Nincs fél éve, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv.) foglaltak alapján újra engedélyköteles lett a rendeltetés megváltoztatása egyes kereskedelmi építmények kialakításával kapcsolatosan. Az engedélyezési eljárás részletszabályait tartalmazó külön kormányrendeletet 2019. márciusától módosították. A 23/2019. (II. 25.) Korm. rendeletet vélhetően a gyakorlati alkalmazás során felmerült kérdések rendezése érdekében fogadták el. Lényeges, hogy a módosítások többségét - kivéve a műszaki dokumentációra vonatkozó előírásokat - már a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A jogszabály már kezeli a kereskedelmi építmény és az egyéb építmény önálló rendeltetési egységének átalakítását, rendeltetésmódosítását is, ezzel csökkent az eltérő módon történő értelmezés lehetősége.

A Magyar Országgyűlés honlapján olvasható a T/629. számú törvényjavaslat, mely többek között az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv.) szűk körben újra engedélyköteles tevékenységnek minősítené a rendeltetés megváltoztatását. A régi–új eljárás lényege, hogy a 400 m2 vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény kereskedelmi rendeltetésre való módosítása is csak hatósági engedélyezés és szakhatósági eljárás alapján történhessen. Az új szabályok napokon belül hatályba léphetnek.

Az elektromos gépjárművek használatához szükséges fejlesztések biztosítását, és az allergén pollent termelő fák „kitiltását” rögzíti az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet (OTÉK) 2016. március 10. napjától hatályos módosítása.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletből (Eljárási Kódex) 2014. december 31-i hatállyal törölték azokat a rendelkezéseket, amelyek az 1997. évi LXXVIII. törvény III/A. fejezetéhez (vagyis az ún. Plázastop-törvényhez) kapcsolódtak.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény III/A. fejezetét nevezi a sajtó „Plázastop-törvénynek”. Az Országgyűlés úgy helyezte hatályon kívül a korábbi előírásokat, hogy egyidejűleg ismételten korlátozta a nagyobb kereskedelmi építmények építését. A 2015. február 1. napjától hatályos jogszabály a tiltott alapterületet ugyan szűkített, azonban ezek engedélyezésére egy teljesen egyedi eljárást vezetett be. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalása szükséges a nagyobb kereskedelmi építmények építéséhez, bővítéséhez.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény 53/F. § rendelkezése (amelyet a gyakorlatban „Plázastop-törvénynek” neveznek) a kereskedelemért felelős miniszter felmentéséhez köti a 300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény létesítését vagy ezt meghaladó méretre bővítését. 2014 januárjától a miniszteri felmentést már az engedélyköteles átalakítások esetében is meg kell kérni.