03.1. Hibás teljesítés. A kellékszavatosság

A leggyakoribb szerződésszegés az, amikor ugyan teljesíti a fél a megállapodásban foglaltakat, de nem megfelelő minőségben vagy nem a megígért tartalommal. A hibás teljesítés jogkövetkezményeit az ún. kellékszavatosság szabályai határozzák meg. A Ptk. a hibás teljesítés fogalmát is átalakította. A Ptk. már egységesen szabályozza a hibás teljesítéshez kapcsolódó jogkövetkezményeket: a kellékszavatosságot, a jótállást és a kártérítést.

1. A hibás teljesítés fogalma. A kellékszavatosság

1.1. Mi minősül hibás teljesítésnek?

A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg
- a szerződésben megállapított minőségi követelményeknek vagy
- a jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek (1959. évi IV. tv. 305. § (1) bek.) [2013. évi V. tv. 6:157. § (1) bek.].

Fontos, hogy a szakmai elvárásoknak megfelelő lehető legprecízebben legyen meghatározva az, hogy a vállalkozónak mit kell elvégeznie. A teljeskörű felújítás kifejezés például gyakran vezet jogvitához, mert utólag kiderül, hogy a felek nem ugyanazt értik ez alatt. A szakszerű és pontos meghatározás hiányában egy peres eljárásban még az is vitás lehet, hogy milyen követelményeket tűzött a megrendelő a szerződéskötés során.

A régi Ptk. szerint a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is hibás teljesítésnek minősül, ha
- a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős;
- a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza (1959. évi IV. tv. 305. § (2) bek.). A Ptk. az összeszerelést mint hibás teljesítést már nem tartalmazza, de csak azért, mert a jogalkotó szerint ez automatikusan hibás teljesítés, hiszen hibás az összeszerelés, ezért nincs szükség ennek külön kimondására.

Ha a megrendelő által átadott anyag nem volt megfelelő, az még nem mentesíti a vállalkozót a hibás teljesítés alól, önmagában az anyag hibájának bizonyítása sem elegendő. A vállalkozó csak akkor mentesül a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól, ha az anyag hibájára a vállalkozó a jogosultat figyelmeztette is (például jelzi, hogy elkészítheti a beltéri burkolattal a teraszt, de akkor ezt rövid időn belül biztosan fel kell majd szedni). Az anyag hibájára való figyelmeztetést se lehet igazolni, ha nincs dokumentálva. Ha a figyelmeztetést a vállalkozó a saját nyilatkozatán túlmenően mással nem tudja bizonyítani, a peres eljárásban a vállalkozó pervesztes lesz. Ugyanez a szabály érvényesül a célszerűtlen vagy szakszerűtlen megrendelői utasításokra, és nem megfelelő adatszolgáltatásra: igazolni kell, hogy a vállalkozó a megrendelőt figyelmeztette arra, hogy ő nem javasolja a kért munkát [2013. évi V. tv. 6:177. § (2) bek., 6:240. § (2) bek.].

1.2. A kellékszavatosság objektív felelősség!

A kellékszavatosság azt jelenti, hogy a kötelezett a szavatossági időn belül köteles az esetlegesen felmerült hibákat kijavítani, vagy egyéb módon a hibát elhárítani, a jogosultat a hibáért kompenzálni. Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik [2013. évi V. tv. 6:159. § (1) bek.]. A kötelezettet a kellékszavatosság attól függetlenül terheli, hogy felelős-e a dolog, szolgáltatás hibájáért (pl. tudott vagy nem tudott róla), ezért is minősül objektív jogkövetkezménynek, felelősségnek.

Szavatosságra vonatkozó előírásokat az alábbi jogszabályok tartalmaznak:
- a Ptk. (2013. évi V. törvény - 2014.03.15. napjától kötött szerződések esetében)
- a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény - 2014.03.14. napjáig kötött szerződések esetében)
- egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM–IpM–KM–MÉM–BkM rendelet (2014.04.08. napjáig kötött szerződéseknél)
- az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet
- a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (2014. június 12. napja után létrejött szerződések esetében)
- a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet

1.3. Ingyenes szerződésnél nincs kellékszavatosság

Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik (vagyis ingyenes szerződésnél kizárt a kellékszavatosság) [2013. évi V. tv. 6:159. § (1) bek.].

1.4. Fogyasztói szerződésre vonatkozó kötelező előírások

Fontos tudni, hogy a Ptk. hibás teljesítésre vonatkozó előírásai is diszpozitívak, azonban fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a Ptk. kellékszavatosságra és jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el (vagyis a kártérítési szabályoktól eltérően lehet szerződni) [2013. évi V. tv. 6:157. § (2) bek.].

A régi Ptk. egyes rendelkezéseket emel ki, amelyek a fogyasztói szerződésben semmisnek minősülnek, így például az a kikötés, amely
a) az összeszerelésre vonatkozó rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el (1959. évi IV. tv. 305. § (2) bek.),
b) a hat hónapos hibás teljesítési vélelemmel ellentétes (1959. évi IV. tv. 305/A. § (2) bek.),
c) amely a szavatossági jogoknak a Ptk-ban meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el (1959. évi IV. tv. 306/A. §);
d) a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást nem kellő időben közöltnek minősíti (1959. évi IV. tv. 307. §),
e) a szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket – nem a kötelezettet terhelik (1959. évi IV. tv. 309. §).
Vagyis a régi Ptk-ban a fel nem sorolt egyéb hibás teljesítési szabályoktól el lehet térni.

Az Építésijog.hu Előfizetője az alábbi fogalmakat a Fogalomtárban megismerheti: Fogyasztó, Fogyasztói szerződés

Lásd még: 01.3.1. A fogyasztói szerződések szabályai: a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet

2.
Mikor mentesül a kötelezett a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól?

Amint már jeleztem, a kellékszavatosság objektív felelősség, ezért csak kivételes esetben mentesülhet a kötelezett a hibás teljesítés miatti jogkövetkezmények alól. A kötelezett nem tartozik kellékszavatossági (jótállási) és kártérítési felelősséggel az alábbi esetekben:

a) Ismert hiba
A jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett (1959. évi IV. tv. 305. § (1) bek.) [2013. évi V. tv. 6:157. § (1) bek.]. A Ptk. egyértelműen szabályozza, hogy ha a jogosult a szerződéskötéskor ismerte a hibát (vagy ismernie kellett) a kellékszavatossági mellett kártérítési igényt sem érvényesíthet a kötelezettel szemben.

b) Jogosult közreműködése miatt bekövetkező hiba
A kötelezett mentesül a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól, ha a hiba a jogosult által adott
a) anyag alkalmatlanságára vagy hibájára;
b) adat hiányosságára vagy hibájára; vagy
c) utasítás célszerűtlenségére vagy szakszerűtlenségére
vezethető vissza.

Ezen hibák felmerülése esetében azonban további feltétel a kötelezett mentesüléséhez, hogy a fenti körülményekre (pl. az anyag hibájára) a kötelezett a jogosultat figyelmeztette (1959. évi IV. tv. 305/A. § (1) bek.) [2013. évi V. tv. 6:167. § (2) bek.].

Az adat hiányosságára vagy hibájára történő hivatkozási lehetőség a régi Ptk-ban még nem szerepelt, de a gyakorlat a nem megfelelő utasítás körében azért alkalmazta. A régi Ptk. az utasításra vonatkozó előírásokat a megbízási és a vállalkozási szerződések szabályai között tartalmazta, a Ptk. viszont már valamennyi szerződésre alkalmazhatóvá tette.

3.
A szavatossági igények (a jogosult hibás teljesítésből fakadó jogai)

A szerződésszegés általános szabályok szerinti jogkövetkezményei mellett (pl. visszatartás joga, elállási jog, stb.) a kellékszavatosság alapján a jogosult az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A jogosult választása szerint döntheti el, hogy az azonos szinten található igények közül melyiket választja.

3.1. Elsődlegesen választható igény: kijavítás vagy kicserélés

A jogosultnak kijavításra vagy kicserélésre csak akkor nincs joga, ha
- a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy
- az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne.

A kijavítási vagy kicserélési jog gyakorlásánál figyelembe kell venni a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet (1959. évi IV. tv. 306. § (1)-(2) bek.) [2013. évi V. tv. 6:159. §].

Ha a kötelezett valamely dolog vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, a hibás teljesítésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy
a) a kicserélésen a munkával elérhető eredmény részben vagy egészben való újbóli teljesítését kell érteni; és
b) a kijavítás vagy a szolgáltatás részben vagy egészben való újbóli teljesítése - a jogosult szerződésszerű teljesítéshez fűződő érdekei figyelembevételével - a munkával elérhető eredmény létrehozásának az eredetileg vállalthoz képest eltérő módjával is megvalósulhat; az ebből eredő többletköltségek a kötelezettet terhelik (1959. évi IV. tv. 311/A. §) [2013. évi V. tv. 6:177. §].

3.2. Másodlagosan választható igények: árleszállítás, javíttatás és elállás

A jogosult által másodlagosan választható igények
a) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti,
b) a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy
c) a szerződéstől elállhat (de jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye).

A szerződéstől való elállás – nem jelentéktelen hiba felmerülése esetében – csak akkor jogszerű, ha
- a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, vagy
- a kötelezett a kijavítást vagy kicserélést nem megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve eljárva vállalta,
- a kötelezett a kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve nem végezte el, vagy
- a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt (1959. évi IV. tv. 306. §) [2013. évi V. tv. 6:159. §].

A jelentéktelen hiba fogalma jogszabályban nincs meghatározva, ezért ezt is célszerű a szerződésben előzetesen meghatározni, hiszen az adott szolgáltatás alapján egyértelműen eldönthető, hogy milyen esetekben elegendő a javítás, és mikor történt olyan hiba, ami miatt a megrendelő nem akar a jövőben a vállalkozóval javíttatni.

4.
Áttérés más kellékszavatossági jogra

A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt (1959. évi IV. tv. 306/A. §) [2013. évi V. tv. 6:160. §].

5.
A hiba közlésének határideje

Fontos tudni, hogy a hiba közlésének határideje és az igényérvényesítés határideje nem ugyanazt jelenti.

A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni. A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős (nem a kellékszavatossági jog gyakorlásától esik el, de ha felróható módon késlekedett a hiba bejelentésével, az ebből eredő többletköltségeket nem kérheti a kötelezettől).

Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni (1959. évi IV. tv. 307. §) [2013. évi V. tv. 6:162. §].

A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét csak a dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek (1959. évi IV. tv. 308/B. §) [2013. évi V. tv. 6:165. §].

6.
A hibás teljesítés vélelme

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen (1959. évi IV. tv. 305/A. § (2) bek.) [2013. évi V. tv. 6:158. §].

A hibás teljesítés vélelmének jelentősége, hogy a kötelezettet terheli a bizonyítás a hiba kialakulása oka tekintetében is, a jogosultnak csak a hiba tényét kell bizonyítania.

7.
A kellékszavatossági igény elévülése

A régi Ptk. és a Ptk. kellékszavatossági szabályai között az egyik legnagyobb eltérés az igény elévülési idejében van, ezért ezt külön-külön közöljük.

7.1. A kellékszavatossági igény elévülése (a Ptk. szerint)

Az igény elévülésének kezdő időpontja: a teljesítés időpontja

A kellékszavatossági igény elévülésének határideje:
a) általános elévülési idő: egy év;
b) fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén:
ba) főszabály: két év;
bb) ha a szerződés tárgya használt dolog: egy és két év közötti időtartam is lehet, a felek magállapodásától függően;
c) ha a szolgáltatott dolog ingatlan: öt év [2013. évi V. tv. 6:163. § (1)-(3) bek.].

Az elévülésre vonatkozó rendelkezések:
- Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.
- A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik (ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik) [2013. évi V. tv. 6:163. § (4)-(5) bek.].

7.2. A kellékszavatossági igény elévülése és jogvesztő határideje (a régi Ptk. szerint)

7.2.1.
A kellékszavatossági igény elévülésének határideje:

a) Hat hónap (főszabály szerint)

b) Hat hónapnál kevesebb
Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó.
A kötelezett csak abban az esetben hivatkozhat arra, hogy a szavatossági igény érvényesítésére irányadó határidő hat hónapnál rövidebb, ha a kötelező alkalmassági idő tartamát a jogosulttal a szerződés megkötésekor megfelelő módon (a terméken való feltüntetéssel, minőségi tanúsítvánnyal, fizetési jegyzéken stb.) közölte.

c) Állat esetében: 60 nap

d) Fogyasztó szerződés: 2 év (1 év)
Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis.
Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.

7.2.2.
A kellékszavatossági igény jogvesztő határideje:

Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított
- egy év,
- tartós használatra rendelt dolog esetében három év,
- ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó.

Fogyasztói szerződésben a hároméves határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis

Példa kötelező alkalmassági időt előíró jogszabályokra:
- Az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet (már nem alkalmazható a 2014. április 9-e után megkötött szerződésekre!) (például kötelező alkalmassági idő 10 év: alapozási szerkezetek (égetett agyag alapfalelemek, terméskövek és építőkövek), előregyártott beton, vasbeton, acél, fa és alumínium teherhordó szerkezeti elemek (oszlop, főtartó, gerenda stb.) égetett agyag vázkerámia födémelemek; 5 év: égetett agyag tetőfedő elemek (tetőcserép), égetett agyag válaszfalelemek, előregyártott vasbeton válaszfalpanelek, bitumenes vízszigetelő lemezek, műanyag vízszigetelő és burkoló lemezek [11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM egy. rend. Melléklet].
- Az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet (például kötelező alkalmassági idő 10 év: alépítmények (földművek, pillérek, alapozások, víztelenítő rendszerek, padkák, útalapok), felszerkezetek (híd, áthidaló-, támfal-, alagútszerkezetek), útpályaszerkezeti rétegek (a kopóréteg nélkül) és burkolatszegélyek; kötelező alkalmassági idő 5 év: járdák, térburkolatok, kerékpárutak burkolatai és utak kopórétegei) [12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM egy. rend. Melléklet].

8.
Mi történik akkor, ha eltelt az igényérvényesítési határidő?

A régi Ptk. szerinti igényérvényesítési határidők elmulasztása jogvesztéssel jár (jogvesztő határidők). Ez azt jelenti, hogy ezt követően a kötelezettől nem lehet követelni a szavatossági jogokat.

A Ptk. szerinti kellékszavatossági igényérvényesítési határidők már mind elévülési jellegűek, ez egy nagyon lényeges különbség. A Ptk. alapján a határidők az elévülés nyugvásának szabályai szerint meghosszabbodhatnak, illetve az elévülési időn belül történő elévülést megszakító körülmények esetében a határidő újrakezdődik (ilyen például, ha a vállalkozó elismeri a hibát) [2013. évi V. tv. 6:21-6:25. §].

9.
Költségviselés szabályai

A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket - a kötelezettet terhelik (1959. évi IV. tv. 309. §). A Ptk. is tartalmazza ezt az előírást, csak a példálózó felsorolás nélkül [2013. évi V. tv. 6:166. § (1) bek.].

Mindkét Ptk. kimondja, hogy kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye (1959. évi IV. tv. 309. §) [2013. évi V. tv. 6:167. § (2) bek.].

A Ptk.-ban található szabály, hogy ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni. A jogosulti költségviselésre csak akkor kerülhet sor, ha
a) a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy
b) ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett [2013. évi V. tv. 6:166. § (2) bek.].

10.
A kötelezett gazdagodási igénye

A régi Ptk. a lehetséges értéknövekedésről nem rendelkezik, talán éppen azért, mert viszonylag rövid és jogvesztő határideje van az igényérvényesítésnek.

A Ptk. alapján ha a dolog kicserélésére az elévülés nyugvása miatt a kellékszavatossági határidő jelentős részének eltelte után kerül sor, és ez a jogosult számára számottevő értéknövekedést eredményez, a kötelezett a gazdagodás megtérítésére tarthat igényt [2013. évi V. tv. 6:167. § (1) bek.].

Érdekesség, hogy a gazdagodási igény megtérítésére vonatkozó előírást fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben nem lehet alkalmazni [2013. évi V. tv. 6:167. § (1) bek.].

11.
Kártérítés kellékhibás teljesítés esetén (tapadó károk érvényesítése)

A Ptk. külön rendelkezéseket tartalmaz a kellékszavatossághoz kapcsolódó kártérítési igényekre. A hibás teljesítés kapcsán többféle kár érheti a jogosultat:
a) az ún. tapadó kár, amely a hibával érintett dologban keletkezik,
b) az ún. következménykár (a tényleges kár), a megrendelő vagyonában, vagyis a kijavított dolgon túli egyéb vagyontárgyakban bekövetkezett kár,
c) az elmaradt haszon;
d) a régi Ptk. szerinti nem vagyoni kár és kártérítés helyébe lépett személyiségi jogok megsértéséhez kapcsolódó sérelemdíj [2013. évi V. tv. 6:522. § és 2:43. §, 2:52. §].

A Ptk. a kellékszavatosság során érvényesíthető kártérítésre eltérő rendelkezéseket állapít meg, de kizárólag a tapadó kár tekintetében. A tapadó kár elévülési idejére és feltételére vonatkozón van speciális rendelkezések, az összes többi kárra az általános szabályok alkalmazandók. A tényleges károk, az elmaradt haszon és a sérelemdíj tehát kellékszavatosság esetében is az általános szabályok alapján, az általános elévülési idő alatt érvényesíthetők (Lásd: 05. A szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai).

A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti [2013. évi V. tv. 6:174. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalkozó hibásan teljesített, felróhatóság hiányában is viseli a tapadó károkat, az egyéb kimentési lehetőségekkel nem tud élni.

A megrendelő a hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk (vagyis a tapadó károk) megtérítését akkor követelheti, ha
a) kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy
b) a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy
c) a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt [2013. évi V. tv. 6:174. § (2) bek.].

A kártérítési igény érvényesítésének elévülési határideje – a régi Ptk. szerinti öt év helyett – a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidővel azonos [2013. évi V. tv. 6:174. § (2) bek.].

A jogosult kártérítési igényét az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kártérítési igény elévült [2013. évi V. tv. 6:174. § (2) bek.].

A régi Ptk. szerint a jogosult a szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a hibás teljesítésből eredő valamennyi kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint, tehát a régi Ptk. nem tesz különbséget a kellékszavatosság és az egyéb szerződésszegéshez kapcsolódó kártérítési igények között (1959. évi IV. tv. 310. §). A kártérítési igény érvényesítésének elévülési határideje öt év.