A kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel az Építési törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazását a 525/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet írja elő. A veszélyhelyzeti rendelet 2023 áprilisától kiegészült egyes közlekedési létesítmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásaira vonatkozó speciális előírásokkal. Az utasforgalmat bonyolító épületek engedélyezése tekintetében már a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének, illetve a Plázastop Bizottságnak döntő szava van.

A Kormány 2022. decemberétől veszélyhelyzeti rendelettel az Építési törvény (Étv.) egyes jogszabályhelyeitől eltérő rendelkezéseket vezetett be. Fontos tudni, hogy a jogalkalmazóknak nem az Étv. vonatkozó rendelkezéseit, hanem az 525/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet szabályait kell figyelembe venniük településrendezési és építési tevékenységük során. A cikksorozat harmadik részében azokat a rendelkezéseket mutatjuk be, amelyekkel az önkormányzatok további határidőt kaptak a településrendezési terveik elkészítésére. A rendelet felülírta a Plázastop egyes követelményeit is.

A humán egészségügyi veszélyhelyzet vége után több jogszabály-módosítás lépett hatályba, melyek az építésügyi tárgyú jogszabályokat is érintették. A többségük a már korábban hatályba lépő változások lekövetése az anyagi jogi jogszabályokban, de találhatunk közöttük új előírásokat is.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2018. augusztusi módosítása után újra engedélyköteles lett a rendeltetés megváltoztatása egyes kereskedelmi építmények kialakításával kapcsolatosan. Az engedélyezési eljárás részletszabályi külön kormányrendeletben jelentek meg.

A Magyar Országgyűlés honlapján olvasható a T/629. számú törvényjavaslat, mely többek között az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv.) szűk körben újra engedélyköteles tevékenységnek minősítené a rendeltetés megváltoztatását. A régi–új eljárás lényege, hogy a 400 m2 vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény kereskedelmi rendeltetésre való módosítása is csak hatósági engedélyezés és szakhatósági eljárás alapján történhessen. Az új szabályok napokon belül hatályba léphetnek.

A Kormány általános bürokráciacsökkentést kíván végrehajtani a közigazgatásban, amely természetesen az építésügyi közigazgatási eljárásokat is érinti. A bürokráciacsökkentés egyik első lépéseként az Építési törvénybe (Étv.) iktattak be módosításokat (amelyeket a későbbiek során még számos változás fog követni). A tájékoztató összehasonlító táblázat formájában tartalmazza az építésügyi hatósági eljárás jelenlegi és a 2016. január 1. napjától alkalmazandó ügyintézési határidőket.

A 2015. február 1. napjától hatályos új „Plázastop-törvény” a 400 m2 alapterület feletti kereskedelmi építmények csak akkor kaphatnak építési engedélyt, ha a beruházó egy speciális szakhatóság állásfoglalását, vagy előzetes szakhatósági hozzájárulását is beszerzi. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője a szakhatósági döntését egy miniszterek által delegált bizottság véleményének mérlegelésével állapítja meg. Az egyszerűség kedvéért ezt a testületet Plázastop Bizottságnak neveztem el.

A 400 m2 alapterület feletti kereskedelmi építmények esetében egy speciális szakhatóság véleményt kell beadni az építési engedély kiadásához. A 2015. február 1. napjától hatályos új „Plázastop-törvény” – amely az Építési törvény egyik fejezete, vagyis nem külön jogszabály – a szakhatósági eljárás részletes szabályait nem tartalmazza. A törvényi felhatalmazás alapján az 5/2015. (I. 29.) Korm. rendelet rögzíti a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalása kiadásának előírásait.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletből (Eljárási Kódex) 2014. december 31-i hatállyal törölték azokat a rendelkezéseket, amelyek az 1997. évi LXXVIII. törvény III/A. fejezetéhez (vagyis az ún. Plázastop-törvényhez) kapcsolódtak.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény III/A. fejezetét nevezi a sajtó „Plázastop-törvénynek”. Az Országgyűlés úgy helyezte hatályon kívül a korábbi előírásokat, hogy egyidejűleg ismételten korlátozta a nagyobb kereskedelmi építmények építését. A 2015. február 1. napjától hatályos jogszabály a tiltott alapterületet ugyan szűkített, azonban ezek engedélyezésére egy teljesen egyedi eljárást vezetett be. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalása szükséges a nagyobb kereskedelmi építmények építéséhez, bővítéséhez.