építmények építéséhez, bővítéséhez.


Magyar Közlöny: 2014. évi 186. szám
Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény
Módosító jogszabály: 2014. évi CXIII. törvény
Hatályos: 2015. február 1.

1.
A Plázastop-törvény hatályát vesztette: 2015. január 1. napján


A 2011. évi CLXVI. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) III/A fejezetét az egyes kereskedelmi építmények létesítéséről. A törvényhely megtiltotta a 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény (üzlet, bevásárló központ, pláza) létesítését, átalakítását, vagy ezt meghaladó méretre bővítését. A tiltás alól az egyes minisztériumok képviselőiből e célra megalakított Bizottság véleménye alapján a kereskedelemért felelős miniszter felmentést adhatott.

A Plázastop-törvény rendelkezése szerint a nemzetgazdasági miniszter felmentése nélkül
a) a 300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető vagy
b) a 2012. január 1. napján már fennálló és 300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény nem bővíthető.

A 2013. évi CLXXXIII. törvény a Plázastop-törvény hatály alá tartozó harmadik esetet is bevezetett. 2014. januárjától a miniszter hozzájárulása a 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény kialakítása érdekében az építményen végzendő engedélyköteles átalakítási munkálatokra vonatkozóan is be kellett szerezni.

Az Országgyűlés a korlátozást 2014. év végéig tervezte fenntartani, ezért a Plázastop-törvény a 2011. évi törvénynek megfelelően 2015. január 1-jén hatályát vesztette [2011. évi CLXVI. tv. 82. § (11) bek., 8. § (5) bek.].

2.
Az új Plázastop-törvény hatályba lépésének napja: 2015. február 1.

Az Étv. 2015. február 1. napjától a IV/A. fejezettel egészült ki, vagyis Plázastop-törvény 2. változata is az Építési törvény része lett.

A jogalkotó törvényi szinten rendelte el, hogy a jövőben a plázák építési engedély iránti kérelmének elbírálásában olyan szakhatóság működjön közre, mely képes a megvalósítani tervezett kereskedelmi építménynek a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településrendezési hatásaival összefüggő szakkérdésben állást foglalni [1997. évi LXXVIII. tv. 57/C. § (4) bek.].

Vagyis a korábbi előírásokkal ellentétben nem egy testületi vélemény alapján kiadott miniszteri felmentést kell beszerezni, hanem egy speciális szakhatóság véleményét kell beadni az építési engedély kiadásához. A szakhatóság tevékenységében egy miniszterek által delegált tagokból álló bizottság is részt vesz.

3.
300 m2 helyett 400 m2 alapterület alatti kereskedelmi építmények építhetők a különleges eljárás nélkül


Az építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel megvalósuló, 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésének, átalakításának, valamint a 400 m2-t meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában vesz részt a különleges szakhatóság. Ez azt is jelenti, hogy a 399 és a 400 m2 bruttó alapterületű épülethez még nem kell beszerezni a szakhatóság állásfoglalását.

Az új Plázastop-törvényben országos illetékességgel a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője jár el szakhatóságként [1997. évi LXXVIII. tv. 57/C. § (2) bek.]. Az olyan építési engedélyezési eljárásokban, amelyekben a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal szakhatóságként működött közre, a másodfokú építésügyi hatósági hatáskört a Heves Megyei Kormányhivatal látja el [1997. évi LXXVIII. tv. 57/C. § (5) bek.].

Az építtető kérheti előzetes szakhatósági hozzájárulás kiadását is a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjétől, ami egy éven belül használható fel. A kérelemnek tartalmaznia kell legalább a kereskedelmi építmény és a kapcsolódó kiszolgáló létesítmények látványtervét, főbb adatainak, tervezett méreteinek és várható forgalmának leírását. A szakhatósági állásfoglalást hatvan napon belül kell kiadni [1997. évi LXXVIII. tv. 57/C. § (3) bek.].

4.
Mi minősül kereskedelmi építménynek?


A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjét a kereskedelmi építmények építési engedélyezési eljárásába kell szakhatóságként bevonni. A kereskedelmi építmény fogalmát a kereskedelmi törvényben találhatjuk meg, ahol az üzlet és a bevásárlóközpont gyűjtőfogalmaként találhatjuk meg. Ebből is látható, hogy a Plázastop-törvény elnevezés nem pontos, hiszen nem kizárólag a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű bevásárlóközpontokra terjed ki a hatálya.

A kereskedelmi építmény fogalmát az Építésijog.hu előfizetője itt megtekintheti.

5.
A „Plázastop bizottság”


A szakhatóság állásfoglalásának kialakítása előtt beszerzi és figyelembe veszi egy minisztériumi képviselők részvételével működő bizottság véleményét. Az új Plázastop-törvény mellett az 5/2015. (I. 29.) Korm. rendelet tartalmazza részletesen a „Plázastop Bizottság” tagjaira, eljárására vonatkozó előírásokat. A Bizottságról szóló részletes tájékoztatót itt elolvashatja.

6.
A szakhatósági döntés alapja: a bizottsági döntés és mérlegelés

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének a törvény alapján a szakhatósági állásfoglalás kiadása során csak mérlegelnie kell a Bizottságtól beszerzett véleményt, azonban a bizottsági döntéstől eltérő állásfoglalást is hozhat (elméletileg) [1997. évi LXXVIII. tv. 57/D. § (1) bek.].

A szakhatóság az építési engedély megadásához akkor járul hozzá, ha mérlegelési jogkörében meggyőződik arról, hogy a kereskedelmi létesítmény nem okoz olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a kereskedelmi építmény létesítésétől várható előnyöket [1997. évi LXXVIII. tv. 57/D. § (3) bek.]. A mérlegelés szempontjára jelenleg még objektív feltételek nincsenek rögzítve a jogszabályban (például arra, hogy mit kell hátrányos következmény alatt érteni, és ezeknek milyen mértékben kell meghaladniuk az előnyöket).

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének eljárására vonatkozó részletes tájékoztatót itt megismerheti.

7.
Átmeneti rendelkezés a kereskedelmi építmények engedélyezési eljárására


Tekintettel arra, hogy a Plázastop-törvény 2014. december 31. napján hatályát vesztette, és az új törvény csak 2015. február 1. napján lép hatályba, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) általános eljárási szabálya szerint a 2015. január 1. és 2015. január 31. napja között benyújtott kérelemre az építési engedély a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági közreműködése nélkül kiadható lenne.

A szakhatóság nélküli átmeneti időszakra az Étv. kiegészítéséről rendelkező 2014. évi CXIII. törvény kimondja, hogy a 2015. év januárjában benyújtott, 400 m2-nél nagyobb üzlet vagy bevásárlóközpont építésére vonatkozó kérelmeket már az új Plázastop-törvény (vagyis az Étv. új IV/A. fejezete) alapján kell elbírálni. Ezekben a hatósági eljárásokban az ügyintézési határidő 2015. február 1. napján kezdődik, a kérelmek elbírálását ezen a napon kell elkezdeni [1997. évi LXXVIII. tv. 60/C. §; 2014. évi CXIII. tv. 3. §]. Vagyis hibába adja be valaki az építési engedély iránti kérelmet 2015. januárjában, az engedélyező hatóság a szakhatósági állásfoglalás nélkül nem adja ki az engedélyt.

8.
A részletszabályokat külön kormányrendelet tartalmazza


Az új Plázastop-törvény előírásait – a törvény felhatalmazása alapján – a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre vonatkozó előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kérelem tartalmi követelményeinek, az eljárásban közreműködő Bizottság működésének egyes szabályairól szóló 5/2015. (I. 29.) Korm. rendelet egészítette ki [1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (1c) bek.; 2014. évi CXIII. tv. 4. §]. Az egyszerűség kedvéért az 5/2015. (I. 29.) Korm. rendeletet „Plázastop-rendelet” elnevezéssel használjuk.

A közeljövőben még várható egy kormányrendelet – akár az OTÉK kiegészítése –, amely a 400 m2-nél nagyobb üzletekre vagy bevásárlóközpontokra vonatkozó különös környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési követelményeket, az azoktól való eltérés feltételeit határozza meg.

Építésijog.hu 2025 - Minden, amit a TÉKA szabályairól tudni kell

Konferencia 2025. június 12-én, személyes és online részvételi lehetőséggel

A TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) 2025. január 1-én hatályba lépett rendelkezéseinek nagy részét ténylegesen 2025. július 1-től kell alkalmazni. Az Építésijog.hu konferenciája lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők átlássák, júliustól mit kell másképpen csinálniuk, mennyiben változnak meg a munkájuk keretei.
Helyszín: AVKF Budapesti Campus
Online részvétel: https://epitesijog.hu/tanfolyam/268
Időpont: 2025. június 12., 10.00 órától (regisztráció 9.30-tól). Az előadásokról készült videófelvételeket június 30-ig meg lehet tekinteni.

Hasznos segédanyagok 

National Fire Protection Regulation in Hungary

National Fire Protection Regulation in Hungary

A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat eddig nem volt megtalálható angol nyelven, egységesen összeállítva.

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Az Építésijog.hu szerzői által összeállított szerződésminta az építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapj...

07.3.1. Kivitelezési szerződés felújításokhoz, átalakításokhoz - Szerződésminta

07.3.1. Kivitelezési szerződés felújításokhoz, átalakításokhoz - Szerződésminta

Jelen tájékoztató mellékleteként letölthető az Építésijog.hu által összeállított Kivitelezési szerződés mintáj...

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Az Építésijog.hu portálon elérhető szerződésminta hatályos jogszabályoknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz...

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Az építési műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó megbízási szerződésmintát az Építésijog.hu portálról tölth...